A pénzügyi technológia az egyik leggyorsabban változó iparág: a mesterséges intelligencia, az új fizetési rendszerek és a digitális identitás megoldásai egyszerre alakítják át a bankok működését. A zágrábi Money Motion konferencia március 11-12-én alaposan körbejárja ezeket a témákat is. Igor Gržalja, a konferencia egyik alapítója az Economxnek elmondta, hogy a következő évek kulcskérdése az lesz, hogyan lehet az innovációt a biztonsággal és a szabályozással összehangolni.

Fintech vezetőként és a Money Motion társalapítójaként mit lát a legnagyobb változásnak, amely a pénzügyi szektort formálja 2026-ban?

Az egyik legfontosabb átalakulás az úgynevezett agentic commerce gyors térnyerése. Ez egy új működési modell, amely az autonóm üzleti folyamatok felé mozdítja a vállalatokat, soha nem látott mértékű automatizációt, személyre szabást és működési hatékonyságot lehetővé téve.

Ezzel párhuzamosan a csalások egyre kifinomultabbá válnak, a szabályozás szigorodik, miközben a pénzügyi szolgáltatók árrései továbbra is szűkösek. Emiatt a vállalatok egyre inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak, hogy gyorsabbá, okosabbá és biztonságosabbá tegyék a fizetéseket, miközben megfelelnek a növekvő biztonsági és szabályozási elvárásoknak.

Egy másik meghatározó trend a digitális pénz fejlődése. A következő 12–24 hónap egyik nagy kérdése az lesz, hogy a szabályozott stablecoinok, a tokenizált bankbetétek vagy a jegybanki digitális pénzek tudnak-e nagyobb hatékonyságot hozni. Ezek a megoldások alapvetően formálhatják majd a piaci sztenderdeket, az engedélyezési rendszereket és az interoperabilitást.

Közben a digitális pénztárcák is átalakulnak: a puszta fizetési eszköz szerepéből egyre inkább digitális identitásplatformokká válnak.

Pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a Money Motion 2026 is. Az idei rendezvényen például külön Automatizáció színpadot indítunk, amely a digitális és működési folyamatok következő generációját meghatározó technológiákat és stratégiákat vizsgálja. A cél az, hogy a pénzügyi szektor szereplői együtt gondolkodhassanak arról, miként alakíthatja a technológia, a biztonság, a szabályozás és az ügyfélélmény a fizetések jövőjét.

Az idei programban kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia, a fizetési rendszerek, a csalásmegelőzés és a RegTech. Melyiknek lehet a legközvetlenebb valós hatása a bankokra és a pénzügyi intézményekre?

Mind a négy terület fontos, de a legközvetlenebb hatást jelenleg a csalásmegelőzés és a biztonság erősítése gyakorolja.

Világszerte nő a kifinomult phishing-támadások, a mobilalapú visszaélések és a társadalmi manipulációra építő csalások száma. Ez óriási nyomást helyez a bankokra, hogy sokkal gyorsabban és pontosabban ismerjék fel ezeket a támadásokat.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a támadók egyre gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát is, ami meggyőzőbbé és könnyebben skálázhatóvá teszi a csalásokat, különösen a sérülékenyebb felhasználói csoportok ellen.

A fizetések ugyanakkor továbbra is rendkívül gyors ütemben fejlődnek. A régiónk már most is erősen adaptálta a digitális pénztárcákat és a digital-first ügyfélélményt. A felhasználói elvárások gyorsan változnak: a bankoknak zökkenőmentes élményt kell nyújtaniuk úgy, hogy a biztonság közben láthatatlanul, de megbízhatóan működjön.

A RegTech szerepe is erősödik, ahogy a szabályozói nyomás nő. Az olyan európai szabályozások, mint a DORA, teljesen új alapokra helyezik az operációs ellenállóképességet és a kockázatkezelést.

Mindezek középpontjában három kulcsfogalom áll: az identitás, a bizalom és a rendszerellenálló képesség.

A csalások jelentős része ma már az emberek manipulálására épül – például adathalászatra, megszemélyesítésre vagy a közösségi platformok visszaéléseire. Emiatt kulcsfontosságúvá váltak az erős hitelesítési megoldások, például a jelszó nélküli azonosítás vagy a többfaktoros hitelesítés.

A védekezés azonban nem csak technológiai kérdés. A pénzügyi szektor egyre inkább együttműködésre épít: információmegosztásra a bankok között, koordinációra a szabályozókkal, a szolgáltatókkal és a kiberbiztonsági cégekkel, valamint a felhasználók tudatosságának növelésére.

A Money Motion idén új formátumokat is bevezet, például a Day 0-t és a Money Talks programot. Mi volt a megfontolás a platform kiterjesztése mögött?

Amikor elindítottuk a Money Motiont, nem egyszerűen egy új konferenciát akartunk létrehozni. Egy olyan platformot szerettünk volna építeni, ahol bankok, innovátorok, szabályozók, befektetők és startupok olyan módon kapcsolódhatnak egymáshoz, amire korábban nem volt példa a régióban.

A Day 0 például lehetőséget ad a szélesebb közönségnek arra, hogy többet tanuljon a pénzügyi kockázatokról, a pénzügyi szektor karrierlehetőségeiről vagy a pénzügyi tudatosságról. A Money Talks pedig személyesebb, szakmai beszélgetésekre ad teret a döntéshozók között.

Ezek a kezdeményezések azt tükrözik, ahogyan a pénzügyi szektor ma működik: mélyebb párbeszédre, bizalomra és együttműködésre építve.

A közép- és kelet-európai régiót gyakran írják le gyorsan fejlődő, de széttagolt piacnak. Minek kellene történnie ahhoz, hogy a régió globálisan befolyásosabb legyen a pénzügyi innovációban?

A régió fintech szempontból rendkívül dinamikus: erős technológiai tudással rendelkezik és nagy az innováció iránti nyitottság. Ugyanakkor a különböző piacok eltérő sebességgel fejlődnek, ami még fontosabbá teszi az együttműködést.

A pénzügyi innováció ma már nem elszigetelt technológiákból születik, hanem partnerségekből és tudásmegosztásból. Az ASEE például regionálisan fejlesztett megoldásokat visz globális piacokra, miközben a világ legújabb technológiáit is elhozza a helyi bankok számára. Ez az oda-vissza irányú innováció gyorsítja a fejlődést.

A Money Motion pontosan ezt a szerepet tölti be: teret ad bankoknak, fintech cégeknek, szabályozóknak és befektetőknek, hogy határokon átnyúló együttműködéseket alakítsanak ki.

Milyen közös kihívásokkal szembesülnek a régió bankjai, és miben vannak még nagy különbségek?

A bankok sok tekintetben hasonló problémákkal küzdenek, de a változás üteme országonként eltér. Egyes piacokon gyorsan terjednek a digitális megoldások, máshol lassabb az adaptáció, ami részben az ökoszisztéma érettségétől, részben az innovációt támogató környezettől függ.

A hagyományos bankok gyakran a stratégiai döntések lassú végrehajtásával küzdenek. Ennek oka sokszor a régi működési modellek öröksége, amelyek korábban sikeresek voltak, de ma már nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel.

A cél ezért ma már nem feltétlenül új rendszerek tömeges bevezetése, hanem a meglévő infrastruktúra okos fejlesztése és optimalizálása.

Ha egyetlen tanácsot adhatna a régió bankjainak, amelyek versenyképesek akarnak maradni 2030-ig, mi lenne az?

A technológiai innovációt össze kell kapcsolni az emberekkel, a biztonsággal és a hosszú távú fenntarthatósággal.

Az AI és a blokklánc óriási lehetőségeket kínál, de önmagukban csak eszközök. Az számít igazán, hogyan használják őket az intézmények, és mennyire készítik fel az embereiket ezek felelős alkalmazására.

Tapasztalatunk szerint azok a pénzügyi intézmények haladnak a leggyorsabban, amelyek pontosan felismerik, hol érdemes integrálni a mesterséges intelligenciát és hol nem.

Személy szerint mire a legkíváncsibb az idei Money Motion beszélgetéseiben?

Leginkább arra, hogy a stablecoinok milyen hatással lesznek a pénzügyi iparágra, és hogy képesek-e új szintre emelni Európa pénzügyi szuverenitását.

Nagyon érdekel az is, hogyan járul hozzá az Európai Digitális Identitás (EUDI) keretrendszer egy egyszerűbb és megbízhatóbb digitális azonosítási rendszer kialakításához az európai állampolgárok számára.

Biztos vagyok benne, hogy a Money Motion idei beszélgetései ezekre és sok más aktuális fintech kérdésre is választ adnak majd.

Kapcsolódó