Az UEFA nyilvánosságra hozta a labdarúgó Bajnokok Ligája egyik legfontosabb elemét, a résztvevő csapatok közti bevételek elosztását. Összesen 3,5 milliárd eurót szórnak szét a három plusz egy sorozat szereplőinek: ez magában foglalja a Bajnokok Ligáját, az Európa Ligát, a Konferencia Ligát és a Szuperkupát.

Az Európai Labdarúgó-szövetség közlése szerint ebből az összegből 323 millió eurót vonnak le a versenyekkel kapcsolatos szervezési/adminisztratív költségek fedezésére, 3 százalékot (105 millió eurót) a selejtezőkör kifizetéseire, 4 százalékot (140 millió eurót) pedig a nem résztvevő klubok számára – derül ki az UEFA közzétételéből.

A testület arról is beszámolt, hogy további 10 millió eurót különítenek el a női Bajnokok Ligájára.

A bejelentés további részleteiből kiderül, hogy a fennmaradó, valamivel több mint 2,7 milliárd euróból az elosztás a következőképpen alakul:

  • 2,032 milliárd euró a Bajnokok Ligája és a Szuperkupa csapatai számára,
  • 465 millió euró az Európa Ligában induló gárdáknak,
  • 235 millió euró az UEFA Konferencia Ligában induló alakulatoknak.

A BL az igazi mézes bödön

A Bajnokok Ligája csoportkörében szereplő klubok 2 milliárd eurós bevételének részesedése négy különböző pillérre oszlik:

  • 25 százalékot a részvételre fordítanak (500,5 millió euró);
  • 30 százalékot a teljesítményhez kötött fix összegekre (600,6 millió euró) tesznek el;
  • 30 százalékot adnak a koefficiens-alapú összegek (600,6 millió euró);
  • 15 százalékot változó összegekre – piaci pool (300,3 millió EUR) fordítanak.

Az UEFA szerint a csoportkörbe jutó 32 klub mindegyikének 15,64 millió eurót utalnak. Először egy 14,8 millió eurós összeget kapnak a csapatok − csak azért, mert ott vannak a tornán − ezen felül később egy 840 ezer eurós bónusz is érkezik.

Az Európai Labdarúgó-szövetség számaiból kiderül, hogy megéri jól teljesíteni, ugyanis a csoportkörök során minden győzelemért 2,8 millió eurót lehet kapni, de a döntetlenekért is 930 ezer euró jár. A fel nem osztott összegeket összevonják, és a csoportkörben játszó klubok között a győzelmek számával arányosan szétosztják.

A főtáblás küzdelmek után minél tovább jut egy alakulat, annál több pénzt lehet gyűjteni. Ennek alapján

  • a 16 közé jutás: 9,6 millió euró klubonként,
  • a negyeddöntőbe jutás: 10,6 millió euró klubonként;
  • az elődöntőbe jutás: klubonként 12,5 millió euró;
  • a döntőbe jutás: klubonként 15,5 millió euró.

S hogy mennyit kap a 2023/24-es Bajnokok Ligája győztese?

Az UEFA azt kommunikálja, hogy a legnagyobb klubverseny végső díja egyértelműen a presztízs, egy hely a sporttörténelemben, és egy egy tiszteletre méltó történet az unokáknak, az utókornak. Ennek ellenére az egyes kluboknál dolgozó vezetőket inkább az érdekli, hogy a ceremónia befejezése után további 4,5 millió eurót adnak át a csapatok számára.

Többen is túllépték az egymilliárdos értékhatárt

Fentebb megnéztük, mennyit költ az UEFA, de most nézzük meg, mi a helyzet a csapatoknál. Mondhatnánk, hogy egy klub ambícióit az aktuális keretérték határozza meg, de tudjuk, hogy ez nem mindig így van. Mi mindenesetre most megvizsgáltuk, hogy melyek a legdrágább, legértékesebb BL-klubok annak alapján, hogy hány millió, sőt milliárd értékben birtokolnak futballistákat.

  1. Manchester City − 1,18 milliárd euró
  2. Arsenal − 1,09 milliárd euró
  3. PSG − 1,08 milliárd euró
  4. Real Madrid − 991 millió euró
  5. Bayern München − 897 millió euró
  6. Manchester United − 882 millió euró
  7. Barcelona − 814 millió euró
  8. Newcastle − 598 millió euró
  9. Napoli − 577 millió euró
  10. AC Milan − 529 millió euró

Láthatjuk tehát, hogy a címvédő Manchester City kényelmesen a többiek előtt van keretértékben, rajuk kívül csak két klub, a mostanában egyre inkább magára találó Arsenal, és a mindig is csilliárdokat költő PSG mutat milliárdos értéket. Ennek fényében érdekes, hogy az általában top5-ben lévő Real Madrid-Barcelona párosból előbbi a háromba sem került, utóbbi költségvetésén pedig látszik a rengeteg adósságfelhalmozás miatti visszafogott költekezés.

Meglepő szereplő azonban a listán a Newcastle United, akik a szaúdi felvásárlás óta nem igazán fogják vissza magukat a transzferpiacon. A PIF (Public Investment Fund) által befektetett pénz meg is látszik az eredményeken, hiszen a szarkák rögtön az első évben BL-főtáblára kerültek, méghozzá alanyi jogon.

Az igazán nagy sztárokat szinte lehetetlen megvenni

Az idén nyáron – bár bőven zajlott az élet – igazán nagy petárdák nem robbantak az átigazolási piacon. Olyan összegek szerepelnek a valóban nagy sztárok árcéduláján, hogy az érdeklődőknek évekbe telne azt kigazdálkodni.

A BL tíz legértékesebb futballistája jelenleg:

  • 1. Kylian Mbappé (PSG) − 180 millió euró,
  • 1. Erling Haaland (Manchester City) − 180 millió euró,
  • 3. Vinicius Junior (Real Madrid) − 150 millió euró,
  • 4. Jude Bellingham (Real Madrid) − 120 millió euró,
  • 4. Victor Osimhen (Napoli) − 120 millió euró,
  • 4. Bukayo Saka (Arsenal) − 120 millió euró,
  • 7. Jamal Musiala (Bayern München) − 110 millió euró,
  • 7. Phil Foden (Manchester City) − 110 millió euró,
  • 9. Frederico Valverde (Real Madrid) − 100 millió euró,
  • 10. Pedri (Barcelona) − 100 millió euró.

Ebből a 10 játékosból mindössze egyetlen egy váltott klubot a nyáron, méghozzá Jude Bellingham, aki a Dortmundot hagyta ott a Real Madridért, ám még az ő jelenlegi 120 millió eurós értékére is sokan ráncolták a homlokukat. Ehhez képest szinte megfizethetetlen a Haalandért és Mbappéért elkért 180 millió, bár előbb utóbb biztosan akad egy katari vagy arab klubtulajdonos, aki nagyot akar robbantani. A Manchester Unitedet felvásárolni vágyó Jassim sekj például vásárlási ajánlatába azt is belefoglalta, hogy új tulajként első intézkedése lenne Mbappé megszerzése.

Ezek voltak a legnagyobb nyári dobások

S bár a legnagyobb sztárokat nem happolták el egymás orra elől a klubok, azért van mit böngészni. A nyár egyik legnagyobb szenzációja Declan Rice megszerzése, az Arsenal őrült versenyfutásban volt a két manchesteri klubbal a West Ham középpályásának megkaparintásáért. A nagy hajszában az ágyúsok végül egyedül maradtak, Josep Guardiola és Erik ten Hag csapata ugyanis nem látta reálisnak ezt az árat Rice-ért.

A nyár öt legdrágább igazolása a BL-klubokat illetően:

  1. Declan Rice – West Ham United –> Arsenal – 116 millió euró
  2. Jude Bellingham – Borussia Dortmund –> Real Madrid – 103 millió euró
  3. Harry Kane – Tottenham –> Bayern München – 100 millió euró
  4. Josko Gvardiol – Lipcse –> Manchester City – 90 millió euró
  5. Kai Havertz – Chelsea –> Arsenal – 75 millió euró

A legnagyobb fogás kétségtelenül a Bayerné, ugyanis rettentően kacifántos tárgyalássorozat után tudták megszerezni Harry Kane-t. Az angol válogatott támadójára fél Európának fájt a foga, azonban a bajorok bizonyultak a legkitartóbbnak.

S hogy a dicsőséget a végén ki nyeri el, azt csak jövő júniusban tudjuk meg, de annyi biztos, hogy a fogadóirodák címvédést várnak, a legtöbb iroda ugyanis a Manchester City-t várja győztesnek, a manchesteri kékek után pedig a Bayern Münchent és a Real Madridot tartják a legvalószínűbb befutónak.

A futballpályák lehetnek Szaúd-Arábiában az új olajmezők

Komoly gazdasági oka van annak, hogy sztárfocistákat importálnak Szaúd-Arábiába. De mi köze az olajnak a focihoz? Sportközgazdász segítségével jártunk utána. Bővebben>>>