Az öt hónapja tartó orosz-ukrán háború tovább erősítette Tokió korábbi törekvését, miszerint a fenyegető hatalmakkal körbevett szigetországnak drasztikusan emelni kell a védelmi költségvetését. Ahogy közeleg az új költségvetés benyújtásának ideje, Japán védelmi minisztériuma olyan helyzettanulmányt adott ki, amely még erőteljesebben a fegyverkezés irányába tolja a szigetországot - derül ki az Al Jazeera híradásából.

Az idei kiadvány egyik első és talán legfontosabb megállapítása az, hogy Oroszország agressziója a status quo egyoldalú erőszakos megváltoztatásával egyenlő, ez pedig a nemzetközi rendet, így Ázsia helyzetét is megingatja. A háború visszahozása olyan precedenst teremtett, ami súlyos kihatással lehet Tajvan jövőjére, mivel azt Peking saját területének tekinti.

Bár szigetországként mind Japán, mind pedig Tajvan különösen nehezen lerohanható országnak számít, amelyek a világ legnagyobb tengeri erejével rendelkező Egyesült Államok szövetségét is élvezik, a múlt héten Willam Burns CIA igazgató is azt nyilatkozta, hogy nem szabad lebecsülni Hszi Csin-ping kínai elnök eltökéltségét.

Burns szerint Hszi jól látja milyen hibákat vétettek az oroszok, és legfontosabb következtetése az lehet, hogy ha valaki le akar rohanni egy országot, ahhoz egy valóban túlerőt jelentő haderőre van szükség. Még ha az ukrán-orosz háború alakulása el is bizonytalanítja a kínai vezetést, afelől nincs kétség, hogy komoly szándék van a tajvani helyzet katonai rendezéséhez szükséges feltételek megteremtésére.

Növekvő fenyegetettség

A jelentésnek megfelelően a globális biztonsági helyzetet és a Japánt fenyegető egyik legkonkrétabb veszély az, hogy Oroszország "tovább erősítheti és elmélyítheti kapcsolatait Kínával". Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy ahogy Moszkva nyaka körül szorul a hurok, egyre inkább támaszkodhat nukleáris elrettentő erejére.

Japán részéről csak szimbolikus gesztus volt, de a legelejétől részt vesz a nyugati szankciós politikában, annak ellenére is, hogy a szigetországnak is van területi vitája Oroszországgal. Ennek hatására Japán is célpontjává vált az agresszor erőfitogtatásainak, májusban például orosz és kínai vadászgépek közös repüléseket hajtottak végre az ország légterének közelében.

Hasonlóképpen a kínai gépek egyre vadabbul közelítenek Tajvan légtere felé. Július elejére már átlépték a Tajvani-szoros középvonalát, ami a két ország közötti nem hivatalos ütközőzónaként funkcionál. Ezt Tajpej akkor "provokációnak" minősítette, de Peking kitartott amellett, hogy joghatósággal rendelkezik a szóban forgó vízi út felett.

Kínán és Oroszországon túl a Japán védelmi helyzetét taglaló fehér könyv Észak-Koreát is kritikus biztonsági kockázatként határozza meg. Nobuo Kishi védelmi miniszter a múlt hónapban úgy fogalmazott, hogy Japán a frontvonalban van, és minden oldalról nukleáris fegyverekkel felszerelt szereplők veszik körül.

Harcias hangulat

A tanulmány egyik feladata, hogy a lakosságnak is megmagyarázza, miért lesz szükség nagyobb védelmi költekezésekre - de úgy tűnik a japánok többsége már most osztja a kormány aggodalmait, hiszen a tavaly októberben megválasztott Fumio Kisida kormányzópártja újabb mandátumokat nyert nemrég, többek közt azzal az ígérettel, hogy megduplázza az ország védelmi költségvetési limitet. 

Japánban 1976 óta hatályos az a törvény, amely szerint a védelmi büdzsé nem haladhatja meg az ország GDP-jének 1 százalékát - ezt írná most felül Kisida kormánya. Japán katonai ereje szinte kizárólag védelmi kapacitásokból áll; annak ellenére, hogy az 1 százalék csekélynek hangozhat, Japán ezzel is a világ hetedik legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkezik.

A limit megduplázásával nemcsak a NATO-tagállamok által elvárt 2 százalékot érhetnék meg 5 éven belül, hanem egy nagyságrendi ugrással harmadikká válnának az Egyesült Államok és Kína mögött - ezzel erős üzenetet küldve Pekingnek, miszerint akármivel is próbálkozna, túl drága lenne neki megtámadni Tajvant.

Továbbfejlődő haderő

Japán a tavalyihoz képest már idénre is 6,5 százalékkal növelte védelmi költségvetését, így a 2022-es számok alapján már 5,87 ezer milliárd jenből (közel 17 ezer milliárd forint) gazdálkodott a szigetország katonasága, azonban egyre hangosabbak azok a hangok is, amelyek szerint a támadókapacitások növelése is elengedhetetlen a megfelelő elrettentéshez.

Ennek megfelelően a védelmi minisztérium fehér könyvében nagy hangsúlyt kap az erre irányuló fejlesztések és beszerzések. Japán most a különböző légvédelmi rendszerei, és függőlegesen felszállni képes vadászgépei mellé többek között elektromágnese sínágyúkat (railgun), dróntámadásokat megzavaró mikrohullámot sugárzó egységeket, és az elektromos szerkezetek lekapcsolására alkalmas elektromágneses impulzus generátorokat (EMP) fejlesztenének.

Felbőszült válasz

A kísérleti fegyverekbe ölt fejlesztési pénzek mellett továbbra is az ország USA-val való szoros szövetsége képezi a legnagyobb elrettentő erőt. Ettől függetlenül jelzésértékű, hogy a tanulmány kiadásával majdnem egyidőben jött a kínai kritika is, miszerint Japán rendre eltúlozza a fenyegetettségét, és leginkább csak ürügyeket keres egyébként is fajsúlyos haderejének további erősítésére.

Vang Vembin kínai külügyminisztériumi szóvivő szerint Japán védelmi könyve egyszerű rágalom Kína védelmi politikájával és piacgazdaságával szemben. Vang elmondta, hogy kormánya törvényesen használja a két ország közötti vizeket, és Japán beleavatkozik Kína "tajvani belügyeibe" - tudósította a Reuters.