Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eddigi legnagyobb globális vakcinabiztonsági tanulmány a Covid-oltásokat a neurológiai, vér- és szívbetegségek kismértékű növekedésével hozta összefüggésbe.
A Bloomberg ismertetése szerint a Pfizer, a BioNTech és a Moderna által gyártott mRNS-alapú oltásokkal kapcsolatban a szívvel kapcsolatos gyulladásos esetek fokozott kockázatát, míg az AstraZeneca által gyártott vírusvektor-vakcinák esetében az agyi vérrög egy bizonyos típusának megnövekedett kockázatát tárták fel.
A vírusvektor-vakcinák emellett a Guillain-Barre-szindróma megnövekedett kockázatával is összefüggésbe hozhatók, egy olyan neurológiai rendellenességgel, amely során az immunrendszer tévedésből támadja meg a perifériás idegrendszert.
Világszerte több mint 13,5 milliárd adag Covid-oltást adtak be az elmúlt három évben, az így immunizált embereknek csak egy kis hányada szenvedett az oltások okozta szövődmények miatt.
A Global Vaccine Data Network által készített tanulmányt a múlt héten tették közzé a Vaccine folyóiratban. A kutatás során nyolc országban 99 millió beoltott egyén adatai alapján elemeztek 13 olyan mellékhatást, amelyeket a kutatók „különös érdeklődésre számot tartó nemkívánatos eseménynek” tekintettek, hogy azonosítsák a vártnál magasabb esetszámokat.
A kutatás során következetesen azonosították a szívizomgyulladást az első, a második és a harmadik adag mRNS-oltás után.
A legnagyobb növekedést a Moderna második adagjának beadása után érzékelték. Ugyanennek az oltóanyagnak az első és negyedik adagja a szív külső burkának gyulladásának gyakoriságával is összeköthető volt.
A kutatók statisztikailag szignifikáns növekedést tapasztaltak a Guillain-Barre-szindróma eseteinek számában az Oxford által kifejlesztett ChAdOx1 vagy „Vaxzevria” első adagjának beadását követő 42 napban, amelyet mRNS-oltásoknál nem figyeltek meg.
A ChAdOx1 összefüggésbe hozható volt az agyi vénás sinus trombózis háromszoros növekedésével is, amelyet 69 eseményben azonosítottak, szemben a várt 21-gyel.
Mindez az oltóanyag visszavonásához vagy korlátozásához vezetett Dániában és számos más országban is.
A vizsgálat során azonosították a gerincvelő gyulladását is a vírusvektor vakcinák esetében, emellett az agy és a gerincvelő duzzanatát, valamint gyulladását mind a vírusvektoros, mind az mRNS-vakcinák esetében. A Pfizer-BioNTech vakcinával való oltakozást követően hét akut disszeminált encephalomyelitis esetet figyeltek meg a várt kettővel szemben.
A különleges érdeklődésre számot tartó nemkívánatos eseményeket az immunizálással való előre megállapított összefüggések, az immunrendszeri állapotokról és a preklinikai kutatásokról már ismertek alapján választották ki. A tanulmány nem figyelte a poszturális ortosztatikus tachycardia szindrómát vagy a POTS-t, amelyet egyes kutatások összefüggésbe hoztak a Covid-oltásokkal.
A Yale School of Medicine szintén közzétett egy tanulmányt, amelyben több mint 240 olyan embert vizsgáltak, akiket krónikus oltás utáni szindrómában szenvedőként azonosítottak. Náluk többek között olyan tüneteket azonosítottak, mint a túlzott fáradtság, a zsibbadás vagy az „agyi köd”. A szindróma oka még nem ismert, és jelenleg nincsen diagnosztikai tesztje vagy bizonyított gyógymódja.
