Hétfőn az Európai Unió februári inflációs adatait tette közzé az Eurostat: átlagosan a januári 3,1-ről 2,8 százalékra csökkent a pénzromlás üteme, ezen belül az eurózónában 2,8-ról 2,6 százalékra. A legalacsonyabb mértéket éves szinten 0,6 százalékot Lettországban és Dániában mérték, a harmadik helyre Olaszország került 0,8 százalékkal.

Középmezőnyben a hazai infláció

A legmagasabb inflációs adat, 7 százalék Romániából érkezett, a második helyre került 4,8 százalékkal Horvátország, melyet Észtország követett 4,4 százalékkal. A hazai 3,7 százalék a középmezőnyben helyezkedik el, ennél lényegesen alacsonyabb adatot régiónkon belül csak Csehország produkált, 2,2 százalékkal.

Megszűnt a világ utolsó negatív kamata

A kamatdöntések sorozata kedden indult a japán jegybank döntésével. Történelmi pillanatnak lehettünk tanúi: megszűnt a világ utolsó negatív jegybanki kamata, miután a japán jegybank -0,1 százalékról a 0-0,1 százalékos sávba emelte az alapkamatot. Ez természetesen még mindig meglehetősen alacsony szint, de Japán esetében egészen speciális a helyzet, miután szinte sosem mutatkozik komolyabb infláció, most is leginkább a jen erős gyengülése okozta ezt, ami pedig a jen és a dollár megnövekedett kamatkülönbségének volt köszönhető.

Szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed tartott kamatdöntő ülést. Változtatásra nem került sor, ami nem is volt várható, részben talán épp amiatt nem, hogy már január óta a piac túlzott várakozásokat mutat a korai és gyors kamatcsökkentésre. Az intézmény azonban nem kapkod, oka sincs erre, miután az amerikai gazdaság jól teljesít. A jegybankárok várakozásai szerint az év folyamán három, egyenként 25 bázispontos csökkentés lehet, így az alapkamat a 4,50-4,75 százalékos sávba kerülne.

Svájci meglepetés

Csütörtökön több európai jegybank is döntött: a Bank of England változatlanul, 5,25 százalékon hagyta az alapkamatot, ami így lényegében az amerikai szinttel egyezik meg. A norvég jegybank sem változtatott, maradt a 4,5 százalék. Csökkentette viszont a kamatot a cseh jegybank, mégpedig 6,25-ről 5,75 százalékra, és így a cseh alapkamat most megegyezik a lengyellel. Ugyancsak csütörtökön hozott döntést a svájci jegybank: 1,75-ről 1,25 százalékra mérsékelték a meghatározó kamatot, ami meglepte a piacokat.

Svájc bizonyos tekintetben közelebb áll Japánhoz az infláció szempontjából, mint más fejlett országokhoz: nagyon ritkán jelentkezik komolyabb pénzromlás, a februári adat 1,2 százalék volt, és ami nagyon fontos: Svájc nem ragaszkodik a 2 százalékos inflációhoz, mint a legtöbb fejlett jegybank, neki elég, ha 0 és 2 százalék között van a szint. Így mozgásterük is nagyobb, ugyanakkor a kamatcsökkentés célja az is, hogy gyengítse az igen régóta túlértékelt svájci frankot.

Az MNB is dönt

A héten kedden várható a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése. Miután a hazai alapkamat még mindig igen magas, 9 százalék, ezért biztosan folytatódik a kamatcsökkentés, csak az a kérdés, hogy milyen ütemben. A múlt hónapban 100 bázispont volt a mérték, ekkor azonban a forint heves gyengülésbe kezdett, így nem kizárt, hogy most kisebb, 75 vagy akár csak 50 bázispontos lépés következik. Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a nyár folyamán 6 és 7 százalék közé kerül a hazai alapkamat.

Foglalkoztatottság, keresetek

Szerdán a februári foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat teszi közzé a KSH, csütörtökön pedig a januári kereseti adatokat közlik. Ugyancsak csütörtökön várhatók a februári népmozgalmi adatok, valamint a turisztikai szálláshelyek adatai.

 

Megérkezett a valóság: Magyarország komoly problémákkal küzd

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a 2023. évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Ebben két helyet rontva Magyarország versenyképességi problémáira hívták fel a figyelmet. Kiveséztük a jegybank három legizgalmasabb területén tett megállapításait, és érdekességképpen rávetítettük a fiskális oldal kijelentéseit. Talán a legizgalmasabb megállapítás az, hogy a kormány rendre felhívja a figyelmet a brüsszeli bürokráciára, pedig nagyon úgy tűnik, hogy a magyar közigazgatásban bőven lenne mit sepregetni.