Számos kontextusban érezzük kellemetlennek azt, hogy a pénzről beszéljünk, és ha mégis beszélünk róla, akkor egyfajta tabuként tekintünk rá. Pedig a diskurzus hiánya, ahogy az élet legtöbb területén, ebben az esetben sem célravezető, és nehézségeket eredményezhet – írja a Mindennapi Pszichológia.

Azzal ugyanis érdemes tisztában lennünk, hogy valóban komoly következményei lehetnek annak, ha valaki nem kommunikál aktívan a pénzről, illetve a további financiális témákról.

Mindennapos tabu

A pénzkérdést jellemzően már az állásinterjúk fontos részét képező bértárgyalás során is felismerhető távolságtartás lengi körül, később, a munkahelyi beszélgetések alkalmával pedig még inkább a tabu kategóriába esik.

De említhető még a személyes adósságok témaköre is, mert ugyan a hitel és annak különböző formái az egész világon bevett finanszírozási formáknak tekinthetők, a társas élethelyzetekben mégis ritkán felszínre kerülő témák ezek.

A hallgatás oka

A kommunikációs tabuk ezen fajtája több tudományos ágazat értelmezésében közelíthető meg. A pszichológia területén Freud vizsgálta a problémát: szerinte a pénzről való nyílt beszéd szégyenérzettel összekötött cselekedet az emberek tudatában. Pszichológiai magyarázatként többnyire a gátlások felelhetnek, amelyek az emberekben különböző témák és megnyilvánulások esetében alakulnak ki. Végezetül, a kialakult helyzet erősen magyarázható szociológiai oldalról is, azaz, hogy a különböző társadalmakban mi számít elfogadottnak, és mi számít tabunak a nyílt kommunikációban. 

Hazánkban és egyben a legtöbb európai országban például illetlenségnek minősül megkérdezni mástól, hogy milyen mértékű ellentételezésben részesül a munkájáért.