Amíg tíz éve a nettó átlagkeresetből még 4270 darab tojást lehetett vásárolni, addig most … 

De ne szaladjunk ennyire előre! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé a friss, januári inflációs adatokat, melyek az elemzőket is alaposan meglepték: januárban ugyanis a vártnál jóval gyorsabb ütemben, éves szinten 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, míg havi bázison 1,5 százalékkal – az elmúlt két évben ilyen az árak ilyen gyors emelkedésére nem volt példa.

A nemzetgazdasági tárca rögtön reagált – sőt, Nagy Márton miniszter igazság szerint már egy nappal korábban árstopokat lebegtetett be: 

„A kormány a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az infláció alakulását, és szükség esetén minden rendelkezésre álló eszközzel azonnal beavatkozik annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat kontroll alatt tartsa”

– írta a miniszter a friss inflációs adatokra reagálva.

A kormány tehát állami beavatkozást lebegtetett be az elszállt élelmiszerárak miatt – a friss adatok szerint egyébként Magyarország ismét az uniós rangsor élén állhat a drágulás ütemét nézve.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy „elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, különösen az alapvető élelmiszerek, így például a tej és a tojás esetében”. A KSH friss adatai szerint

  • egyetlen év alatt az élelmiszerek ára 6 százalékkal nőtt – ezen belül például a liszté 43,2, a tejé 25, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16, a vaj, vajkrémé 15,5, a tejtermékeké 9,1 százalékkal;
  • egyetlen hónap alatt az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül például a tej 5,8, az étolaj 5,1, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került.

Ez így elsőre soknak tűnik, de nézzük meg, nagyobb időhorizonton hogyan változott néhány kiválasztott termék ára!

Mi mennyi volt tíz éve?

A cikk elején említett tojás ára valóban rengeteget nőtt az elmúlt években: tíz évvel ezelőtt 10 darab még 365 forintba került, a KSH szerint tavaly már átlagosan 750 forintba, viszont idén januárban már 930 forintot (!) kértek tíz tojásért.

Maradva az alapvető élelmiszereknél: egy kiló (fehér) kenyér 271 forint volt tíz éve, tavaly már 881, míg idén már több mint 900 forint felett lehet csak kapni; míg egy kiló krumpli ára 147-ről 400 forint fölé nőtt.

Néhány termék árának változása 2014 és 2024 között (forint, zárójelben a 2025 januári átlagárak):

  • tojás (10 db): 365 >>> 750 (93)
  • fehér kenyér (1 kg): 271 >>> 881 (904)
  • tej (pasztőrözött, ESL, 2,8-as, 1 liter): 249 >>> 456 (534)
  • burgonya (1 kg): 147 >>> 405 (402)
  • iskolai ebéd (egy adag): 334 >>> 607 (631)
  • hamburger (1 db): 477 >>> 1700 (1810)
  • sör (világos, lager típusú): 190 >>> 744 (724)
  • cigaretta (1 doboz Multifilter): 973 >>> 2220 (2230)
  • benzin (95-ös, liter): 408 >>> 606 (636)
  • gázolaj (liter): 418 >>> 620 (654)

Ez csak néhány kiragadott termék ára – a statisztikai hivatal elmúlt évekre vonatkozó adatai itt érhetők el –, de az jól látszik, hogy nagy a szórás: például egy burger már közel négyszer annyiba kerül, mint tíz éve, a kenyér háromszorosára, a sulis menza közel a duplájára drágult, a sör közel négyszeres, a dohánytermékek ára bő kétszeresére nőtt.

Kép: Economx / KSH

Viszont ez hosszú idő, és ha mellé tesszük az átlagkereseteket, akkor az némileg árnyalja a képet: például a cikk elején bedobott, „hány tojás jön ki az átlagos nettóból” kérdésre adott válaszból annyira azért mégsem (lehet) rossz a helyzet. 

2014-ben a nettó átlagkereset 156 ezer forint volt, míg 2024 első 11 hónapjában ugyanez – cikkünk írásakor ezek a legfrissebb adatok – 425 ezer forint. Tíz év alatt a bérek majdnem a háromszorosára emelkedtek – viszont az infláció sem nulla volt, így a reálkeresetek „csak” valamivel több mint 70 százalékkal emelkedtek ez alatt az idő alatt.

Tíz éve az átlagos nettó 4270 tojásra volt elegendő, tavaly egy havi átlagkeresetből már 5660 darab is kijött

– igaz, a januári tojásárakkal már csak plusz 300 tojásra elgendő a béremelkedés tízéves üteme.

És akkor ott a klasszikus Big Mac-index – erről az Index írt tavaly –, de most nézzük meg a KSH-s hamburgerek esetén, hogy állunk: 

tíz éve a nettó átlagfizu még 327 „hamburgerre” volt elegendő, tavaly viszont már csak 250 burgerre.

Legyen árstop? Ne legyen?

Nem valószínű, hogy a nemzetgazdasági tárcánál pont a hamburger miatt jött elő ötletként az árstopok belengetése, mindenesetre az Economxnak nyilatkozó elemző szerint „nem jó ötlet” egyes termékek árának állami szabályozása.

Néhány éve már próbálkozott ezzel a kormány, több-kevesebb sikerrel. Két narratíva volt:

  • a kormány szerint – többek közt – az ársapkáknak köszönhetően sikerült letörni az inflációt;
  • ugyanakkor egyes elemzők és szakértők szerint ez nem feltétlen volt így, mert a boltok más termékek emelésével „kijátszották” azt (egyes termékeken buktak, más termékeken viszont többet nyertek, így a nap végén lényegében nem változott a kép, igaz, az egyes alapvető termékek ára valóban olcsóbb volt).

Utóbbi állásponton volt a jegybank is: Balatoni András, az MNB igazgatója írt erről egy elemzést, mely szerint

„összességében az árbefagyasztások közvetlen inflációt csökkentő hatása rövid távon volt domináns, tartós fennmaradásukkal az inflációt növelő alkalmazkodási hatások egyre erősebbé váltak”.

Balatoni szerint ezen utóbbi hatások nagysága 2022 végéhez közeledve már elérhették a 3-4 százalékpontot is. Nagy Márton akkor erre úgy reagált, hogy mindez „szakmailag nem helyes megállapítás”.

Balatoni akkor elemzésében azt írta, hogy „kedvező fejlemény”, hogy a benzinár-sapkát már kivezették, mert így „a piaci verseny ismét erősödhet”. Az üzemanyagok esetében – egyelőre – nem merült fel az ársapka, az NGM ugyan néha kiad egy-egy közleményt arról, hogy

a kormány célja változatlan, garantálni kell, hogy hazai üzemanyagárak a szomszédos országok átlagára alatt maradjon.

És ez így stimmel is: a januári adatok alapján ugyan a régióban drága a magyar üzemanyag, de a szomszédos országokénál valóban olcsóbb. A nemzetgazdasági tárca szerint ez a kormány érdeme, mert „elérte, hogy a magyar családok kevesebbet fizessenek az üzemanyagért, mint a szomszédos országokban élők”. Ezzel kapcsolatban az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint annak ellenére, hogy a külpiacokon az elmúlt időszakban volt némi turbulencia Donald Trump amerikai elnök ténykedése miatt, a magyar árak stabilak, és a közeljövőben sem várható érdemi drágulás a benzinkutakon. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint sem indokolt, hogy újból árstopot vezessenek be az üzemanyagokra.

Kapcsolódó