Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adatai szerint

19 884-en meghaltak vagy megsérültek közlekedési balesetben Magyarországon 2024-ben. 

A szám emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ráadásul az elmúlt öt esztendő második legrosszabb adata a tavalyi – írta a vezess.hu.

A lap felidézte, hogy látványos változást hozott öt éve a covid-járvány az utak forgalmi adatiban, így a baleseti statisztikákban is: a lezárások, a bezárkózás és a home office széles elterjedése majd általánossá válása 2020-ban láthatóan lecsökkentette a közlekedési baleseteket nálunk is.

  • 2019-ben 22 198-an haltak és sérültek meg közlekedési balesetben;
  • majd a következő, történelmi évben 18 176-an; ilyen alacsony számot azóta sem látni a rendőrség adatbázisaiban, inkább emelkedő a trend.
  • A covid előtti 2019-ben 602-en hunytak el az utakon,
  • a koronavírus járvány évében 460-an haltak meg valamilyen közlekedési balesetben: járművek ütközésében, gyalogosgázolásban, kerékpáros balesetben.
  • Azóta enyhén emelkedő a trend, tavaly 489 tragédiához kellett mentőt hívni.

Miközben Magyarországon romlott az adat 2023-ról 2024-re, az Európai Unió (EU) teljes úthálózatán (amiben benne vagyunk mi is) a közúti balesetek száma összességében három százalékkal csökkent 19 800-ra.

A leglátványosabban Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Litvániában, Lengyelországban és Szlovéniában csökkent a szám. Ezek az országok jó úton haladnak afelé, hogy 2030-ra elérjék a közúti halálesetek és súlyos sérülések számának ötvenszázalékos csökkentését célzó, 2020-as célkitűzést.

A legbiztonságosabb utak Svédországban (20 haláleset egymillió lakosra), Máltán (21 fő/egymillió lakos), és Dániában (24 fő/egymillió lakos) találhatók. Bulgária (74 fő/egymillió) és Románia (77 fő/egymillió) jelentette a legmagasabb halálozási arányt 2024-ben. Az EU átlaga tavaly 44 közúti halálozás volt egymillió lakosra vetítve a 2023 évi 46 fővel szemben.

Magyarország az EU átlagánál gyengébb teljesítményével (52 halálos áldozat/egymillió lakos) az uniós sorrend 20. helyén szerepel, három hellyel visszaesve az egy évvel ezelőtti helyzethez képest.

Összesen 4650-en szenvedtek súlyos sérülést tavaly, a nyolc napon túl gyógyuló eseteket hívjuk így hivatalosan.

Öt esztendeje a balesetek 34 százalékát okozta gyorshajtás, 24 százalékát az elsőbbségi jog negligálása, 16 százalékot pedig a kanyarodás szabályainak megszegése. Ezzel szemben tavalyra látványos csere állt be a két legfontosabb adatnál: 2024-ben öt százalékkal magasabb volt az elsőbbségi jog meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek aránya, mint a gyorshajtásé.