Emelkedett a halálos áldozatok száma Kaliforniában. A tűzvészben több mint 12 ezer házat pusztítottak el a lángok és százötvenezer embernek kellett elhagynia otthonát. A helyzet ezen a héten is kritikus maradt.

Közben kínai tisztviselők már azt kezdték mérlegelni, hogy Elon Musknak adnák el TikTok egyesült államokbeli részét, ha a vállalat nem tudja elkerülni a betiltást. Peking persze továbbra is azt preferálná, ha a TikTok az anyavállalat, a ByteDance Ltd. tulajdona maradna. A cég az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához benyújtott fellebbezéssel vitatja a várható betiltást. A bírók azonban a január 10-i viták során jelezték, hogy valószínűleg érvényben marad a betiltás. Sőt, vasárnapra a TikTok már le is állította szolgáltatásait az USA-ban.

Bizalmi kérdések

Aleksandar Vucic szerb elnök maga szólította fel az ellenzéket arra, hogy kezdeményezzen ellene nem kötelező erejű bizalmi népszavazást, amelyet ha elbukik, akkor lemond a tisztségéről.

Az államfő azt követően szólította fel erre az ellenzéket, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felméréséből kiderült, a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket. Ezeket azt követően kezde el az ellenzék szervezni, hogy tavaly november elsején az újvidéki pályaudvar előtetője leszakadt, 15 ember halálát okozva.

Vucic kiemelte, a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része, mintegy 52 százaléka a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni róla, hogy ez tényleg így van-e.

A szlovák ellenzék közben már jelezte, bizalmatlansági indítványt nyújt be a regnáló kormány ellen, szerintük ugyanis kudarcot vallott Robert Fico miniszterelnök. Keddi sajtótájékoztatójukon az ellenzéki pártok úgy fogalmaztak, problémák tapasztalhatók az egészségügyben, de rámutattak az áremelésekre valamint a legutóbbi ügyre, a kataszteri hivatal körül felmerült problémákra. Kijelentették továbbá, hogy aggasztja őket Szlovákia külpolitikai irányultsága, és nem akarják, hogy az országot kelet felé térítse el a miniszterelnök, mert szerintük erre nincs felhatalmazása.

A francia miniszterelnök, Francois Bayrou és közelmúltban megalakult kormánya pedig már át is esett az első bizalmatlansági indítványon. A szélsőbaloldal indítványozta ezt, a baloldali Szocialista Párt azonban nem támogatta. A kabinet azonban ingatag marad, miközben a 2025-ös költségvetésről, amelybe az előző, Michel Barnier vezette kormánynak is beletört a bicskája, még szó sem esett.

„Ha még a nagy tárgyaló hírében álló Michel Barnier sem tudott kompromisszumot találni, akkor ez nyilván az utódjának is nagyon nehéz lesz. Az új miniszterelnök kormányzása alatt is ugyanazok a politikai érdekek fognak ütközni” – nyilatkozta az Economxnak Soós Eszter, a Francia politika szerkesztője, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa.

Diplomáciai bravúrral zárt Biden

A Dohában folyó egyeztetéseken során sikerült megállapodni a tűzszünetről az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban – mondta a palesztin szervezet szóvivője szerdán. Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar szinte az egész évben tető alá szeretett volna hozni a már legalább 46 ezer palesztin életet követelő konfliktust lezáró megállapodást.

A jövő héten távozó Biden-adminisztráció képviselői többször kifejtették, hogy nem szeretné lezáratlanul hagyni a konfliktust. Elsősorban azért, mert Donald Trump a megválasztása után súlyosan megfenyegette a palesztin terrorszervezetet:  pokoli árat kell fizetniük, ha a túszokat a január 20-i elnöki beiktatása előtt sem engedik el.

Ettől függetlenül mégis együtt dolgozott az Izrael és Hamász közötti békemegállapodáson a Biden- és a Trump adminisztráció: a leköszönő elnök csapata vett részt a tűzszünet létrejöttében, de a megválasztott elnök kormányzata fogja azt megvalósítani.

Joe Biden amerikai államfő politikai pályafutását lezárva búcsúbeszédet mondott. A 82 éves leköszönő államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy

ma egy olyan oligarchia formálódik Amerikában, amely rendkívüli gazdagsággal, hatalommal és befolyással jár, és valóban fenyegeti egész demokráciánkat, alapvető jogainkat és szabadságunkat.

Pénteken aztán az izraeli kormánykoalíció hosszas viták után elfogadta a Hamász palesztin terrorszervezettel kidolgozott fegyverszüneti megállapodást. Ennek értelmében többek között visszanyerhetik szabadságukat a 2023 októberében az Izraelből a Gázai övezetbe hurcolt túszok.