Stratégiai területté válhat válságban a hr

A korábbi évekhez képest inkább romlottak az európai hr-vezetők várakozásai a globális gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, a szakemberek a gazdaság stagnálásából adódóan keményebb időkre számítanak − derül ki az Aon Hewitt közreműködésével készített hetedik European HR Barometer 2011-es kutatásból. A felmérésben a legnagyobb, összesen 2,4 millió főt foglalkoztató multinacionális cégek hr-vezetőit kérdezték meg. A hr-vezetők idén a 2011-esnél nagyobb arányban várnak 4 százalék alatti bővülést vagy stagnálást vállalatuknál.

Tavaly a megkérdezettek 23 százaléka gondolta úgy, hogy a válságnak szignifikáns hatása lesz az üzleti eredményességre, ez idén 54 százalékra ugrott. A hr-rendszereket érintő hatást 2011-ben 21 százalék gondolta jelentősnek, a 2012-es várakozásoknál ez az arány 35 százalékra nőtt, a munkaerő-állományra vonatkozó várakozásoknál mind a bővülésre, mind a csökkenésre többen szavaztak 2011-hez képest. A szakterületre gyakorolt legjelentősebb válsághatás, hogy megnőtt az igény a hr új üzleti kompetenciái, illetve az iránt, hogy a szakterületet vonják be a stratégiai üzleti döntésekbe. A legfontosabb területnek a megfelelő vezetői utánpótlás biztosítása (48 százalék), a dolgozói elkötelezettség növelése (37 százalék), illetve a szervezetek tehetségmegtartó képességének növelése (37 százalék) számít. Utóbbiak korábban is kiemelt fókuszt jelentettek, tavaly azonban ugrásszerűen nőtt jelentőségük. A fontossági lista végén a globális hr-rendszerek kiépítése, illetve a dolgozók közötti, országokon átívelő együttműködés áll − mondta lapunknak Juhász Katalin, az Aon Hewitt tanácsadója.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A hr-rel kapcsolatos harmadik elvárás, a hatékonyság a költségcsökkentésből következik. A felmérésben kirajzolódó európai tapasztalatok alapján a hr egyre aktívabb szerepet igyekszik vállalni a válságból adódó kihívások leküzdésében, ami kedvezően hat e funkció szervezeten belüli elismertségére is − tette hozzá a szakértő.

A gazdasági helyzet talán a hr-szakmát "dolgoztatja meg" leginkább, azonban egyre többen a lehetőségeket is látják a jelenlegi helyzetben − véli Baka Magdolna, a Nexon stratégiai hr-igazgatója, aki szerint a hr három meghatározó funkcionális szintje (operatív, üzleti, stratégiai) között egyfajta elmozdulás indult el, a szakember szerint az operatív, kiszolgáló hr mellett egyre gyakrabban jelenik meg itthon is az üzleti hr, amely az értékteremtésben, a profittermelésben is aktív szerepet kap.

A válság hr-területre gyakorolt negatív hatásai közül a költségérzékenységet, létszám-racionalizálást, illetve az általános vállalati mozgástér szűkülését emelte ki Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. A pozitív oldalon áll az esetenként kialakuló nagyobb kreativitás, illetve a hr-terület üzleti támogató funkcióinak bővülése, az üzleti fejjel gondolkodás, a partnerré válás, illetve a részvétel a stratégiaalkotásban. Általános tendenciákról azonban nem lehet beszélni, a szakterület vagy nagymértékben fel-, vagy hasonló mértékben leértékelődött a cégek életében, azaz vagy stratégiai, vagy végrehajtó "szervvé" vált.
Az európai felmérés alapján a 2008-as válság váratlanul érte a vállalatokat, így a hr-szakembereket is. Általános gyakorlatként a létszámstop, illetve a hr-büdzsé teljes befagyasztása vagy radikális visszavágásának eszközéhez nyúltak a cégek. A rövid távú szemlélet felerősödése ezzel elnyomta a hosszú távon, a humán tőke romlásából származó költségek miatti aggodalmakat, a fókusz a túlélésre került.
A Hay Group tapasztalatai szerint a dinamikusabb gazdasági környezet gyorsabb reakciókat követel meg a hr-től is. Az elmúlt években az eszközpalettában felértékelődtek az úgynevezett soft skillek, a büdzsék csökkenése miatt egyéb motivációs eszközökkel kell az embereket a teljesítmény maximalizálására ösztönözni. A válság időszaka előtérbe hozza a változásmenedzsmenttel kapcsolatos kompetenciákat, a leépítések és megszorítások során pedig fontos, hogy a hr partnere legyen a funkcionális területeknek.

A források szűkülésének negatív tendenciája már 2008-ban elindult, a tapasztalatok szerint azonban számos példa akadt olyan hosszú távon gondolkodó cégekre is, amelyek úgy vélték, hogy a rövid távú megtakarítások a jövőben súlyos költségeket jelentenek majd számukra − állapította meg az Aon Hewitt közreműködésével készült felmérés. A hr-funkció háttérbe szorulásával ugyanis bizalmatlanság vagy az elkötelezettség csökkenése alakulhat ki, illetve jelentősen visszaeshet a munkáltatói arculat megítélése, amit csak komoly erőfeszítésekkel lehet újra megerősíteni.
Csaposs szerint e szempontból kettészakadt a mezőny, a létért küzdő, esetleg a válság begyűrűzésével csak most szembesülő vállalatok kevesebbet áldoznak a hr-célú fejlesztésekre, a kereskedelemben, szolgáltatószektorban vagy éppen a gyártásban azonban muszáj előremenekülni. A költés visszavágása kényszerpályákat is eredményez, Baka azonban inkább úgy látja, a meglévő keretek hatékonyabb, jobb kihasználása kerül majd fókuszba.

A Hay Group szerint az elmúlt két évben a béremelési számokon inkább növekedés tapasztalható, ez azonban a jogszabályi változásokból is adódik. A cégek számára ilyenkor legfontosabb az elkötelezettség mérése és tudatos menedzselése, mivel az anyagi ösztönzők egyre szűkösebben állnak rendelkezésre.

A European HR Barometer szerint a hr-költségvetés szűkülése mellett Magyarországon a növekvő adóterhek, a szakképzési hozzájárulás átalakítása, illetve az alternatív forrást jelentő Támop-pályázatok megnyitása körüli bizonytalanság és folyamatos csúszás nehezítik a tervezhetőséget. Ahhoz azonban, hogy a hr stratégiai szerepet tölthessen be, illetve támogatást nyújthasson az üzleti célok eléréséhez, hosszabb távú szemléletre és kiszámíthatóságra van szükség − hangsúlyozta az Aon Hewitt szakértője.