A jelenlegi laborkassza felülvizsgálatát, az évek óta változatlan finanszírozás növelését kéri a kormánytól a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.

Mint írják: hosszú távon nem elfogadható, hogy a háziorvosi indikátorrendszer teljesítésének laboratóriumi költségterhét a járóbeteg szakrendelők viseljék.

Kiemelik: a szakrendelők döntő többségében valóban megnőtt a labor várakozási idő, és sokszor jelentős a változás. A háttérben a „forgalom” COVID előtti szintre történő visszatérése mellett zömében az áll, hogy a háziorvosi praxisok finanszírozásában ismét megjelentek a krónikus betegek gondozását mérő, laborvizsgálathoz kötött indikátorok. 

Az elmúlt napokban több tájékoztatás jelent meg a sajtóban a labor előjegyzési idők megnyúlásáról. A helyzet felmérésére a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség vezetősége egy gyors kutatást végzett a tagintézményei körében.

Április elsejéig összesen 31 szakrendelő, a tagság 43 százaléka válaszolt.

Megnövekvő előjegyzési időről a válaszadók 75 százaléka számolt be. Ahol volt, az emelkedés mértéke minimum 15-20 százalék, de a rendelők több mint felében a várakozási idő a kétszeresére, háromszorosára nőtt, de van olyan intézmény is, ahol az eddigi 1 hetes várakozás 5-6 hétre ugrott.

A növekedésben szerepet játszhatott, hogy a 2023. év elejei hónapokban a labor esetszám már hasonló nagyságrendű volt a 2020. év, azaz a Covid előtti időszak esetszámával, illetve, ahogy a kórházak emelik a műtéti kapacitásukat, a műtéti beavatkozás előtt szükséges (preoperatív) laborvizsgálatok száma is emelkedett.

Mindazonáltal az intézményvezetők szerint a növekedés egyértelmű, fő oka, hogy a háziorvosok több laborvizsgálatot kérnek az eddigieknél, és e mögött a háziorvos munkáját értékelő indikátorrendszer változása áll. 2023. februárjától a háziorvosok finanszírozásában hangsúlyos elemként jelenik meg ugyanis, az, hogy hogyan követik a gondozásra szoruló betegeiket, amit döntő részben laborvizsgálatok segítségével tehetnek meg.

Több rendelőintézeti vezető szerint a szakrendelőkben elvégzett laborvizsgálatok 70 százalékát nem az adott rendelőintézet szakorvosai, hanem az ellátási területhez tartozó háziorvosok kérték már eddig is.

Bevezették az előjegyzést

A helyzetet többféle módon is próbálják kezelni a szakrendelők, például többen jelezték, hogy továbbra is tartani fogják az előjegyzéses rendszert a normál ellátásokhoz, azonban a sürgős ellátásokat soron kívül fogadják, a napi keret fölött. Ezzel párhuzamosan viszont lesz, ahol nem fogadnak területen kívüli beteget.

Ahol erre van lehetőség, plusz humánerőforrást vontak be, így növelve a kapacitásokat.

Több intézetvezető is megjegyezte, hogy a várólista növelése (napi kvóta bevezetése) átmeneti megoldás lehet, de nagy lakossági ellenállást és elégedetlenséget vált ki.

Mint írják: a hirtelen megnövekedett vizsgálati szám, és az ehhez kapcsolódó reagens igény, önkormányzati segítség nélkül, fizetésképtelenné teheti a járóbeteg szakrendelőt.

Volt olyan szakrendelő, ahol a laborellátásra kapott önkormányzati céltámogatás közel háromszorosa a NEAK finanszírozásnak.

A hosszú távú megoldást illetően elmondható, hogy örvendetes, hogy a háziorvos kollégák a finanszírozás változása nyomán több figyelmet szentelnek a krónikus betegek gondozásának, azonban, ha az így jelentkező plusz vizsgálati igény tartósan e szinten marad, az a teljesítménykorlátok és laborfinanszírozás átgondolása nélkül nem lesz fenntartható - közölte a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.