Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetés tervezetét Varga Mihály pénzügyminiszter. Mint a tervezet hivatalos benyújtáskor elmondta, a tervezet kiindulópontként számol a háború és a szankciók hatásaival, csakúgy mint a világgazdaság bizonytalanságaival.

A 2023-as tervezet fő számai:

Kapcsolódó

  • 4,1 százalékos növekedés,
  • 3,5 százalékos államháztartási hiány,
  • 73,8 százalékos az államadósság,
  • 5,2 százalékos infláció.

Nagy váltás, hogy a korábbi alapokat két új alap váltja:

  • A rezsilap 670 milliárd forintot, míg
  • a honvédelmi alap 842 milliárd forintot foglal magában.

A tervezet alapvetési között olvasható, hogy a háztartásokat megóvják a várható energiaár növekedésétől, miközben a honvédelem terén előrehozzák a NATO irányába tett vállalást, így a hadászati költekezés nem 2024-ben, hanem már 2023 végére eléri a GDP 2 százalékának megfelelő összeget.

Varga hangsúlyozta, cél marad, hogy javuljanak az egyensúlyi mutatók, változatlanul fegyelmezett költségvetési politikát ígér a gazdasági kormányzat, így a bevételek növelése mellett csökkennek a kiadások, több projektet lefújt, vagy legalábbis elhalasztott a kormányzat az egyensúly megóvás érdekében.

A bizonytalanságok ellenére több, lényegben minden területen többletforrásokat tartalmaz a 2023-as tervezet.

  • A nyugellátásban  730 milliárdos plusz lesz jövőre.
  • Az oktatásra 2378 milliárd jut, ez 200 milliárdos többlet 2022-hez képest.
  • Az egészségügyre 2669 milliárdot szánnak, ami 100 milliárdos növekmény az idei kerethez képest.
  • Családtámogatásra 3200 milliárdot fordít a kormány, ami 450 milliárdos emelést jelent.

A költségvetési tervezetnek most több fázisban megindul az általános, részletes, majd bizottsági megvitatása. Jelen állás szerint a parlament július 15-én, illetve ha több időt igénylő módosításokról kell dönteni, legkésőbb július 18-án jóváhagyhatja a 2023-as költségtvetést, ami egyben a tavaszi ülésszak végét is jelenti.