A kormányszóvivői iroda közlése szerint több hónapos egyeztetést követően - a munkavállalók, a vállalat új vezetése, az újonnan felálló önkormányzat, a térség országgyűlési képviselője és az energetikai kormányzat - összefogásával sikerült a több száz munkahelyet megvédeni.

Egyúttal elhárult az akadály a Vértesi Erőmű Zrt. által működtetett Márkushegyi Bányaüzem, és az ott kitermelt szén bázisán villamos energiát és hőt termelő Oroszlányi Erőmű fenntartása elől, és ezzel lehetővé vált az üzemeltetése 2014 végéig. Egyúttal biztosítottá váltak a 2011-2018-as időszakra a humán, valamint a rekultivációs költségek fedezetéhez szükséges pénzügyi források. Az Európai Unió Tanácsa lehetőséget biztosít, hogy 2011. január 1-től támogatásban részesítsék a versenyképtelen szénbányákat, amennyiben azok 2018. év végéig bezárnak.

A támogatás alapja a villamos energia díjelemen keresztül befizetett szénfillér (szénipari szerkezetátalakítási támogatás) melynek jelenlegi mértéke 0,19 forint kilowattóránként.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009 közepén meghozott tulajdonosi határozata a Vértesi Erőmű Zrt. azonnali bezárására tett javaslatot. Az értékelés szerint a felelőtlenül megkötött áramértékesítési szerződés tízmilliárdos veszteséget okozva csődközeli helyzetbe sodorta az energetikai vállalatot, s annak ezres nagyságrendű munkavállalói közösségét.

Bencsik János energiaügyi államtitkár szeptember elején Oroszlányban, a 61. Bányásznapon közölte, hogy a kabinet a szénfillér fenntartásához kéri az Európai Bizottság egyetértését, ezzel a tervezett 2012 helyett 2014 végéig működhet az ország egyetlen mélyművelésű szénbányája, a Márkushegyi Bányaüzem. "A Márkushegyi Bányaüzem és az Oroszlányi Erőmű azonnali bezárása nem reális alternatívák. A bezárás ellehetetlenítette volna Bokod és Oroszlány távfűtését. (...) A gazdasági recesszió idején becstelenség lett volna ezreket a nélkülözésbe taszítani úgy, hogy a magas munkanélküliség miatt esélyük sem lett volna az elhelyezkedésre" - mondta akkor az MTI beszámolója szerint.

Korábban napvilágot látott tanulmányok, így például a GKI Gazdaságkutató 2009-es szakmai anyaga szerint a Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek (és a szénfillér támogatás) miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága. A Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. javaslata szerint 2010-ben bezárta volna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bányát, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem (részben biomasszára alapozva) működne tovább.