A kormányzati szektor "maastrichti" hiánya 2010-ben a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1132 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka - közölte pénteken a KSH. Az Európai Unió felé korábban alacsonyabb, 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt vállaltunk. Az adatokat a statisztikai hivatal a túlzott hiány eljárásról szóló jogszabály alapján a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA'95) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelenti az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2010 végén 21 749 milliárd forint volt, ami a GDP 80,2 százaléka.

A nemzeti számlák rendszere (ESA'95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2010-ben a kormányzati szektor bevétele 12 095 milliárd, kiadása 13 248 milliárd, hiánya 1153 milliárd forint volt. A hiány a 2009. évinél  9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal alacsonyabb.

A bevételek a 2009. évi egy százalékos csökkenést követően 2010-ben egy százalékkal nőttek. Leginkább az egyéb bevételek között elszámolt EU-transzferek, a termelési és az importadók (6,3 százalék), ezen belül az áfabefizetések (6,1 százalék) növekedtek erőteljesen, utóbbi elsősorban az adókulcs 2009. július 1-jei emelésére vezethető vissza. A jövedelemadó-bevételek (16,3 százalék) és a társadalombiztosítási hozzájárulások (4,9 százalék) ugyanakkor jelentősen csökkentek; előbbi a társaságiadó-bevétel, utóbbi a munkaadói járulék nagyarányú visszaesése következtében.

A kiadások a 2009-es egy százalékos növekedést követően 2010-ben szintén ugyanennyivel nőttek. A legnagyobb mértékben a dologi kiadások (4 százalék) és a felhalmozási kiadások (9,6 százalék) - utóbbit az alacsony bázisidőszaki érték is befolyásolta. A pénzbeni társadalmi juttatások összege megegyezett az előző évivel, ezen belül a nyugdíjkifizetések 2,4 százalékkal nőttek; a munkavállalói jövedelmek (1,7 százalék) és a kamatkiadások (5,4 százalék) viszont csökkentek.

A bázisidőszakinál alacsonyabb relatív hiány kialakulása meghatározóan a GDP folyó áron számított 4,1 százalékos növekedésével magyarázható.

Az utolsó negyedévben a kormányzati szektor hiánya 208 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 3,0 százaléka. A kiadások a negyedik negyedévben lényegében szinten maradtak 2009 azonos időszakához képest. A kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások nőttek (3,3 százalék), a munkavállalói jövedelem csökkent (4,0 százalék). A bevételek 3,6 százalékkal növekedtek 2009 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A bevételeken belül legjobban a tőkeadók emelkedtek - a pénzügyi szervezetek különadójának következtében -, miközben a jövedelemadó-bevételeknél (15,2 százalék) nagymértékű visszaesés figyelhető meg.

Így alakult az áht nettó finanszírozási igénye

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint, a központi bankkal szemben elszámolt újrabefektetett jövedelem nélkül az éves GDP 4,4 százaléka volt, a nemzetgazdaság nettó finanszírozási képessége a GDP 1,9 százalékát tette ki - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A negyedik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a negyedéves GDP 2,5 százalékára rúgott, 187 milliárd forintot tett ki. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 végén a GDP 80,2 százaléka volt, ami 21 749 milliárd forintot jelent. 2010 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye - amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is - a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,8 százalékát tette ki (1294 milliárd forint volt).