Az Indotek Group 47 százalékot szerez az Auchan Magyarország Kft.-ben – ennek a szándékát ismertették 2021 szeptemberében a felek, 2023 októberében pedig tényként közölték. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért telt el a két bejelentés között több mint két év. Az Economx a témára nagy rálátással bíró forrásai szerint szó sincs arról, hogy az Indotek mögött álló Jellinek Dániel nagyvállalkozó hezitált vagy ne lett volna meg a kellő forrása az üzlethez (elvégre a 100 leggazdagabb magyar idei listája szerint a 276 milliárd forintra becsült vagyonával Magyarország 7. legtehetősebb embere), sokkal inkább az áll a háttérben, hogy az utóbbi időszakra jellemző nehéz gazdasági helyzet alaposan átírta az erőviszonyokat a szebb napokat látott kiskereskedelemben, ami kedvezően befolyásolhatta az ingatlanbefektetésekre összpontosító cégcsoport alkupozícióját.

Az élelmiszer-kiskereskedelem tavaly május óta lejtmenetben van, vagyis csaknem másfél éve nem éri el az adott havi értékesítési volumen az egy évvel korábbit, a magas infláció árnyékában az áruházláncok többsége pedig ennek megfelelően legfeljebb értékben hozza a bázisidőszak forgalmát, az eladások tényleges mennyiségét tekintve viszont mínuszban van. Ez alól az Auchan sem kivétel, sőt: az egy évvel korábbi 8,1 milliárd forintos nyereség úgy fordult át 1,7 milliárdos veszteségbe tavaly, hogy közben a nettó árbevétel is 354,3 milliárd forintról 353,9-re apadt. Ekkora nagyságrendnél ez első blikkre lényegében stagnálásnak felel meg, ám tetézi a bajt, hogy tavaly az év egészében átlagosan 14,5 százalékos volt a pénzromlás, azon belül az élelmiszerdrágulás 26 százalékos. Vagyis egy élelmiszer-kiskereskedő akkor beszélhetett stagnálásról, ha ilyen inflációs környezetben valójában negyedével nőtt az árbevétele. Az Auchannál nem ez történt.

Pénzügyi befektetőként érkezik az Indotek

Az Indotek tájékoztatása szerint, ahogy arról az Economx is beszámolt, a vállalat kiskereskedelmi tevékenységét irányító, valamint több áruházát és benzinkúthálózatát is birtokló Auchan Magyarország Kft. 47 százalékának, illetve az Auchan-áruházak korzóterületén működő üzlethelyiségek 100 százalékos tulajdonrészét birtokló jogi személyek megvásárlásáról egyeztek meg. A bejelentésben rögzítették, hogy az Indotek Group pénzügyi befektetőként jelenik meg a francia Mulliez család többségi tulajdonában lévő hazai Auchan-áruházláncban, ugyanakkor

a kiskereskedelmi tevékenység irányítását az ígéret szerint ezután is az Auchan mostani menedzsmentje biztosítja.

A stratégiai partnerség a közös szándék szerint abban a tekintetben új lehetőségeknek nyit ajtót, hogy az Auchan új üzletekkel terjeszkedhet az Indotek meglévő kereskedelmi ingatlanjaiban. Előrebocsátották, hogy ezzel újabb vidéki településeken, jelentősen szélesebb vásárlói kör számára válhatnak elérhetővé az áruházlánc termékei. A tranzakció első ránézésre kevésbé hangsúlyos részét képezik az áruházak korzóin található üzlethelyiségek, amelyek az Auchan-Indotek friggyel az utóbbi kizárólagos tulajdonába kerülnek.

Fontos részlet, hogy a tulajdonrész-szerzés a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyását követően válik véglegessé. Mivel a közleményben foglaltak megfelelnek a valóságnak, s az Auchan Magyarország valóban mintegy 6 százalékos kiskereskedelmi piacrésszel bír a hozzá tartozó 19 hiper- és 5 szupermarkettel, ezáltal mintegy 250 ezer négyzetméteres áruházi alapterületet felvonultatva, a GVH aligha lesz gátja az üzletnek. (Cseppet sem elhanyagolható a 18 töltőállomás, ami ugyancsak a csomag része.) Már csak azért sem várható, hogy tengelyt akasztana a felekkel a hatóság, mert az Indotek szektoron kívüli, pénzügyi befektetőként lép a színre. Ráadásul a Trade Magazin legutóbbi, 2022-es kiskereskedelmi toplistája alapján az Auchan aktuálisan mindössze a kilencedik számú piaci szereplő. Előtte van mind a három diszkontlánc (Lidl, Aldi, Penny), a hiper- és a szupermarketek piacán is hagyományosan erős SPAR és a még mindig a nagyobb alapterületű üzletekre építő Tesco, illetve a hazai hátterű, alapvetően franchise rendszerű Coop, CBA, Reál hármas. Az ambiciózus tervek megvalósításával elképzelhető, hogy néhány hellyel feljebb kúszik a rangsorban az Auchan, ám a képzeletbeli dobogón álló Lidl, SPAR, Tesco trió ma még egyértelműen más liga.

Nemzeti célok mentén

Ha már a hazai érdekeltségű áruházláncok, a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok deklarált célja a stratégiai ágazatok „magyarosítása”. Ez olyannyira kulcskérdés, hogy a legutóbbi, 2023. február 18-i miniszterelnöki évértékelőnek is a meghatározó eleme volt. A kormányfő elégedetten adott számot arról, hogy a bankszektort, az energia- és a médiaipart sikerült kézben tartani, de a távközlési és infokommunikációs területet is visszamagyarosítják, azonban itt nem állnak meg,

már lobog a szélben a szélzsák.

Az előbbivel a Vodafone Magyarország felvásárlására utalt, amely immár 51 százalékban a 4iG, 49 százalékban pedig a magyar állam tulajdona, Korda György Reptér című slágeréből idézve pedig jelezte: nem tettek le a Budapest Airport megszerzéséről. A hivatkozott évértékelőn nem kapott hangsúlyt, de a kabinet a kiskereskedelemre is „meghódítandó” célként tekint, ezért a forrásaink szerint szimbolikus jelentőséggel bír, hogy a nemzeti tőkésosztály egy olyan tagja járul hozzá az Auchanon keresztül ehhez a küldetéshez, aki kevésbé áll a támadások kereszttüzében.

Az ötödik Orbán-kormány minden korábbinál erőteljesebben gazdasági fókuszú ciklust ír, annak pedig kétségtelenül Nagy Márton a kulcsszereplője, a már szóba hozott Budapest Airport-visszavásárlásnak is ő a felelőse. A gazdaságfejlesztési miniszter pedig az Indexnek adott interjúban a kereskedelemben kirajzolódó „magyar-multi csörtét” azzal nyugtázta: minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű, megfizethető árú hazai termékekhez jusson hozzá. „Ennek garanciáját, alapvető feltételét a magyar élelmiszeripar fejlesztésében látom. Persze voltak és jelenleg is vannak próbálkozások a kiskereskedelemben is – gondoljunk csak az Auchanra – , de nem titok, hogy a célunk a teljes vertikális integráció elérése, azaz a piac megszervezése a termeléstől egészen a kereskedelemig” – fogalmazott a tárcavezető még február végén. Ugyancsak jelzésértékű volt az a kijelentése, hogy „Magyarország és a szektor számára is a legelőnyösebb az lenne, ha ez a folyamat végig magyar kézben lenne. Ez azért is hangsúlyos, mert a belföldi igények kielégítése mellett az is cél, hogy érdemben növeljük a feldolgozott élelmiszer kivitelét.” Nagy Márton szavai mögött pedig kirajzolódik Orbán Viktor filozófiája, de ezt akár Nagy István vagy korábban Lázár János is nyilatkozhatta volna.

Nem jelentették még be a GVH-nak

Visszatérve az alapkérdésre, az Economx érdeklődésére a GVH megerősítette, hogy egyelőre nincs mit jóváhagynia, ugyanis az Auchan-Indotek összefonódást még nem jelentették be a versenyhivatalhoz. Amint ez megtörténik, a törvényi rendelkezések alapján a hatóság a bejelentést követő nyolc napon belül dönt arról, hogy szükséges-e az összefonódás vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárást indítani, vagy az összefonódás hatósági bizonyítvánnyal tudomásul vehető. A papírforma az utóbbi verzió mellett szól. Így ez jóformán elméleti forgatókönyv, de ha mégis versenyfelügyeleti eljárás indulna, az 30 naptól akár 4 hónapig is tarthat, ha pedig fellépne bármilyen versenyaggály, ez utóbbi még meg is hosszabbítható. Erre ugyanakkor senki sem számít.

Drámai fordulat tehát nem várható, azzal viszont bizonyosan kalkulálni kell, hogy az Indotek Group, ahogyan arról Jellinek Dániel is beszélt, meghatározó ingatlanpiaci szereplőként rendkívül hatékonyan segítheti az Auchan hazai terjeszkedését. A nagyvállalkozó előrebocsátotta: az az áruházlánc hazai expanziójának felgyorsulása „nemcsak a vidéki vásárlóknak jó hír, hosszabb távon új lehetőségeket kínálhat a hazai élelmiszer- és agráripar szereplőinek is, hogy helyi vagy regionális beszállítóként erősítsék meg piaci pozícióikat.” Dominique Ducoux, az Auchan Retail Magyarország elnöke erre rímelve úgy látja, „az Indotek tulajdonosi jelenléte a folyamatos fejlődés erős garanciáját biztosítja Magyarországon.”

Ok-okozat, mi várható ezután?

Kétségtelenül látványos változásokra van kilátás, a szakma arra viszont nem számít, hogy egyik napról a másikra a feje tetejére álljon a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Mint ahogy az áruházláncok sem a kötelező bolti akciózás miatt hirdetnek különböző kedvezményeket, hiszen az a mindennapi működésük szerves része évtizedek óta. Ugyanígy az online árfigyelő rendszer sem tölti be a spanyolviasz szerepét a szakma értékelése szerint, igaz, így legalább nem szükséges külön árfelmérést végezniük a versenytársaknál. De legalább az élelmiszerárstop kivezetése óta az érintett termékköröknél kezd rendeződni a kereslet és a kínálat. Az Economx háttérbeszélgetései alapján kirajzolódik, hogy Jellinek Dániel cégcsoportja egy olyan szektorban igyekszik megvetni, még ha csak pénzügyi befektetőként is a lábát, amely sokkal kevésbé modellezhető a makrogazdasági folyamatok mentén, mint az ingatlanpiac. 

Többek fejében inkább az elvi kérdés motoszkál, amely szerint vajon a magyar tulajdonrész megjelenése magával hozza-e a kereskedelmet terhelő intézkedések részleges vagy akár teljes kivezetését.

Beleértve a különadót, amelynek júniusban még épp a növekvő mértékéről döntöttek: jelen állás szerint 100 milliárd forintos éves árbevétel felett 4,1 helyett immár 4,5 százalékot vonnak el jövőre.