Tovább romlottak az öreg kontinens gazdasági kilátásai – az Európai Bizottság friss előrejelzése szerint idén a vártnál lassabban nő Európa teljesítménye, amelyért különösen a németek gyengélkedése a felelős. Sőt, már akkora a baj, hogy több befektető cég készül elhagyni az országot. Eközben újabb elemzés igazolja, hogy a nyugati szankciók nem érnek célt, Oroszország ugyanis újra meghatározó szereplője a világkereskedelemnek.

A vártnál is lassabban nő az EU gazdasága

Az Európai Bizottság legfrissebb becslése szerint az Európai Unió gazdasága 2023-ban az eredetileg feltételezettnél kisebb mértékben fog növekedni. A bizottság 0,8 százalékos növekedést vár az EU-ban és az eurózónában a hétfőn Brüsszelben közzétett becslése szerint. Emlékezetes: a májusban bemutatott tavaszi előrejelzésben még 1,0 százalékos növekedést feltételeztek, míg az eurózónában 1,1 százalékot.

A gyengülő kilátások fő oka az első félévi mérsékelt fogyasztás és a tovább emelkedő fogyasztói árak. A „többszörös ellenszél” az ukrajnai háború következményeinek is köszönhető, azaz az emelkedő kamatlábaknak és a magas inflációnak

– jelezte Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos.

A Welt által idézett előrejelzés szerint Németországban idén 0,4 százalékkal zsugorodik a gazdaság – ehhez képest májusban még 0,2 százalékos növekedést prognosztizáltak az EU legnagyobb gazdaságában. 2024-ben a német gazdaság 1,1 százalékos növekedésére számítanak a korábbi 1,4 százalék helyett, amelyhez illeszkedik, hogy a közelmúltban számos vezető német kutatóintézet is zsugorodást prognosztizált, mivel az ipari ország különösen szenved a magas energiaköltségektől és a rossz világgazdasági környezettől. 

A vezető cégek el akarják hagyni Németországot

A német gazdaság súlyos összeomlása miatti aggodalom mostanra elérte az úgynevezett „rejtett bajnokokat” – ez az elnevezés azokra a közepes méretű vállalatokra vonatkozik, amelyek az iparágukban világszerte az első tíz vagy a legjobb három közé tartoznak. Ezek a multicégek a német gazdaság szívét képezik, a Német Gazdasági Intézet a stabilitás horgonyaként említi őket – számol be a Berliner Zeitung, amely szerint viszont a 2020-ban még 1600 ilyen vállalkozást jegyző táborból számos társaság most azt tervezi, hogy elhagyja Németországot.

Például a lap az egyik banki forrásától megtudta, hogy több cég azzal keresi fel a német bankokat, hogy segítsenek nekik új telephelyet találni más országokban. Folker Hellmeyer elemző szerint a helyzet rendkívül bizonytalan, az 1970-es évek óta nem lehetett tapasztalni hasonlót üzleti körökben. Mint fogalmazott, „teljes a bizalomvesztés” a politika iránt.

A gazdasági összeomlás elől menekülni készülő vállalatok leginkább a szövetségi kormány elbukott energiapolitikájára hivatkoznak, mivel szerintük a termelés szempontjából – a szankciók következményeként – immár tarthatatlanok a németországi energiaárak. „Ha ezek a cégek elmennek, zaklatott idők elé nézünk” – fogalmazott a lapnak az elemző. 

Hiába a szankciók, a Nagy Medve hasít a tengeren 

A nyugati szankciók ellenére Oroszország egyre inkább visszatér a világkereskedelembe: a Kieli Világgazdasági Intézet (IfW Kiel) legújabb elemzése szerint az orosz konténerkikötők áruforgalma villámgyorsan növekszik az idén, a nyugati szankciók és a gyenge rubel ellenére mostanra már majdnem elérte az ukrajnai háború előtti szintet – számol be a Welt. A forgalomnövekedés fő oka a Kínával folytatott, virágzó üzlet, augusztusban például minden korábbinál erőteljesebben bővült az orosz import aránya a távol-keleti országban.

A konténerhajók mozgása és rakományállapota alapján a világkereskedelmet vizsgáló kieli elemzőház számításai megerősítik, hogy az ukrajnai háború kitörése óta először közelíti meg a három legnagyobb orosz konténerkikötőből, Szentpétervárról, Vlagyivosztokból és Novorosszijszkból kibocsátott áruk mennyisége a háború előtti szinteket. Holott, Oroszország legfontosabb konténerkikötőjében, Szentpéterváron például 90 százalékkal esett vissza a konténerhajó-forgalom, miután az ország megtámadta Ukrajnát, az elmúlt hetekben viszont meredeken nőtt az áruforgalom.

Oroszország ismét egyre inkább részt vesz a világkereskedelemben, ami a nyugati szankciók és a rubel értékcsökkenése mellett kijózanító

– idézi a lap Vincent Stamer kieli közgazdász szavait. Augusztusban Kína 11,5 milliárd dollár értékben vásárolt orosz árut, beleértve az energiát és a nyersanyagokat is. A két ország közötti összkereskedelem az év első nyolc hónapjában már elérte a 155 milliárd dollárt. 2022-ben ez éves szinten 190 milliárd dollár volt.

Drágulnak a gépjárműbiztosítások

Erős nyomást gyakorolnak a viszontbiztosítók a biztosítási piacra azzal a szándékkal, hogy drasztikusan emeljék a gépjárműkötvények díjait, ezért az ügyfelek felé legalább 20 százalékos áremelés várható a jövedelmezőség visszaállítása érdekében – közölte Michael Pickel, az E+S viszontbiztosító vezetője a jelenleg zajló piaci világtalálkozón Monte Carlóban. Felidézte: 2020-ban és 2021-ben a gépjárműbiztosítók még magas profitot produkáltak, mert a koronavírus éveiben az emberek ritkábban utaztak és így kevesebb kárt okoztak. Tavaly viszont már nagyobb mértékben nőttek a biztosítók költségei, mint a díjbevételeik, és várható, hogy 2023-ban még rosszabb lesz a helyzet, a szolgáltatók milliárdos veszteségekkel számolnak – ez a 2022-ben elmaradt díjemelések következménye is.

A jövedelmezőség visszaállását ugyanakkor az is akadályozza, hogy erős a biztosítók közötti verseny, és az ügyfeleknek már nem is kell elállással fenyegetőzniük ahhoz, hogy ugyanazon vagy akár alacsonyabb áron tarthassák meg a szerződéseiket. A helyzet viszont már kritikus, úgy is, hogy az ügyfélvesztés veszélye miatt a 20 százalékos díjemelések várhatóan csak fokozatosan léphetnek életbe, nem egyszerre. A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint a fordulat 2025-től érkezhet el, amikor újra csökkenhetnek a biztosítási díjak. 

(Thurzó Katalin)