Orbán Viktor magyar kormányfő kedden Pekingben kétoldalú megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Mindkét politikus részt vesz a kínai „Új Selyemút” infrastrukturális projekttel kapcsolatos csúcstalálkozón, amelyre több mint négyezer küldöttet vártak több mint 140 országból és több mint 30 nemzetközi szervezetből – számolt be az osztrák Kronen Zeitung, hivatkozva Orbán Viktor szóvivőjére és a magyar hírügynökségre, az MTI-re.

Oroszország-barát politika, szorgalmazott tűzszünet 

A cikk elején megjegyzik: nem utolsósorban az Oroszország elleni uniós szankciók szabotálási kísérletei óta Orbán Viktor magyar miniszterelnök politikáját Oroszország-barátnak tartják – ami komoly kritikákat váltott ki. Most személyes eszmecsere céljából találkozott az orosz agresszorral és a nemzetközileg keresett orosz elnökkel.

Kapcsolódó

A háború mellett szó volt – nem meglepő módon – a szankciókról, amelyeket Orbán szerint fel kell oldani – fogalmaz az ausztriai Kronen Zeitung, amely azt is megjegyzi: a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az EU- és NATO-tag Magyarország pedig Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja ellenére is kapcsolatot tart a Kreml-lel, és régóta sürgeti az azonnali tűzszünetet Ukrajnában. Magyarország ugyanakkor támogatta az Oroszország elleni uniós szankciók nagy részét is.

Mint idézik, Orbán a béke fontosságát hangsúlyozta az Ukrajna ellen háborúzó orosz államfővel folytatott beszélgetésen. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy különösen fontos az egész kontinensnek, így Magyarországnak is, hogy megszűnjön a menekültáradat, az Oroszország elleni szankciók és a harcok Ukrajnában.”

Nemzetközi elfogatóparancs van, jogalap nincs

A Kronen Zeitung azt is részletezte, hogy a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly márciusban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen, állítólagos ukrajnai háborús bűnök miatt. Ez azt jelenti, hogy minden tagállam köteles letartóztatni Putyint, ha a területükön tartózkodik. 

Magyarország már 2001-ben ratifikálta az 1998-as Római Statútumot, amely alapján az ICC megalakult, vagyis a Bíróság az országot szerződő államnak tekinti. Magát a Római Statútum szövegét utólag szándékoztak törvényként kihirdetni Magyarországon, de ez nem történt meg. 

Gulyás Gergely, Orbán kancelláriaminisztere márciusban azt állította, hogy bejelentés hiányában "nincs jogalapja" Putyin esetleges magyarországi letartóztatásának – emlékeztet a napilap.

Putyin elégedettségét fejezte ki

A Taszsz orosz állami hírügynökség szerint Orbán azt mondta, hogy „Magyarország soha nem keresett konfrontációt Oroszországgal. Valójában ennek az ellenkezője a helyzet: Magyarország mindig is a legjobb kommunikáció kialakítását és bővítését tűzte ki célul” – emelte ki beszámolójában a Berliner Zeitung. 

A német napilap szerint a magyar miniszterelnök jelezte, hogy számításai szerint ez a találkozó a 13. találkozó 2009 óta. Azonban „soha nem voltunk ennyire nehéz helyzetben, a valaha volt legnehezebb a mostani” – idézik a cikkben. 

Orosz sajtóértesülések szerint Putyin elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Magyarország és néhány más európai ország az ukrajnai háború ellenére továbbra is kapcsolatot tart fenn Oroszországgal – írja az AFP alapján a Berliner Zeitung, úgy folytatva, hogy az orosz elnök szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt a kapcsolatok fenntartásának és bővítésének lehetőségei nagyon korlátozottak. 

Ezért Putyin szerint nagyon kielégítő, hogy Oroszország továbbra is kapcsolatot tart fenn „sok európai országgal, az egyik ilyen Magyarország”.

Mint megemlítik, az orosz elnök az Új Selyemút (Belt and Road Initiative, BRI) jubileumi találkozóján a tervek szerint szerdán találkozik Hszi Csin-ping kínai vezetővel is.

Nem várhatók újabb energiaügyletek

Az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország megerősítette kapcsolatait Kínával, különösen az energiaszektorban. Oroszország körülbelül napi 2,0 millió hordó olajat exportál Kínába, ami teljes kőolajkivitelének több mint egyharmada. Moszkva egy második földgázvezetéket is szeretne építeni Kínába, ugyanakkor – bár a Rosznyefty és a Gazprom orosz olaj- és gázipari óriáscégek vezetői Putyin utazó delegációjához tartoznak –, újabb energiaügyletek nem várhatók – írja az Oe24.at.

Szívroham az Ukrajnát támogató nyugati politikusoknak

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború nyomán bevezetett uniós szankciók ellenére Budapest igyekszik megőrizni azt, ami a Moszkvával való kétoldalú kapcsolataiban lehetséges. Németországgal ellentétben Magyarország továbbra is kap vezetékes gázt Oroszországtól – jegyezte meg tudósításában a Die Tageszeitung német napilap. Mint kiemelték, az orosz állami média méltatta, hogy a Gazprom energiaóriás mellett a Roszatom nukleáris cég is jó partner maradt, és Magyarország folytatni kívánja a gazdasági együttműködést Oroszországgal.

A cikkben arról is szó esik, hogy az orosz állami média olyan felvételeket is bemutatott, amelyeken Szijjártó Péter magyar külügyminiszter melegen öleli a Gazprom vezérigazgatóját, Alekszej Millert, sőt, a legtöbb orosz és magyar küldöttség baráti kézfogással köszöntötte egymást Pekingben. 

A moszkvai média kommentátorai szerint Orbán és Putyin találkozója szívrohamot fog okozni néhány olyan nyugati politikusnak, akik támogatják Ukrajnát a háborúban. A jobboldali nacionalista politikus viszonylag Oroszország-barát irányvonala miatt Orbánt többször kritizálták az EU-ban – jegyezte meg a Die Tageszeitung.

Hszi Csing-ping: „Barátunknak tekintünk”

Kína fontos partnere Oroszországnak, amely eddig semleges álláspontjával támogatta Moszkvát az Ukrajna elleni háborúban – számolt be a Süddeutsche Zeitung, megjegyezve, hogy Kína figyelmen kívül hagyhatta a Büntető Világbíróság Putyin elleni elfogatóparancsát, mert soha nem csatlakozott a bíróság úgynevezett római statútumához.

Mint írják, Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-ból utazott Pekingbe, ahol beszélt Hszivel országa jövőjéről a kínai beruházási és infrastrukturális projektben. 

– Barátunknak tekintünk – mondta Hszi Csin-ping a magyar kormányfőnek, elismerve, hogy Magyarország aktívan részt vett az „Új Selyemút” építésében, és a kínai-magyar kapcsolatok a változó nemzetközi helyzettől függetlenül is magas szinten fejlődtek. 

Kínai információk szerint Orbán köszönetet mondott Pekingnek a Budapest és Belgrád közötti, mintegy 350 kilométer hosszú vasúti összeköttetés – Kína és Magyarország Selyemút projektje – megépítésében.

A Nyugat szkeptikus, pedig senki nem került adósságcsapdába

A Süddeutsche Zeitung azt is megemlíti, hogy Magyarország azon kevés uniós ország egyike, amely tagja a kezdeményezésnek, Németország viszont nem része a 2013-ban elindított projektnek. A hírek szerint Olaszország azt fontolgatja, hogy kilép a kezdeményezésből, amely tartalmazza az „Új Selyemúthoz” tartozó szárazföldi és a „Tengeri Selyemúthoz” tartozó tengeri útvonalakat. 

Az „Új Selyemút” a világhírű Selyemútból származik, amely egy ősi kereskedelmi útvonal, ami Európába is kiterjedt. A csúcstalálkozó előtt a Xinhua kínai állami hírügynökség közölte, hogy a nyugati "végzetmondók" azt próbálták meg elhitetni a kezdeményezésről, hogy az "adósságcsapda". 

„Egyetlen tagállam sem esett adósságválságba az Új Selyemút következtében” – áll a Xinhua közleményében. 

Nyugaton azonban a megfigyelők azt gyanítják, hogy a kínai elnök szívbéli projektje bajban van, mert a mintegy 1,4 milliárd lakosú ország gazdasága gyengül, Pekingnek kevesebb a hitelezhető pénze. Ezért a kormánynak vissza kell szereznie a pénzt a más országokban fennálló hiteleiből.

Szerző: Thurzó Kata