A Magyar Nemzeti Bank ugyan tegnapi döntésével rekordalacsonyra, 4,75 százalékra vitte le alapkamatát, ám a szintén soha nem látott mélységben lévő infláció utat nyit a további mérséklés előtt. Ugyanakkor a forint árfolyamának alakulása óvatosságra inti a befektetőket - kezdi a magyarországi befektetési környezet elemzését a CNBC, amely egyébként viszonylag ritkán foglalkozik Magyarországgal. A cikk emlékeztet arra, hogy Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésével, a kötelező magánnyugdíjpénztárak államosításával, a bankadóval, az EU-val és az IMF-fel folytatott harccal, az árfolyamrögzítéssel és a tranzakciós adóval járó unortodox gazdaságpolitika atyja, Orbán Viktor miniszterelnök közeli szövetségese került döntési helyzetbe.

A Nomura mindennek a tükrében úgy véli, hogy az alapkamat alakulásának jelenleg nincs igazán jelentősége, hiszen nem gyakorol az előbbieket ellensúlyozó, felülíró hatást a gazdasági folyamatokra. Bartosz Pawlowski, a BNP Paribas vezető régiós stratégája videointerjújában a nem egyszerűen alacsony szinten, hanem minden idők legalacsonyabb szintjén álló inflációval magyarázza, hogy a piac 3-assal kezdődő alapkamatokat áraz, amit az elemző sem tart túlzásnak.

Tesztelhetik a piacot

Arra a kérdésre, hogy a korábban óvatos MNB miért vált most ennyire lendületessé, szintén az a válasza, hogy az alacsony infláció mintegy kényszeríti a bankot a kamatcsökkentésre. A döntéshozók kihasználhatják ezt a helyzetet, hogy teszteljék a piac tűrőképességét. A kamatvágás kockázata, hogy a forint gyengülni kezd, ám az elmúlt kilenc csökkentés alapján nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat az alapkamat alakulása és a magyar deviza árfolyamváltozása között.

Matolcsy nemrégiben adott interjúja szerint korlátozni akarják a külföldi befektetőket abban, hogy kéthetes jegybanki betétekben helyezzék el a pénzüket. Pawlowski érthetőnek tartja ezt a lépést, ugyanis az elmúlt időszakban ez a betéti forma, amely a jegybanki kamatot kínálja a befektetőknek, kiváló lehetőséget biztosított az úgynevezett carry trade üzletekre. Ezekben a nagy külföldi intézmények más országokban euróban vagy dollárban felvett hiteleket helyeztek el a kéthetes betétben, majd learatva a kamatkülönbséget gyorsan elvitték a pénzüket. A szakértő emlékeztet arra, hogy hasonló korlátozásokat más országok, például Lengyelország és Izrael is alkalmaztak. Ez nem vezet a működőtőke-beáramlás csökkenéséhez.

Vállalható kockázat

Arra a kérdésre, miszerint a forint jobban teljesíthet-e az új helyzetben, mint a többi régiós valuta, Pawlowski azt válaszolja: minden lehet. A magyar gazdaság az elmúlt években nagy huppanókat produkált, s bár ma nem olyan súlyos a helyzet, mint 2008-ban vagy 2011-ben, a befektetőknek azzal kell számolniuk, hogy a magyar eszközök nagyon kockázatosak. Tavaly például dollárban számolva a tízéves magyar kötvény volt a legjobb régiós befektetés, míg ma már alig valaki számol ezzel. A forinttulajdonosok bármilyen hírre képesek szabadulni magyar valutájuktól, ugyanakkor a BNP Paribas elemzője vállalhatónak tartja a magyar piac kockázatát.

Emellett szól, hogy az EU-val vitákba keveredő Orbán Viktor kormányfőt sem tartja annyira szeszélyesnek, mint mások. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök eddig következetesen azokat az ágazatokat - a bankrendszert és az energiaszektort - célozta meg, amelyeket valamennyire felelősnek tart a válság elmélyítéséért. Lehet, hogy ha újra pénzre lesz szüksége, akkor a feldolgozóipar is a célkeresztjébe kerül, de eddig határozottan tartózkodott például az autógyártók sanyargatásától. Az Opel legutóbbi, a GDP 0,1 százalékát elérő értékű gyárbővítése azt bizonyítja, hogy a külföldi befektetők nem hagyták el teljesen Magyarországot.