Korábban tevékenységüket az iskolai szövetkezetekrol és az iskolai szövetkezeti csoportról szóló 16/1986. (V. 16.) MT-rendelet szabályozta. Majd az iskolai szövetkezetekre vonatkozó speciális szabályokat megfogalmazó minisztertanácsi rendeletet - az egységesítés jegyében - „a szövetkezetekrol szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: „régi” Szöv. tv.) hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvénnyel összefüggő jogszabály-módosításokról” szóló 44/1992. (III. 11.) kormányrendelet 1993. január 1-jétol kezdődően teljes egészében hatályon kívül helyezte. (Az iskolaszövetkezetekre vonatkozó elengedhetetlenül szükséges néhány eltérő szabály is magába a „régi” Szöv. tv.-be épült be.) A gazdasági életben muködo, speciális szerepet betölto vállalkozási forma szabályozása iránti igényt a jogalkotó észlelte, és az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban „új” Szöv. tv.) 1. §. (3) bekezdésében felhatalmazta a kormányt, hogy az oktatási intézményhez kapcsolódó szövetkezetre vonatkozó szabályokat a törvény keretei között rendeleti úton határozza meg. Az iskolaszövetkezetekről szóló 159/2001. (IX. 12.) kormányrendelet (a továbbiakban: Szöv. Rend.) 2001. szeptember 20-án lépett hatályba, de 2006. január 1-jéig a kormányrendelet hatálybalépésének idopontjában már muködő, bejegyzett iskolai szövetkezet akkor is működhet, ha nem felel meg a kormányrendelet eloírásainak. (Ez összhangban van azzal, hogy az ún. „régi” szövetkezeteknek is 2006 végéig kell alapszabályukat módosítaniuk.) Az „új” Szöv. tv. 6. § (1) bekezdése értelmében iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat (egyébként szövetkezet alapításához legalább öt alapító tagot kíván meg a törvény). Az iskolaszövetkezeti jelleg megorzése érdekében az iskolaszövetkezet nem tanuló tagjainak száma nem haladhatja meg a teljes taglétszám tizenöt százalékát. Az iskolaszövetkezet alapítója az lehet, - aki az adott oktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, illetve - hallgatói jogviszonyban áll, vagy - az adott oktatási intézménnyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesített, - továbbá az, akinek a gyermeke - beleértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket - az adott közoktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági, hallgatói jogviszonyban áll. Az iskolaszövetkezet létrejöttéhez szükséges, hogy alapításában és muködésében az oktatási intézmény részt vegyen. Ehhez kapcsolódó fontos lehetoség, hogy amennyiben az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg a gyakorlati képzést, az iskolaszövetkezet tagjaival - a Szakképzési törvény rendelkezései szerint - tanulószerződést is köthet. Az iskolaszövetkezet természetes személy tagja lehet mindenki, aki betöltötte a tizennegyedik életévét és nem cselekvoképtelen. Vezeto tisztségviselő csak nagykorú személy lehet. A Szöv. rend. többféle garanciális jogot biztosít a kiskorúak törvényes képviselői számára: - az alakuló közgyűlésre, valamint a közgyűlésekre meg kell hívni a kiskorú törvényes képviselőjét, - a kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez - a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése, a tagsági megállapodás megkötése, a tag személyes közreműködése, a tag vagyoni hozzájárulása kérdéseiben - a törvényes képviselője beleegyezésére vagy utólagos jóváhagyására van szükség. Az iskolaszövetkezetek esetében is a tagsági jogviszony fontos tartalmi eleme a tag személyes közreműködése, de e szempontból is dominál az „iskolai” jelleg. Ennek megfelelően, ha az iskolaszövetkezet tagja a tizenhatodik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködéssel csak olyan tevékenységet láthat el, - amelyet az oktatási intézmény pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, illetve - amely kapcsolódik az oktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez. Az iskolaszövetkezet üzletszeru gazdasági tevékenységében való személyes közreműködésre a tizennyolcadik életévüket még be nem töltött iskolaszövetkezeti tagok esetében a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. Az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében való személyes közreműködésnél támasztott - az iskolaszövetkezeti tag által végezhető tevékenységre vonatkozó - korlátozás nem terjed ki a tizenhatodik életév elérése elott eloírt munkavégzési kötelezettségre. Azonban a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó eloírásokat ez esetben is alkalmazni kell. Az „új” Szöv. tv. 59. §-ának - az elobbi eltérésekkel az iskolaszövetkezetekre is kiterjedő - általános előírása szerint a tag személyes közremuködésének egyéb módja lehet az alapszabályban eloírt munkavégzési kötelezettség. Abban az esetben, ha a tag a szövetkezet részére a személyes közreműködés egyéb módjaként munkát végez, úgy a szövetkezet és a tag között munkaszerződést kell kötni. A szövetkezeti tagi jogviszony és a munkaviszony jogi léte a jogviszonyok alanyainak egybeesése ellenére egymástól független: az egyik jogviszony megszunése a másik jogviszony fennállására nem hat ki. (A „régi” Szöv. tv. munkavégzésre vonatkozó szabályai a szövetkezeti tagsági viszony keretében vállalkozási és munkaviszony jellegű jogviszonyok létrejöttét tették lehetővé.) Társadalombiztosítási szempontból az iskolaszövetkezetek (iskolai szövetkezetek) tagjaira - hagyományosan - speciális előírások vonatkoznak. A Tbj. 5. § (1) bekezdésének b) pontja ugyanis általános jelleggel úgy fogalmaz, hogy a szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködik, biztosítottnak minősül. Ugyanakkor a biztosítotti körből ugyanezen jogszabályhely egyben ki is veszi az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagját. Mivel ok nem minősülnek biztosítottnak, ezért e jogviszonyuk alapján járulékfizetési kötelezettség sem az iskolaszövetkezetet, sem pedig oket - mint iskolaszövetkezeti tagokat - nem terheli. Az egészségügyi hozzájárulás szabályai közül - a társadalombiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok szabályaival rokonságot mutató kötelezettség - a tételes összegű egészségügyi hozzájárulás fizetése az iskolai szövetkezet, szövetkezeti csoport nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagjának az iskolai szövetkezettel, szövetkezeti csoporttal fennálló tagi jogviszonya alapján nem áll fenn [Eho 6. § (3) bekezdés b) pontja]. Százalékos mértéku (11 százalék) egészségügyi hozzájárulást szintén nem kell fizetni az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja által kapott azon ellenszolgáltatás után, amelyet az iskolai szövetkezetben (szövetkezeti csoportban) kifejtett személyes közreműködéséért kap. Az Eho. 5. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt kivétel azért jelentős, mert egyébként - az Eho. 3. § a) pontja értelmében - a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél, az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett azon összeg, amelyet a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni. Ugyanakkor nem mondhatjuk azt, hogy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség az iskolai szövetkezetek (szövetkezeti csoportok) tagjainál teljesen kizárt. Ennek alapja az, hogy a kivételt az Eho. kifejezetten csak az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) tevékenységében kifejtett személyes közreműködésért kapott ellenszolgáltatásra terjeszti ki. Ilyen megközelítésben az általános előírások [Eho. 3. § bb) alpontja] szerint fennáll a 11 százalékos mértéku egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a reprezentáció és az üzleti ajándék fogalomkörébe [Szja. tv. 69. § (10) bekezdés] tartozó juttatások adóalapként meghatározott értéke után. Abban az - elméletileg lehetséges - esetben, ha a nappali tagozatos tanuló, hallgató iskolaszövetkezeti tagsága megszűnik, de mellette az iskolaszövetkezettel kötött munkaszerződése fennmarad, akkor e jogviszonyához társadalombiztosítási kötelezettség párosul. Ugyancsak társadalombiztosítási kötelezettséggel jár az is, ha a tag az iskolaszövetkezet tevékenységében nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyának befejeztét követően munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közremuködik. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS A Tbj. 4. § b) pontjában felsorolt - társadalombiztosítási szempontból - egyéni vállalkozásnak minosülő tevékenységek közül elsősorban az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. (a továbbiakban: Ev. tv.) szerinti vállalkozói igazolvánnyal folytatott tevékenység jöhet szóba a közép- vagy felsofokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók számára. Az Ev. tv. értelmében az a lakóhellyel rendelkező belföldi természetes személy, illetve meghatározott feltételek esetén külföldi állampolgár jogosult egyéni vállalkozás alapítására, aki cselekvőképes (és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából). A Polgári Törvénykönyv szerint cselekvoképes mindenki, akinek cselekvoképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki. A közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozók esetében csak és kizárólag a ténylegesen elért járulékalapot képezo jövedelem [Tbj. 4. § k) pontja] képezi a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapját. Tehát ezekben az esetekben nem érvényesül a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérhez igazodó úgynevezett minimumjárulék-fizetési kötelezettség. A tételes összegű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség viszont a közép- vagy felsofokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozókat az általános szabályok szerint terheli. Tehát fő szabályként - a jogviszonyhoz kötöttség miatt - meg kell fizetni a havi 4500 (napi 150) forint összegű tételes egészségügyi hozzájárulást - akkor is, ha járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. A 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség elsosorban a külön adózó jövedelmek közül a 35 százalékos adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után áll fenn. Abban az esetben, ha járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé az említett egyéni vállalkozóknak csupán „nemleges” bejelentési kötelezettsége áll fenn. Nincs akadálya annak, hogy a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató egyéni vállalkozó foglalkoztató legyen (biztosítottakat foglalkoztasson). Ilyenkor a biztosítottak vonatkozásában - mint foglalkoztatót - az általános szabályok szerinti nyilvántartási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli ot is mind az egészségbiztosítási, mind pedig a nyugdíjbiztosítási ágazat felé. TÁRSAS VÁLLALKOZÁS A Tbj. 4. § c) pontja értelmében társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozásnak minosülo formációk közül témánk szempontjából elsősorban az alábbi gazdasági társaságok - ide értve ezen társaságok elotársaságként történő működésének idotartamát is - esetében fordulhat elő, hogy tevékenységükben közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személy tagsági jogviszonyban (nem munkaviszonyban és nem megbízottként) ténylegesen és személyesen közreműködik, azaz társadalombiztosítási szempontból társas vállalkozó: - betéti társaság bel- és kültagja, - közkereseti társaság tagja, - korlátolt felelősségű társaság, - közhasznú társaság, - közös vállalat, - egyesülés. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. 3. §-a széles körben teszi lehetővé a gazdasági társasági tagságot. Ezen a „tagi szabadságon” szigorít a törvény 4. § (2) bekezdésében foglalt, a régi társasági törvényhez képest új szabály, miszerint kiskorú személy nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelos tagja (közkereseti társaság tagja, betéti társaság beltagja.) A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési, valamint az adatszolgáltatási szabályok az egyidejűleg közép- vagy felsofokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatók körére nézve hasonlóak, mint az előbbiek szerint az egyéni vállalkozók esetében: - a társas vállalkozást terhelo társadalombiztosítási járulék, valamint a társas vállalkozót terhelo nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, - a személyesen közremuködő tag után a társas vállalkozást ilyen esetben is terheli a tételes összegű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség, - a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás elsősorban az osztalék után merülhet fel, - ha járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, úgy a társas vállalkozásnak az említett társas vállalkozóról a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé nem kell adatot szolgáltatnia, ha pedig egyéb foglalkoztatott sincs, akkor a társas vállalkozásnak csupán „nemleges” bejelentési kötelezettsége áll fenn. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁGOK BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY NÉLKÜL A tanulók, hallgatók ebbéli minoségük okán, az úgynevezett szolidaritási elv keretében [lásd: Tbj. 16. § (1) bekezdése] az egészségbiztosítási ellátások közül egészségügyi szolgáltatásra (természetbeni ellátásra) jogosultak. Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult az, aki nevelési-oktatási és felsooktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülo tanulója, hallgatója (ide nem értve a külföldi állampolgárt). Kedvező szabály, hogy egyes pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) való jogosultság vizsgálata esetén a jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe bele kell számítani a közép- vagy felsofokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb idő óta folytatott tanulmányok idejét (is). A felsofokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok - legfeljebb a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején érvényes eloírások szerint szükséges - idejét szolgálati időként - az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából csak 1998. január 1-je előtt, - a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából pedig idopontra tekintet nélkül lehet figyelembe venni. A Tbj. 34. § (5) bekezdésének a) pontja alapján mód van azonban a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok - a felsőoktatási törvény értelmében figyelembe vehető - idejét (ide értve a doktoranduszképzést is) a szolgálati idő megszerzése érdekében - a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodás keretében, akár visszamenőlegesen egy összegben, akár pedig a folyamatban lévő tanulmányokkal párhuzamosan havi fizetés mellett „megvásárolni”. Ezt a megállapodást a jogszerző (szolgálati időt szerző) hallgató javára más is megkötheti és fizetheti: - akár természetes személy (pld.: szülő), - akár pedig jogi személy (pld.: leendő munkahely). Dr. Kiss Sándor Összefoglaló Napjainkban mind több diák végez kereső tevékenységet. A diákok munkavégzésének lehetőségei változatosak. Cikkünk felvázolja a diákmunka jogi hátterét és járulékfizetési következményeit. A Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jétol vezette be a fiatal munkavállaló jogi kategóriáját, akinek a 18. életévét még be nem töltött munkavállaló minősül. A fiatal munkavállalaókra a Munka Törvénykönyvének 129/A §-a az általánosan előírtaktól kedvezőbb szabályokat fogalmaz meg. A tanulószerződés fogalma a szakképzés új rendszerével, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvénnyel jelent meg. Azonban a diákmunka végzésének hagyományos keretei a diákszövetkezetek, a munkát vállaló tanulók döntő többsége ezek tagjaként végez kereső tevékenységet. Az iskolaszövetkezetekről szóló 159/2001. (IX. 12.) kormányrendelet 2001. szeptember 20-án lépett hatályba.