Végső eredmények egyelőre nem kerültek nyilvánosságra a vasárnapi lengyel választások után, így az exit pollra lehet csak támaszkodni. Ennek alapján mindenesetre az aktuálisan kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) még a vártnál is kisebb előnnyel (36,6 százalékos támogatottsággal) végezhet az élen. A legszélesebb mosolya pedig Donald Tusknak, a voksok 31 százalékát bezsebelő második helyezett Polgári Platform (KO) párt vezetőjének lehet.

„Soha életemben nem voltam még ilyen boldog egy feltételezett második helytől – Lengyelország nyert, a demokrácia nyert. Eltávolítottuk őket a hatalomból. Egy jó új demokratikus kormányt fogunk létrehozni a partnereinkkel” – idézi a Politico Tuskot.

Az exit pollok eredményei alapján

  • a PiS 200 mandátumot;
  • a KO 163 mandátumot;
  • a Harmadik Út 55 mandátumot;
  • az Új Baloldal 30 mandátumot;
  • a Konföderáció pedig 12 mandátumot 

kapna a 460 fős alsóházban.

Nincs hova fordulnia az aktuális kormánypártnak

A kampányidőszakban a szélsőjobboldali Konföderáció több alkalommal is határozottan jelezte, hogy egyik nagyobb párttal sem köt szövetséget. Mégis sokan számoltak azzal, hogy adott esetben akár ki is segítheti a szorult helyzetbe került PiS-t. Az exit poll eredmények alapján azonban még ha hajlanának is rá, akkor sem tudnának hathatós segítséget nyújtani a legtöbb szavazatot megszerző jobboldali pártnak.

A Konföderáció népszerűsége egész évben igencsak ingadozó volt. Márciusban még meglehetősen jól állt a szélsőjobboldali párt szénája, a február végi 6,5 százalékos támogatottságukat március végére 11 százalékra tudták duzzasztani. A United Surveys augusztusi közvélemény-kutatása alapján azonban visszacsúsztak 7,8 százalékos szintre. A Politico közvélemény-kutatási adatbázisa az október 10-i állás szerint 10 százalékra tette a Konföderáció támogatottságát. Ehhez képest az exit poll alapján végül a voksoknak mindössze a 6,4 százalékát tudták megszerezni.

Nagyjából 19 mandátum hiányzik ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani a PiS még abban az esetben is, ha a Konföderáció együttműködik velük. Kérdéses azonban, hogy a Konföderáció miért működne együtt velük. Sokan azt gondolták, hogy ez majd a támogatottságuktól függ, ha tényleges esélyük nyílna a kormányba kerülésre, meggondolhatják magukat. Most azonban úgy tűnik, még akkor sem tudnak kormányt alakítani, ha elállnak a korábbi ígéretüktől, és összefognak a Jog és Igazságossággal. Így viszont nem éri meg nekik megszegni egy választóknak tett ígéretüket, ezért csekély esélyt látok erre az együttműködésre

– nyilatkozta az Economxnak Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető szakértője.

Hozzátette, a PiS más irányban nem igazán tud nézelődni, ezért a baloldalon jelenleg sokkal nagyobb esély van egy stabil kormány létrehozására.

Hátráltató tényezőkkel Tuskék is szembesülhetnek

A baloldali koalíció meglehetősen sokszínű lenne: konzervatív agrárpártoktól kezdve egészen a radikális baloldalig terjedő pártokból verbuválódna össze. Ebből fakadóan pedig Aleks Szczerbiak, a Sussexi Egyetem politológus professzora szerint már a pontos kormányprogram kidolgozásába is beletörhet a bicskájuk.

Donald Tusk az exit poll szerinti eredményeket ünnepli a vasárnapi választásokat követően
Donald Tusk az exit poll szerinti eredményeket ünnepli a vasárnapi választásokat követően

Hozzátette, a konzervatívok által felépített rendszerben való érvényesülés is extra nehézségeket jelenthetne a baloldali kabinet számára. A PiS által a közigazgatásban, az állami tulajdonú vállalatoknál és a felügyeleti szerveknél kinevezett személyek leváltása még viszonylag egyszerű lenne, azoknak a tisztviselőknek az eltávolítása, akiknek a megbízatása alkotmányos védelem alatt áll, már nehezebb lenne. Ide sorolható egyébként több ezer új bíró is – írta Szczerbiak véleménycikkében.

A professzor hangsúlyozta

„háromötödös parlamenti többségre lenne szükség a PiS-hez köthető elnök, Andrzej Duda vétójának felülbírálásához. Vele márpedig 2025-ig együtt kellene dolgozniuk. Emellett az alkotmánybírósággal is szembe kellene nézniük, amely megsemmisíthetné a törvényeiket. A bíróság minden tagját a PiS hivatalba lépése óta nevezték ki.”

Stepper Péter szerint azonban területfüggő, hogy mennyire hátráltatja a jobboldalra hangolt rendszer az újonnan megalakuló baloldali kormányt.

Mindig is volt egy triumvirátus külpolitikai kérdésekben. Fontos szereplő a Köztársasági Elnöki Hivatal (KP), a Miniszterelnöki Hivatal (KPRM), illetve a Külügyminisztérium (MSZ). Ez a három relatív egyensúlyban működött az aktuális PiS-kormány alatt. Ez annyiban nyilván megborulna, hogy maradna a köztársasági elnök ugyanaz a jobboldali figura, aki eddig is volt az apparátusával együtt. Összességében azonban az ő befolyása már az elmúlt években is csökkent. Nyilván a jobboldal ellenzéki pozícióból megpróbálná az ő szerepkörét felnagyítani, ennek azonban vannak bizonyos korlátai

– magyarázta.

Gazdaságpolitikai szempontból érdekes lehet még a Tusk-vezette erőknek kormányalakításkor, hogy mit kezdjenek a PiS ikonikus 500+ családtámogatási programjával. Ha fenntartják a továbbiakban is, azzal gyakorlatilag a jobboldalt dicsérik, eltörölni viszont – népszerűségi szempontból – kifejezetten kockázatos lépés. Az mindenesetre bizonyos, hogy „az adócsökkentés és a kiterjedt szociális juttatások párhuzamosan megvalósíthatatlanok” – mondta Stepper Péter.

Búcsú a magyaroktól?

Ahhoz kétség sem fér, hogy a magyar kormány a lengyel választáson a PiS sikerének drukkolt. A Fidesz hagyományosan afféle testvérpártjaként szokta emlegetni az aktuális lengyel kormánypártot. Az egység azonban a szakértő szerint már a választás előtt sem volt eltörhetetlen.

A társadalmi-kulturális magyar-lengyel kapcsolatok várhatóan akkor sem erodálódnak jelentős mértékben, ha Varsóban a baloldal kerül hatalomra. Ezeknek a jelentősége azonban már a PiS-kormány regnálása alatt is drasztikusan csökkent. Egy idősebb politikai réteg számára még fontosak ezek, de a fiatalabbak számára nem feltétlenül. Mateusz Morawiecki és vele egykorú, pozícióba került politikusok, diplomaták nem feltétlenül tekintettek úgy a magyar kormányra, mint természetes partnerre, hanem pragmatikusan próbálták kezelni ezeket az ügyeket

– mondta.

Hozzátette, a politikai szövetség természetesen drasztikusan változik majd a lengyel kormányváltás esetén. A migrációval szemben való lengyel-magyar közös kiállás terén még kérdéses, milyen hozzáállás mellett voksolhat végül a hagyományosan EU-közelinek tekinthető Tusk. „Még ha ösztönösen együttműködőbb is Tusk az európai mainstreammel, kérdés, hogy megteheti-e, hogy drasztikusan szakít az előző kormány határozott bevándorlásellenes hozzáállásával” – jegyezte meg Stepper Péter.

Csalóka lehet az exit poll

Ugyanakkor azt is fontos látni, hogy a meglehetősen szélsőséges, érzelmileg talán a szokásosnál is túlfűtöttebb kampányidőszakot követően az exit poll kevésbé megbízható, mint a korábbi választásokon.

A közelmúltban zajlott szlovákiai választásokon is a liberális ellenzéki győzelmet vetítették előre. Ehhez képest a végső eredmények már azt mutatták, hogy Robert Fico és a mögötte álló Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (Smer-SD) végzett az élen. „Itt még szintén kialakulhat egy szlovákiai helyzet” – vélekedett Marcin Duma, az Ibris közvélemény-kutató cég vezetője a Financial Times szerint.

Ahogy azt sejteni lehet, a PiS is hasonló forgatókönyvben reménykedik.

Úgy gondoljuk, hogy csendes többségünk van. Sok olyan szavazót ismerek, akik nem akarják nyíltan beismerni, hogy a Jog és Igazságosságra szavaznak

– mondta Janusz Kowalski, a mezőgazdasági miniszter helyettese.