Ha ugyanezt az összeget svájci frank alapon igényelte, akkor rendre 81,1, 105,6 és 112,2 ezer forintos átlagos havi részlet adódik. Nem is csoda, hogy amíg lehetett, frankban igyekezett eladósodni a lakosság. (Az alábbi grafikonon a július havi törlesztő forintösszegének kiszámításához - önkényesen - 220 forintos árfolyamot feltételeztünk.)
(A képre kattintva nagyítható a grafikon.)
Milliókat bukhatott a forinthiteles
A fenti grafikonon jól látszik, hogy a frankkölcsön törlesztője közeledik ugyan a forinthitel részleteihez, ám az az összeg, amivel a deviza alapon eladósodó eddig kevesebbet fizetett a bankjának, pontosan kétmillió forintra rúg. (Ez persze sovány vigasz azoknak, akik nem tudják már kifizetni a frankhitel elszállt törlesztőit.)
Akkor is jelentős a differencia, ha 2008 júliusi hitelfelvételt feltételezünk: a törlesztések két esztendeje alatt több mint egymillió forinttal fizetett be többet, aki a hazai fizetőeszközt választotta. A frankhitelesek összes törlesztője 2,8, a forinthiteleseké 3,9 millió forintra rúgott.
A törlesztőrészleteket természetesen nem szimplán összeadtuk, hanem az MNB által közölt, a lekötött betétekre vonatkozó átlagkamatok 12 havi átlagát véve jövőbeli értéket számítottunk. Másként fogalmazva úgy vettük figyelembe az adott időszak piaci betéti kamatait, mintha a részleteket az adós bankba téve megtakarította volna - így jön ki ugyanis az a valós összeg, amit a kölcsönfelvevő végül is befizetett.
Az MNB betétikamat-adatai alapján a 2007 július és 2008 június közötti 12 hónapra 7,1, a 2008 júniusa és 2009 májusa közötti időszakra 9,7, az ezt követő 12 hónapos periódusra pedig - némi hasraütéssel, hiszen a júniusi kamatstatisztika még nem jelent meg - ismét 7,1 százalékos átlagkamattal számoltunk.
A fenti képet módosítja, de alapjaiban nem érinti az, hogy az utóbbi hetekben elszabadult - és azóta is csak kissé korrigált - a svájci frank jegyzése. Feltételezve azt, hogy a bank által alkalmazott árfolyam 220 forint lesz júliusban, a havi törlesztő 126 ezer forintra rúg. Ezzel párhuzamosan a forintkölcsön törlesztője 133 ezer forintra apad az OTP adatai szerint.
Egyre többel tartoznak a CHF-adósok
Szívükhöz kaphatnak ugyanakkor a svájcifrank-hitelesek, ha a fennálló tőketartozás összegére is vetnek egy pillantást. Az, aki három éve törleszt, 200 forintos árfolyammal számolva 12,2 millióval, 220-szal számolva 13,4 millió forint tőkével tartozik, azaz 20-30 százalékkal nőtt az adóssága úgy, hogy közben fizette a havi részleteket. A forinthitelt felvett adós tőketartozása viszont - igaz, csak pár százezer forinttal - de kisebb a tízmilliós kezdeti összegnél. (A szerény apadás oka, hogy eddig alapvetően a teljes időszakra felszámolt kamatot fizette.)
A jó hír az, hogy még a tőketartozás növekedése sem hozza hátrányba a frankhiteleseket a forinthitelesekkel szemben. Ezen állítás teljesüléséhez szükséges persze, hogy - a forintkamatok csökkenése és/vagy a svájci frank drágulása, illetve a CHF-kamatok emelkedése okán - tartósan ne süllyedjen a forinthitel-részlet a frankkölcsön törlesztője alá. Az is szükséges feltétel, hogy lehetőleg a futamidő végéig folyjon a törlesztés az eredeti ütemezésnek megfelelően, azaz ne kerüljön sor végtörlesztésre vagy nagyobb előtörlesztésre, legalábbis ne a hitelfelvétel idején érvényesnél magasabb devizaárfolyam mellett.