Az ítéleti tényállás lényege szerint a másodrendű vádlott érdekkörébe tartozó gazdasági társaság 2010. december 30. napján kölcsönszerződést kötött egy takarékszövetkezettel, melynek keretében a pénzintézet 500 millió forint kölcsönt nyújtott a társaságnak. A hitel és járulékai visszafizetésének biztosítéka négy darab ingatlan, további ingóságok és 200 millió forint értékű borkészlet volt - idézi a Hiros.hu a bírósági dokumentumot.

A kölcsönt a gazdasági társaság csak részben törlesztette, ezért a hitelező takarékszövetkezet 2012. július 12. napján engedményezési szerződést kötött egy másik takarékszövetkezettel, melynek keretében a fenti 500 millió forint tőkekövetelést és az azokat biztosító 318 millió forint értékű fedezetek jelzálogjogát erre a takarékszövetkezetre ruházták át.

Kapcsolódó

A felek az engedményezés vételárát a kifejezetten bizonytalan megtérülésre tekintettel 38 millió forintban jelölték meg. Ezt követően a másodrendű vádlott megbízta az elsőrendű vádlottat azzal, hogy az általa nyújtott kölcsönből szerezze meg a takarékszövetkezettől a fenti követelést, amely miatt az elsőrendű több alkalommal tárgyalt személyesen a takarékszövetkezet vezetőjével - a harmadrendű vádlottal -, akivel abban állapodtak meg, hogy a követelést az elsőrendű közeli ismerősének ügyvezetése alatt álló kft. veszi meg 100 millió forintos vételáron.

Az eljárás során nem volt bizonyítható az, hogy a harmadrendű vádlott a követelés értékesítése során 335 euró jogtalan előnyt fogadott el és erre tekintettel a kötelezettségét megszegve járt el - írja a Hiros.hu.

Az ítélet szerint nem volt felhasználható a titkos információszerzés eredménye - a lehallgatott telefonbeszélgetések - , mivel az engedély tárgya a jelen üggyel sem tárgyi, sem személyi összefüggésben nem állt. Ugyanakkor ezek felhasználhatósága esetén sem támasztották volna alá kétséget kizáróan a vádlottak bűnösségét.

A kirendelt igazságügyi hitelpiaci, valamint könyv és adószakértők véleménye, a könyvvizsgáló, főkönyvelő és a további kihallgatott tanúk vallomása alapján ugyanis nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott a követelés értékesítése, annak vételárának kialakítása során nem az irányadó jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelően járt el, ezért kötelezettségszegése nem volt bizonyítható, mint ahogy az sem, hogy ezért 335 euró összegű jogtalan előnyt fogadott volna el az elsőrendű vádlottól. Mindezekre tekintettel a bíróság felmentette a vádlottakat az ellenük emelt vád alól.

A bíróság döntése ellen az ügyészség bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez, amelyről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Képünk forrása: Napi.hu/Katona Vanda