"Véleményem szerint most elmondhatjuk, valószínű, hogy összefüggés van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között. Hogy mi okozza ezt a reakciót, még mindig nem tudjuk. Összefoglalva: a következő néhány órában azt mondjuk, hogy a kapcsolat létezik, de még mindig meg kell értenünk, hogyan alakulnak ki ezek [az agyi vénás trombózisok] - mondta el Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője az il Messaggero lapnak. 

Mindez elsőre ijesztően hangzik, ha valakinek a brit-svéd AstraZeneca oltását adták be az elmúlt napokban, de az EMA biztonsági protokollokat kidolgozó bizottságában dolgozó Cavaleri arra nem utalt, hogy a hatóság szerint fel kellene függeszteni a készítmény használatát. Mint fogalmazott: "a kiértékelési folyamatunk még korántsem ért véget. A lényeg az, hogy ezen a héten elkezdünk adni néhány előzetes ajánlást, de aligha fogjuk megjelölni az életkorhatárokat, ahogyan azt a különböző országok már tették. Abból az egyszerű okból, hogy szabályozó hatóság vagyunk, és nagyon pontos adatokkal kell rendelkeznünk a kockázat/haszon arányról".

A szakértő szerint ugyanis a mérleg másik serpenyőjébe kell tenni, hogy míg kevés agyi trombózisos esetről tudni, addig naponta fiatalok százai halnak meg a világon. Az interjúban pedig elmondja, hogy amiatt tartják valószínűnek, hogy összefüggés van az oltás és a különböző esetek között, mert gyakoribb lett ezen probléma megjelenése az oltottaknál, mint amennyire az gyakori általában a társadalomban. Főként az 50 évnél fiatalabb nőknél mutatkozott meg ez a jelenség, de vannak férfiak is, akiknek az átlag életkora 45-47 éve, ők teszik ki az esetek 20 százalékát.

Sokkal fontosabb jelzés volt Cavaleri interjújában az, hogy közölte, egyelőre nincs terápiás megoldás erre a helyzetre. Jelentősége ennek azért van, mert Magyarországon is elkezdték az Aspirin együttes alkalmazását az oltással együtt. "Olyan helyzettel állunk szemben, amelyben vérlemezkehiány és trombózis van, ezért bizonyos gyógyszerek használata nem biztos, hogy segít. Még mindig nem tudjuk, mi a mechanizmus. Nem tudjuk például, hogy kapcsolódik-e ez a vírusvektorokhoz, ami ha igaz, más ilyen típusú vakcinák használatának értékelésére is kihatna" - tette hozzá az EMA szakértője.

Az AstraZeneca készítményének használatával kapcsolatban azt mondta, hogy részletesebben megvizsgálják, hogyan hat a különböző korcsoportoknál. A fiatal nőkre, akik gyakran a trombózisos esetek áldozatai, kevésbé veszélyes rájuk a Covid, mint más korcsoportokra. Viszont úgy véli Cavaleri, hogy a vizsgálatoknál nem feledkezhetnek meg arról, hogy "a fiatal nők is intenzív ellátásban részesülhetnek a koronavírus miatt. Ezért nagyon aprólékos munkára lesz szükség annak megértéséhez, hogy a kockázat-haszon arány minden korosztály számára kedvező-e az oltás esetében."

Korai még pánikolni

Az EMA korábbi állásfoglalásához képest nagy újdonságot Cavaleri igazán nem mondott. Maga az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) javallatában már szerepel, hogy a készítmény esetében, hogy "nagyon ritka besorolási gyakorisággal thrombosis és thrombocytopenia kombinációját figyelték meg - bizonyos esetekben vérzés kíséretében - az AstraZeneca beadását követően. Ezek között voltak súlyos esetek is vénás thrombosis formájában, néha szokatlan lokalizációval, például agyi vénás sinusthrombosis vagy vena mesenterica thrombosis formájában, és előfordult artériás thrombosis is thrombocytopeniával kísérve."

Emiatt már a kezdetektől javasolták, hogy "az egészségügyi szakembereknek figyelniük kell a thromboembolia és/vagy a thrombocytopenia jeleire és tüneteire. Az oltottakat figyelmeztetni kell, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha nehézlégzést, mellkasi fájdalmat, lábduzzanatot, tartós hasi fájdalmat tapasztalnak az oltást követően. Azoknak is azonnal orvoshoz kell fordulniuk, akik neurológiai tüneteket tapasztalnak, beleértve az oltás után jelentkező súlyos vagy tartós fejfájást, homályos látást, vagy a néhány nappal az oltás után jelentkező pontszerű vérzést (petechia), ha az nem az oltás helyén alakul ki."

Az oltásra behívottak esetében tehát a legfontosabb, hogy konzultáljanak szakorvosukkal, háziorvosukkal, hogy vállalják-e az AstraZeneca oltásának beadását! 

Véletlen egybeesés rosszkor

Időben szerencsétlen egybeesés, hogy ahogy azt kedden a Telex elsőként megírta, elküldik az oltásra érkezőket a Kútvölgyiből, ahol AstraZeneca-vakcinát adtak volna. Reggel óta legalább ötven ember ment oda potyára, sms-t vagy egyéb értesítést senki sem kapott. A portál szerint sem az EMA szakértőjének nyilatkozata miatt állt le az oltás.

Úgy tudjuk, az ok egyszerűbb: éppen egy hónapja, a március 6-7-i hétvégén volt az oltási káosz Magyarországon, amikor számos embert hívtak smsben távoli oltóhelyre, vagy hívták úgy be egy kórházba, hogy nem sokkal korábban kapott már oltást, netalán nem is AstraZenecát. Ezt az országos kampányt akkor lefújták, de ha valaki beállt a sorba és akár kapott sms-t, akár nem, beoltották. 

Csakhogy az adminisztrációs káosz közepette egy másik dologról is megfeledkeztek a szervezők: az eredetileg javasolt 4 hét helyett 12-re növelték az első és az emlékeztető oltás közötti intervallumot, azaz 28 nap helyett 84 nap után adják be az AstraZeneca második dózisát. Csakhogy a négy héttel korábbi oltási kavarodás közben még a behívó lapokra az eredeti időközzel írták be az emlékeztető köröket - tudta meg lapunk egy oltóközponti munkatárstól.

Az ügyben kérdést küldtünk az operatív törzsnek, ahonnan a március 6-i zavarokra vonatkozó állítást nem erősítették meg, de azt igen, hogy nem függesztették fel a brit-svéd készítmény használatát.

"Az AstraZenecával való oltást nem függesztették fel. A Kútvölgyi szakrendelőben a mai napon páran tévedésből megjelentek az egy hónapja tartott AstraZenecás oltás résztvevői közül a második oltásra. Tájékoztatták őket, hogy az AstraZeneca vakcina második oltása már nem 4 hét, hanem 12 hetes különbséggel történik, a második oltásról SMS behívót fognak kapni az érintettek" - írták lapunknak.

Van, aki már óvatos

Az elmúlt időszakban több európai országban, Németországban és Hollandiában is felfüggesztették a 60 év alattiak oltását az AstraZeneca vakcinájával, miután voltak olyan oltottak, akinél előfordult agyi trombózis. Magyarországon jelenleg nincs sem felfüggesztés, sem korlátozás érvényben.

A nemzetközi óvatosság leginkább annak köszönhető, hogy földrajzilag messze lévő helyeken is voltak agyi trombózisos esetek az oltás beadása után. Például "Németország 31 agyi trombózis esetet jelentett (1/90 ezer oltás), miközben az EMA világszerte összegyűjtött 62 CVST (azaz agyi vénás szinusz trombózis) esetet elemzett (1/210 ezer oltás). A legtöbb eset az oltást követő 4-16 nap során történt, főleg 55 év alatti nőknél, 40 százalékos halálozási aránnyal. Az EMA fenntartja azt az álláspontját, hogy nincs igazolt ok-okozati kapcsolat az oltás és a véralvadási rendellenességek között és az oltások által nyújtott egészségügyi haszon messze meghaladja a kockázatokat" - írta Dobson Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési, gyógyszertörténész szakértő Facebook-bejegyzésében még a hónap elején. Csak az EU-ban vasárnapig 24 millió dózis AstraZeneca-oltást adtak be.