A Dohában folyó egyeztetéseken során sikerült megállapodni a tűzszünetről, valamint a fogolycseréről az Izrael és a Hamász közötti konfliktusban szerda este. 

A megállapodás tervezete szerint három szakaszban zárnák le a 2023. októberében kitört háborút.

Kapcsolódó

Első szakasz - időtartam: 42 nap

  • a Hamász elengedne 33 túszt, köztük az összes nőt, beleértve a katonanőket, valamint a gyerekeket és az 50 év felettieket;
  • Izrael minden egyes civil túszért cserébe szabadon bocsátana 30 bebörtönzött palesztint, illetve minden egyes elengedett katonanőért 50 palesztin nyerné vissza szabadságát;
  • leállítanák a támadásokat és Izrael kivonná erőit a sűrűn lakott részekből a Gázai övezet határára;
  • az otthonaikból elűzött palesztinok visszatérhetnének és ezzel együtt beengednének napi 600 kamionnyi segélyszállítmányt a régióba.

Második szakasz - időtartam: 42 nap

  • meghirdetik a fenntartható nyugalom időszakát;
  • Izrael teljesen kivonulna Gázából egy kiszélesített határmenti pufferzónát, valamint az egyiptomi-gázai határátkelőket kivéve;
  • a Hamász elengedi az összes túszt (civileket és katonákat egyaránt), egy időközben letárgyalt, meghatározott számú palesztin fogoly szabadon bocsátásáért cserébe.

Harmadik szakasz

  • a fogságban elhunyt izraeli túszok földi maradványait kicserélik meghalt palesztin harcosok földi maradványaiért;
  • beindítják a Gázai övezet 3-5 éves újjáépítési tervét;
  • beindul az átkelőforgalom a Gázai övezet határátkelőinél.

A fentiek szinte egészen biztos, hogy változnak, vagy kiegészülnek majd, hiszen tudjuk, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön végül elhalaszotta a tűzszünetet ratifikáló kormányülést, mivel a Hamász az utolsó pillanatban újabb követeléseket támasztott.

Számos indok szólt már a tűzszünet mellett

Nagyné Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi tanára, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadója az Economx kérdésére elmondta, hogy a források szerint a mostani (szerdai) megállapodás szövege ugyanaz szóról szóra, amit a Hamász már májusban elfogadott, csak Izrael nem.

A szakértő szerint több oka is van annak, hogy a Netanjahu-kormány most rábólintott a megállapodásra. Ilyen belpolitikai okok lehetnek, hogy a katonai vezetésben már vezető katonák is azt mondták, hogy nincs stratégia, mondják meg nekik, hogy mi a konkrét cél. Emellett azzal, hogy a háború több frontra is hirtelen kiterjedt, nagyon kérdéses volt, hogy emberanyaggal hogyan bírja Izrael. 

Bele kell gondolni abba is, hogy a legtöbb katona a tartalékos állományból lett behívva, így az is nyilvánvalóan számított, hogy egy éven át kiesett az ipari termelésből rengeteg ember.

Szóltak arról is sajtóhírek, hogy a Gázában harcoló izraeli katonák közül többen azt mondták, hogy ők nem hajlandóak tovább harcolni, amiben közrejátszott a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Izraelt elmarasztaló ítélete is.

Az NKE oktatója szerint amerikai részről a várakozások azok voltak, hogy a Trump-kormányzat Bidennél is jobban fogja támogatni Izrael államot ezekben a hadműveletekben, azonban olyan hírek is voltak, miszerint Trump azt közölte Benjamin Netanjahuval, hogy tegyék meg, amit szükségesnek látnak, de a vérengzést minél előbb be kellene fejezni.

Mindezek következtében mostanra juthatott el oda az izraeli kormánynak az értékelése, hogy a Hamász meg van gyengítve, kiirtani nem tudják, miközben a távozó és a hivatalba lépő adminisztráció szakemberei tulajdonképpen egyetértésben vannak, így minden afelé mutat, hogy ezt a konfliktust most le kell zárni.

Az Egyesült Államoknak pedig nem érdeke az egész nemzetközi rendet felrúgni.

„A felháborodás világszerte tapasztalható gyakorlatilag mindenhol Nyugat-Európa egy részét és az Egyesült Államokat kivéve, ez a háború nemcsak Izrael presztízsét ásta alá évtizedekre, hanem magával rántotta az Egyesült Államokat is, mivel a Biden-kormány lényegében nem reagált vagy csak nagyon látszatintézkedéseket tett. Az amerikaiaknak több eszközük is lehetett volna, de még fegyverszállítási tilalmat is csak egyszer rendeltek el” – fogalmazott Nagyné Rózsa Erzsébet, aki úgy látja, hogy az új amerikai adminisztrációnak sem áll érdekében, hogy újabb amerikai katonákat kelljen vezényelni a térségbe, valamint hogy Izrael biztonságáról még jobban kelljen gondoskodni.

Trumpéknál egy fontos mozzanat lehetett, hogy a helyzet Izraelben és a közvetlen környezetében olyan különböző háborús szegmensekre bővült, amelyekben hogyha nem születnek legalábbis tűzszüneti megoldások, akkor az Egyesült Államok részéről hatalmas erőforrást igényelne ezek menedzselése. 

Trumpnak Kína áll az első, a második és a tizenharmadik helyen is, majd utána jön minden más. Tehát nem akarja lekötni magát még jobban a Közel-Keleten

– emelte ki a szakértő.

Bidenéknél pedig az lehetett egy fontos motiváció, hogy úgy távozzanak a hivatalból, hogy végül ők segítettek megteremteni a tűzszünetet és a békét.

A közvetítők szerepe kapcsán kiemelte, hogy eddig a 15 hónap alatt egyetlenegy pár napos tűzszünet és túszcsere volt, ezt pedig akkor a katariak közvetítésével valósult meg. Arra pedig Egyiptom teremtett lehetőséget, hogy megnyissák a határátkelőt és a betegeket kivigyék. Arra is emlékeztetett, hogy egy-két hónappal korábban olyannyira reménytelennek tűnt a helyzet, hogy Katar már azt fontolgatta, hogy kilép a közvetítő szerepből, tehát nem volt ez a folyamat egy könnyű menet.

Trump az ukrán-orosz háború kapcsán a kampányban még arról beszélt, hogy az elnöksége első napján megoldaná a konfliktust. Keith Kellogg, Trump ukrajnai és oroszországi különmegbízottja azonban már 100 napon belüli lezárásról beszélt nemrégiben, míg maga a megválasztott elnök most már azt szeretné, ha hat hónapon belül érnének véget a harcok.

Példátlan együttműködés

A jövő héten távozó Biden-adminisztráció képviselői többször kifejtették, hogy nem szeretnék lezáratlanul hagyni az Izrael-Hamász konfliktust. Ennek elsősorban az az oka, hogy Donald Trump a megválasztása után súlyosan megfenyegette a palesztin terrorszervezetet: pokoli árat kell fizetniük, ha a túszokat a január 20-i elnöki beiktatása előtt sem engedik el.  

Biden úgy fogalmazott, hogy a dohai egyike volt a legkeményebb tárgyalásoknak, amelyet valaha is tapasztalt. Az elnök szerint az eredmény nem pusztán a Hamászra helyezett óriási nyomásnak, a „térségi egyenletet megváltoztató" libanoni tűzszünetnek és Irán meggyengülésének köszönhető, hanem a kitartó amerikai diplomáciának is.

Jelezte, hogy a tűzszünet első, hathetes szakaszát követő második szakasz számos részletét még ki kell dolgozni, de hozzátette, hogy amennyiben az erről szóló egyeztetések hat hétnél tovább húzódnának, akkor az életbe lépett tűzszünet meghosszabbodik.

Nem is tudom, nem példa nélküli-e az, hogy egy távozó és egy hivatalba lépő adminisztráció elnöki megbízottai ugyanazon asztalnál üljenek ilyen súlyú tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások során


– mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője megerősítve, hogy a tárgyalások lezárásában szerepe volt a jövő héten hivatalba lépő Trump-adminisztráció tagjainak is. Voltak olyan sajtóinformációk, amelyek szerint a legutóbbi tárgyalásokon Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff is részt vett.

Komoly áldozatokkal járt a konfliktus

A Hamász fegyveresei 2023. október 7-én törtek be izraeli területekre, ahol 1200 civilt meggyilkoltak és túszként magukkal hurcoltak további 250 embert.

Legutóbb 2023 novemberében került sor tűzszünettel egybekötött fogolycserére, akkor 105 Izraelből elrabolt túszért 240 palesztint engedtek szabadon. Ez a tűzszünet azonban néhány nap után összeomlott.

Hírszerzési jelentések szerint nagyjából száz izraeli túsz van még az iszlamista csoport fogságában, harmaduk valószínűleg már nem él.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) jelentései alapján a háború során legalább 18 ezer terroristát likvidáltak. A Hamász közlése szerint legalább 44 ezer palesztin veszítette életét a harcok során Gázában.