A várakozásoknak megfelelő döntést hozott az Európai Központi Bank (EKB): 25 bázisponttal 3,75 százalékra emelte az alapkamatot. Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eurózónában az infláció túl sokáig tart és túl magas, még ha csökkenő trendet mutat is, ezért az emelés mellett döntöttek.

Kétségkívül a 3,75 százalékos alapkamat és a 4,25 százalékos másik fontos jegybanki eszköz nem nevezhető még túlzottan magasnak.

Jöhet még emelés

A nagy kérdés a piac számára az, hogy mikor zárulhat le az EKB kamatemelési ciklusa. Christine Lagarde hozzátette: a gazdaság a gyengélkedés jeleit mutatja számos szektorban, ami a túlzott monetáris szigor ellen szól, ugyanakkor a munkaerőpiac feszes, ami alapvetően kiváló hír, még ha a bérnyomás fékezhető is. 

Legfőbb ellenség az infláció

Az EKB célja így rövidtávon az infláció visszaszorítása a jegybanki célra, ugyanakkor a gazdaság élénkítésére is tekintettel vannak. Az inflációt korábban fűtő tényezők közül az energiaárak tovább csökkentek, az élelmiszerárak növekedésének üteme is fékeződött, az ezeket figyelmen kívül hagyó maginfláció 5,5 százalék volt júniusban, ami már csökkenő trendet jelent, de még mindig túlzottan magasnak ítélik.

Az inflációs és növekedési kockázatok Christine Lagarde szerint most egyaránt jelentősek, utóbbit enyhítheti, ha az emelkedő bérek élénkítik a lakossági fogyasztási kedvet.

A kamatok emelése az ingatlanhitelezést is fékezte, sőt, a hitelezést általában, ugyanakkor a monetáris szigorítás pont így fejti ki hatását: a kevesebb pénz, a visszafogott kereslet csökkenti az inflációt. A jegybanki feladata így egy keskeny ösvény megtalálása, ahol az infláció visszaszorul, de nem lassul túlzottan a gazdaság.

Megtörni a gerincét

Az esetleges következő, szeptemberi emelésre vonatkozó újságírói kérdésre ChristineLagarde azt válaszolta: ez adatfüggő, lehet, hogy emelnek, lehet, hogy a tartás mellett döntenek. Hangsúlyozta viszont, hogy az elsődleges szempont továbbra is az infláció gerincének megtörése, és ennek megfelelően fogják értékelni az adatokat.

Így az EKB esetében kevésbé valószínűsíthető a kamatemelési ciklus vége, mint a Fed esetében, ahol már 5,50 százalék az alapkamat, szemben az EKB 3,75 százalékos értékével.