Az akkumulátoripar mostanra a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazatává vált, mely a GDP 5,5 százalékát adja és a jövőben ez 10-11 százalékra is emelkedhet. Az akkutermelés felfutása az elmúlt évek egyik legnagyobb iparfejlesztési folyamata Magyarországon.

Az iparág környezeti fenntarthatóságának kulcskérdése azonban az, hogy miként kezeljük az előállítás és a felhasználás során keletkező hulladékot

– hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet a több száz vállalatot összefogó Magyar Akkumulátor Szövetség szervezett „Akkumulátor újrahasznosítás és kapcsolódó veszélyeshulladék-kezelés Magyarországon: helyzet, jövőkép és szakpolitikai ajánlások” című tanulmányuk kapcsán, amely átfogó képet nyújt az akkumulátorgyártásból származó hulladékokról, azok kezeléséről, valamint a középtávú, 2035-ig terjedő fejlesztési irányokról.

A szakértők elsőként vizsgálták a teljes magyarországi értékláncot, az alapanyaggyártástól kezdve a cellagyártáson át az újrahasznosítási lehetőségekig, s mindezt 88 különböző hulladéktípus szerint bontva. 

Az akkumulátorcella-gyártás során több mint 111 ezer tonna hulladék keletkezett 2023-ban Magyarországon.

  • Ebből mintegy 54 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősül.
  • A gyártó kapacitások növekedésének köszönhetően a cellagyártás során képződő hulladékok mennyisége 2035-re 3,7-szeresére nő 2023-hoz képest.

Az adatok szerint a jelenleg elegendő feldolgozói kapacitás áll rendelkezésre, azonban ez az állapot várhatóan nem tartható fenn a hazai akkumulátorgyártás várható növekedése következtében.

Növények tömnék meg nikkellel az akkumulátorokat? Elképesztő módszert találtak ki

Új irányt adhat a fenntartható bányászatnak egy különleges növény, amely hatalmas mennyiségű nikkelt képes kivonni a talajból. A növénybányászatból származó nikkelt a jövő év végén hoznák kereskedelmi forgalomba.

Időszakos megtorpanás után jöhet a száguldás:

„Európában 2025-re 25 százalékos bővülés várható a piacon. Itthon 2017-ben még semmi nem volt ebből az akkuiparból. Az utóbbi években kezdett kiépülni az a kapacitás, amely 2030-ra az európai igények egynegyedét, legrosszabb esetben egyötödét elégíti majd ki. Ez egy iszonyú gyors felfutás”

– fogalmazott Kaderják Péter. A Magyar Akkumulátor Szövetség elnöke szerint tavaly valóban tavaly nehéz évet zárhattak a magyarországi akkumulátorcella-gyártók, 50 százalékos kapacitás kihasználtság mellett mehetett a termelés. Hozzátette, hogy

ma csak a koreaiak gyártanak még nálunk, rajtuk volt egy nagy nyomás a kínai vetélytársak és a szerződésállomány tekintetében.

„Azt látjuk, hogy a Samsung beletesz 1 milliárd eurót abba, hogy prizmacellákat állítson elő a régió fontos gyártói, köztük Hyundai számára, az SK pedig nagy Ford szerződéseket nyert el.

Lendületben a kínai gigagyár, de szükség lesz a fülöp-szigeteki dolgozókra is

A CATL kínai akkumulátorgyártó debreceni beruházásában már elkészült a főépület, zajlik a gépesítés. Az éles gyártás az év végén indulhat, ehhez azonban 2000 dolgozóra lenne szükség – jelenleg csupán 650 főállású munkavállalójuk van.

Eközben a kínai CATL debreceni üzemének leendő kapacitásait pedig a megrendelők évekre lekötötték” – fűzte hozzá a szakmai szervezet elnöke.

Hat akkumulátorcella-gyár

A már bejelentett, illetve folyamatban lévő magyarországi beruházások elkészültét követően 2030 után előre láthatólag hat akkumulátorcella-gyár fog működni hazánkban. Ez várhatóan új hulladéktípusok megjelenését is jelenti, amelyek kezelésére a jelenlegi hulladékkezelő rendszer nincs teljesen felkészülve.

A tanulmány készítői szerint a kiterjesztett gyártói felelősséggel érintett hulladék akkumulátorok mennyisége még jó ideig alacsonyabb lesz, mint a gyártási selejtek tömege.

Előrejelzésük szerint idén 1415 tonna körül lesz a kiterjesztett gyártói felelősséggel érintett használt akkumulátor mennyisége Magyarországon, ami 2030-ra megközelíti a 9 ezer tonnát, 2033-ra pedig várhatóan meghaladja a 15 ezer tonnás mennyiséget. Eközben idén 25,5 ezer tonna, 2030-ban és 2033-ban pedig egyaránt 43,5-43,5 ezer tonna termelési selejttel kalkulálhatunk a hazai akkumulátor-gyártásnál. 

Azonban három hulladéktípus, köztük a különböző leselejtezett akkumulátorok és NMP-bázisú (N-metil-pirrolidon) vizes hulladékok esetében a hazai kezelőkapacitás már 2023-ban is megközelítette a határait. A 2030 utáni időszakra készített előrejelzések alapján ezekben a kategóriákban jelentős kapacitásbővítés válik szükségessé.

Rangsor: A lítium-ion akkumulátorok legnagyobb gyártói 2030-ra Ez a grafika a legnagyobb lítium-ion akkumulátorgyártókat rangsorolja a 2030-ra előrejelzett gigawattórás (GWh) kapacitásuk alapján. Adatforrás: Benchmark Mineral Intelligence.
Rangsor: A lítium-ion akkumulátorok legnagyobb gyártói 2030-ra Ez a grafika a legnagyobb lítium-ion akkumulátorgyártókat rangsorolja a 2030-ra előrejelzett gigawattórás (GWh) kapacitásuk alapján. Adatforrás: Benchmark Mineral Intelligence. Kép: Getty Images

Erre egyszerre jelenthet megoldást a tanulmány szerzői szerint

  • a jelenlegi egyetlen, működési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő, a SungEel kapacitásának fejlesztése,
  • vagy a cellagyártók figyelmének felhívása arra, hogy a gyártási hulladék kezeléséhez – hazai feldolgozói kapacitás hiányában – külföldi feldolgozó kapacitását szükséges igénybe vennünk.

„Azt látjuk, hogy az újrahasznosítható alapanyagért nemzetközi verseny folyik és ennek az Európai Unión belül kell megoldódnia. Mivel kellenek feldolgozói kapacitások, ezért 2027 körül születhet döntés arról, hol épüljenek fel ezek a hidromettalurgiai üzemek a kontinensen”

– mondta érdeklődésünkre Kaderják Péter, egyben hozzáfűzte, hogy több magyar cég is be tudna szállni ebbe az újrahasznosítási üzletágba. A legnagyobb kérdés szerinte az, hogy van-e megfelelő mennyiségű alapanyag ahhoz, hogy ezt az üzletet megfelelő volumenben tudják csinálni.

A szakértők szerint a hulladékkezelésben részt vevő szereplők és meghatározott hulladékfajták esetében a kiemelt hatósági ellenőrzés mellett indokolt lenne

  • az új hulladékkódokhoz igazított engedélyezési és feldolgozási rendszer kialakítása
  • a veszélyes hulladékok kezelési kapacitásának bővítése,
  • valamint a hazai ipar szereplőinek ösztönzése technológiafejlesztésre és a körforgásos megközelítések alkalmazására.

A tanulmány szerzői aláhúzták, hogy ahazai akkumulátorszektor kiemelt szerepet játszik a közlekedés és az energetika fenntartható fejlődésében, elősegíti az új technológiák alkalmazását és hozzájárul a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Mindez egybevág a magyar kormány Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiájával, illetve azzal az európai uniós céllal, hogy 2050-re a tagállamoknak teljesen karbonsemlegessé kell válnia.

Nem gondolná hol húzták fel az EU legnagyobb akkus tárolóját

A bulgáriai Lovecs városában adták át a 111 akkumulátor-konténerből felépített, új energiatároló rendszert (BESS).

Kapcsolódó