A „Rákos-Dubaj-beruházás” esetében is azt fogjuk csinálni, mint a Fudan-projektnél: akkor közösen tiltakoztunk és meg tudtuk azt akadályozni – idézi Karácsony Gergelyt az MTI. A főpolgármester a „Stop, mini-Dubaj!” címmel meghirdetett demonstráción arról beszélt: le kell győzni azt a politikát, amely gyűlöli Budapestet, nem ismeri a közérdeket, és amely nem ért semmit sem a klíma-, sem a lakhatási válságból.

Azt mondta, hogy a Rákosrendezőre tervezett beruházás esetében is kiárusítják a nemzeti vagyont, a külföldi érdeket nézik a magyar érdek helyett.

Közölte: Budapestnek nem Európa legmagasabb épülete kell, hanem Európa legmagasabb várható élettartamára, a lakhatási válság felszámolására, új parkvárosra van szüksége.

„A Rákos-Dubaj-beruházás magában hordoz mindent, amitől ennek a kormánynak a politikája szégyenletes, és ami miatt ez az ország szenved”

– fogalmazott Karácsony Gergely.

A demonstráción a távirati iroda tudósítása szerint mások is felszólaltak:

  • Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke azt mondta, hogy a tervezett luxusberuházás helyett a fővárosi önkormányzat előkészítő anyagai szerint Rákosrendezőn 8-10 ezer otthon épülhetne budapestieknek, továbbá lehetne ott közpark is.
  • Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom alapító tagja elmondta, hogy a luxusnegyed nem „nekünk épül”, és egy ország nem abban méri a fejlettségét, hogy hány felhőkarcolója van, hanem abban, hogy mindenkinek van-e tető a feje fölött.
  • Perlaki-Borsos Noel az Egységes Diákfront képviseletében azt mondta: Rákosrendező nem mini-Dubaj, hanem a magyar állampolgárok lehetősége otthonra, közparkra, közintézményekre. „Rákosrendező rólunk szól, nem a hatalommal lepaktált, olajban lubickoló külföldi nagytőkéről” – mondta.

Maxi-Dubaj, vagy a bécsi fenntartható modell? Ideje túllépni a szovjet városfejlesztési elveken

Pest legnagyobb barnamezős területe a főváros revitalizálásának és a XXI. századhoz igazításának a kulcsa lehetne, ehhez azonban nem a befektetői magánérdekeknek kellene kizárólagosan meghatároznia Rákosrendező jövőjét. Vitézy Dávid városmobilitási szakértő szerint lenne mit eltanulnunk Bécstől ezen a téren is. Az érintett területet a MÁV-nak nyár végéig ki kellene pucolnia, ám egyelőre még azt sem tudni, hogy a két és fél évtizede leégett sportcsarnok törmelékei között van-e veszélyes hulladék – merthogy az egykori BS romjai is ott vannak valahol a föld alatt. Időközben megérkeztek a felmondólevelek is a bérlőkhöz, akik 30 napot kaptak, de a MÁV igyekszik nekik segíteni. Az Economx „Megörökölt ipar” című cikksorozatának első része.