Az MBH Bank elemzői sajtótájékoztató keretében ismertették idei várakozásaikat a magyar gazdaság várható idei folyamatait illetően. Mindenekelőtt örömtelinek tartják, hogy az infláció már nem elsődleges probléma, így immár az egészséges növekedési folyamatokra lehet koncentrálni. 

GDP, fogyasztás

Horváth András vezető elemző szerint a GDP növekedése 3,5 százalék lehet idén. A várakozás október óta 0,9 százalékkal csökkent, miközben a piaci konszenzus ennél alacsonyabb. Mindazonáltal ez is kedvező adat, a régióban az élen lehetünk vele. A recesszió már véget ért a tavalyi harmadik negyedévben, a fogyasztás nagymértékben javulhat a tavalyi gyengélkedés után. A várakozás 5 százalék körüli kiskereskedelmi növekedés, és 3 százalékkal bővülhet a háztartások fogyasztása.

Beruházások, külgazdaság

A fogyasztás mellett a beruházások tekintetében is jelentős visszaesés volt tavaly, elsősorban az állami beruházások leállítása miatt költségvetési okokból, de a magas kamatok és az EU-források hiánya is hozzájárult a 10 százalék körüli visszaeséshez. Idén elsősorban a második félévben várható erősebb növekedés a beruházásokban, amiben segíthet az alacsonyabb kamatszint, a támogatott hitelek és az érkező uniós források.

A tavalyi export igen kedvező volt, az import visszaesett (részben a 2022-ben nagyon magas energiaárak mérséklődése miatt). Idén mind az export, mind az import már dinamikusan nőhetnek. A külkereskedelem minden várakozást felülmúlt: tavaly 10 milliárd euró fölött volt a többlet, ez idén 8 százalék lehet, a fizetési mérleg többlete pedig idén már a GDP 1 százaléka lehet. Az ipari kapacitás jelentős bővülése alapvetően 2025-ben várható, sok épülő gyár fog üzembe állni.

Munkaerőpiac, infláció

Ami világszerte kedvező, hogy a jegybanki szigorítások ellenére nem nőtt a munkanélküliség, sőt, közgazdasági értelemben nincs is munkanélküliség, mivel sok ágazatban munkaerőhiány mutatkozik a fejlett országokban. Nálunk még 150 ezer embert kéne munkába állítani a tényleges teljes foglalkoztatottsághoz, ugyanakkor a munkanélküliek és inaktívak bevonása rendkívül nehézkes.

Ami az inflációt illeti, 3,5-4,1 százalék között lehet idén. Az alsó érték akkor valósulhat meg, ha nem lesz élelmiszeráremelkedés, a felső akkor, ha 11-12 százalék feletti bérnövekedés lesz. Az NBH 10,2 százalékos várható bérnövekedéssel számol. A dezinfláció idén folytatódni fog, a jegybanki célsáv felső szélét a harmadik negyedévben érheti el.

Jegybanki alapkamat, forintárfolyam

A jegybanki alapkamatot nyárra 6 százalékra várják, és vélhetően ott is marad a második félévben. A reálkamat pozitívvá vált, ami fennmarad a továbbiakban is, ha a jelenleginél kisebb mértékben is. A forint árfolyama év végén a 376-384 közötti sávban stabilizálódott az euróhoz képest. A mostani gyengülést átmenetinek tartják, amit erősödés követhet: év végére 372 körüli euróárfolyamot várnak a pozitív külgazdasági fundamentumok és a reálkamatot és a főbb devizákhoz képest hozamtöbbletet biztosító jegybanki alapkamat miatt.

Állampapírpiac, adósságfinanszírozás

Az adósságfinanszírozás szempontjából kedvező, hogy magas a kereslet a magyar állampapírok iránt mind lakossági, mind intézményi szinten, és lényeges, hogy az MNB lejáratig megtartja az eszközvásárlási program során vásárolt kötvényeket. A piaci hozam már eddig is jelentősen csökkent a piaci állampapírok esetében, így mérséklődik a finanszírozási költség. A devizaadósság 26 százalék az államadósságon belül, 23 százalékot pedig a lakosság finanszíroz. A lakossági állampapírok kamatköltsége a GDP 1,5 százaléka lesz várhatóan, ez ugyanakkor megjelenhet a fogyasztási oldalon is.