Orbán Viktor miniszterelnök a mai rádióinterjújában csak érintőlegesen beszélt a bérkérdésről. A kormányfő szerint a minimálbér-emelés, a szakmunkások bérének emelése, a csok plusz megindítása már mind a 2024-es évhez tartozó ügyek, amelyek mind arról szólnak, hogy miként javuljon Magyarország, a magyar gazdaság és azon keresztül a magyar családok és a magyar emberek helyzete.

A tegnapi kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem akart konkrétumokkal szolgálni. Annyit közölt, hogy jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, aminek a mértéke a legpesszimistább számítások szerint is meghaladja majd az inflációt. Az Economx kérdésére nem tudott konkrét összeget mondani azzal kapcsolatban, hogy a kormány mekkora minimálbért tart megfelelőnek, illetve mekkora béremelkedést képesek kifizetni a magyar munkáltatók. Ebben a kérdésben két dolgot mondott biztosra Gulyás Gergely, elfogadják a munkáltatók és munkavállalók között megszületendő bérmegállapodást, valamint hiába is szeretnék a szakszervezetek,

Kapcsolódó

nem lesz ágazati bérminimum.

A jelenlegi állás szerint így néz ki a megállapodás:

  • a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedne (nettó: 177 422 forint);
  • míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 040 forintra növekedhetne (nettó: 216 817 forint).

A legkisebb bért mindhárom fél (a kormány, a munkáltatók és a munkavallók) elfogadja, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) azonban jelenlegi formában nem támogatja a garantált bérminimum emelését, hiszen így nem tudják megőrizni annak reálértékét.

A LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is azt szorgalmazza, hogy a kötelező legkisebb munkabér 266 ezer forintra (15 százalékos emelés), míg a garantált bérminimum 326 ezerre (10 százalékos emelés) emelkedjen december elsejétől. 

Azonban ahhoz, hogy létrejöhessen a megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma keretében, a két szakszervezetnek szükséges arra garanciát kapnia, hogy a jogalkotó 2024 tavaszán kialakítja azt a feltételrendszert, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az Ágazati Párbeszéd Bizottságok keretében köthessenek a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodást az adott ágazatokban alkalmazandó garantált (szakmai) bérminimumról a jövőben. 

Minimálbér 2024 – jöhet a duplája?

Továbbra sincs megállapodás a minimálbér-emelésről. Annyit tudunk, hogy a legkisebb jövedelem 15 százalékkal fog emelkedni, a garantált bérminimum azonban továbbra is kérdéses. Bővebben >>>

A lapunk megbízásából készített kutatás szerint azonban ennél sokkal nagyobb mértékű emelésre volna szükség. Az Economx megrendelésére a Pulzus Kutató arra a kérdésre kereste a választ a magyar lakosságra reprezentatív felmérés keretében, hogy mekkora nettó minimálbért tartanának ideálisnak 2024-től.

A válaszadók többsége (39 százalék) úgy véli, hogy 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében. Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak közel kétszerese lenne (és a tervezett mértéknél is 130 ezer forinttal több), ami a kisebb vállalkozásoknak túl nagy terhet jelente természetesen.

Mennyinek kellene lennie a nettó minimálbérnek Magyarországon?

  • 300 ezer forintnak (39 százalék);
  • több, mint 400 ezer forint (19 százalék);
  • 200 ezer forint (17 százalék);
  • 400 ezer forint (16 százalék).

A lakosság 1 százaléka szerint nincs szükség minimálbérre, 2 százalékuk pedig úgy véli, nem kell emelni jövőre, elegendő az idei nettó fizetés (154 280 forint). Ez a pénz azonban még a lakhatásra sem elég sok esetben – a témáról részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

Sokakat érintő témáról van szó, ugyanis

Magyarországon ma 250 ezren kapnak minimálbért, garantált bérminimumot pedig 750 ezren, tehát összesen egymillió magyar tűkön ülve várja a kormány és az érdekképviselet szervek megállapodását az emelésről.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi magas kamat környezetben és munkaerőhiányos helyzetben minimálbér 10-15 százalékkal történő emelése és annak költségvonzata újabb inflációs kockázatot jelent, és lassíthatja a deflációt. 

 

Behúztak egy-két féket – így áll a minimálbér-tárgyalás

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke elmondta, mennyinek kellene lennie a minimálbérnek Magyarországon. Zlati Róbert az Economxnak nyilatkozva a tárgyalások állásáról is beszélt: nem történt nagy előrelépés.