Bár Magyarországon megszokott panaszkodni a magas árszint miatt, holott hazánk az egyik legolcsóbb hely a 34 tagú OECD-ben, csak a lengyeleknél jobb a helyzet.

A szervezet legfrissebb, 2016 januári adatai szerint egy olyan termékkosárért, amelyet Magyarországon 100 dollárért lehet megkapni, Lengyelországban 93 dollárt kell fizetni, azonban a harmadik helyen álló Mexikóban már 106-ot.

A régióban a cseheknél 116, a szlovákoknál 119, a szlovéneknél pedig 142 ez az szám. Németországban 180, Franciaországban és Ausztriában 190, az USA-ban pedig 200 dollárba kerül a százdolláros magyar termékkosár, vagyis átlagosan a dupláját kell fizetni mindenért. A szerencsét próbáló magyarok körében kedvelt Nagy-Britanniában 230 dollárba kerül ez a termékkosár, vagyis az árak 130 százalékkal magasabbak.

Az OECD-országok között a rekorder Svájc 288 dolláros értékkel, majd Dánia (247) és Norvégia (236) következik.

Forrás: OECD, Napi.hu-gyűjtés

Ezek az adatok lényegesek, hiszen ez alapján lehet kiszámolni az egyes országok dolgozóinak vásárlóerejét. Sajnos a bérekre vonatkozó legfrissebb OECD-statisztika csak 2014-es (Izland, Új-Zéland, Chile és Törökország hiányzik), de akkor dollárban számolva Magyarország a második legrosszabb helyen állt, 13 305 dolláros éves átlagbérrel. Vásárlóerő-egységben számolva azonban 21 399 dollárral már a negyedik volt hátulról. Előzte példásul a cseheket, akik két éve 12 százalékkal kerestek többet, de az árak közötti különbség ennél is magasabb volt.

Akkor mégis mi a baj?

A magyarok közül mégis sokan nyilatkoznak úgy, hogy jövedelmük nem tart ki a hó végéig. Ennek több oka van:

  • Az OECD átlagbér- és vásárlóerő-egységben számolt statisztikája a bruttó jövedelmekre vonatkozik, azonban a munkára rakodó terhek Magyarországon magasak. A vásárlóerő-egységben számolt nettóbér-statisztika szerint Magyarország már csak Mexikót előzte meg 2014-ben az OECD rangsorában.
  • A magyarországi jövedelmek igen egyenlőtlenül oszlanak el. A KSH szintén 2014-es adatai szerint a leggazdagabbak aránytalanul sokat visznek haza: az átlag 2,5-szeresét. Ez pedig torzítja az átlagkeresetre vonatkozó adatokat.
Forrás: OECD, Napi.hu-gyűjtés

Idén jobb lesz?

Az adójóváírás kivezetése, amely növelte a bérszakadékot, valamint a globális összevetésben is igen magas áfa nem kedveznek a "közhangulatnak". A rezsiköltségek lefaragása, a családi adókedvezmény és az szja 2016-os csökkentése viszont kissé javít a helyzeten. Így mindezek nyomán nem kizárt, hogy javul a magyar helyezés az OECD országai között.