A Magyar Nemzeti Bank a héten kétszer is kamatot emelt, hogy lelassítsa a júliusban már 13,7 százalékra gyorsult inflációt. Kedden az alapkamatot 18 éve nem látott magasságba, 11,75 százalékra húzták fel, csütörtökön pedig az egyhetes betéti tenderen emeltek a kurzuson. Összehasonlításképp: tavaly nyáron még 0,9 százalék volt az alapkamat, ami a betétek hozamai mellett a hitelkamatokra is kihat.

Egyre drágul a hitelfelvétel, ami miatt lassan egyre kevesebb magyar tud kölcsönt igényelni. Pedig a magyar bankok még lassítják is a transzmissziót: mint arra a Népszava felhívja a figyelmet, júliusban például a forint célú lakáskölcsönök átlagos hiteldíjmutatója (thm) kerek 8 százalék volt az MNB adatai szerint, holott az irányadó ráta ekkor már 9,75, majd 10,75 százalékon állt. 

Már nagyon drága eladósodni a bankoknál

De három havonta átszivárog már a kamatemelések hatása, így pedig már most sokan kiesnek a hitelfelvételi körből, vagy nagyon drágán tehetik meg az. Februárban - 2,9-3,4 százalékos alapkamat mellett - még 4,78 százalék volt a lakáshitelek esetében az átlagos thm, így akkor egy 20 évre felvett 20 millió forintos jelzálogkölcsön havi törlesztőrészlete 128 306 forint volt. Most viszont egy ugyanilyen hitelt már 165 395 forintos törlesztőrészlettel lehetett csak fölvenni.

Egy ekkora törlesztőrészlet már nem fér bele a mediánbért kereső alkalmazottak anyagi kereteibe. A jegybanki adósságfék-szabályok miatt ugyanis a havi törlesztőrészlet nem lehet több a nettó a jövedelem felénél, magas kereset esetén a 60 százalékánál. A KSH adatai alapján ez júniusban 389 ezer forint volt, így egy mediánbéres adós maximum havi 129 500 forintig adósodhat el.

Alig ér valamit az ingatlanárak mellett

Viszont már a 20 milliós hitelfelvételi példa sem ér szint semmit a lakáspiacon: az OTP Ingatlanpont adatai szerint a fővárosban 22 millió forintból legfeljebb egy 29,5 négyzetméteres garzon jönne ki. Győrben, Debrecenben, Veszprémben vagy Székesfehérváron 42-43 négyzetméteres lakásra elég a 22 millió forint. Az infláció miatt ráadásul sokan próbálnak ingatlanbefektetésekbe menekülni.

Vélhetően mindezek együttesen szerepet játszottak abban, hogy a nyár folyamán jócskán megtorpant a lakáshitelezés: az MNB júliusi adatai meglehetősen erőteljes, bő 30 százalékos visszaesést mutatnak az újonnan megkötött szerződéseknél – mind a júniusi, mind az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Piaci hiteleknél ráadásul 40 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy éve. De államilag támogatott hitelekből 2 milliárd forinttal többet folyósítottak.