„Állami vagy magán, érzékeny kérdés az egészségügyben, holott a kettő konkurenciaharc nélkül, egymást kiegészítve is működhet” – vágott bele az Economx érdeklődésére Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője. Úgy véli, szembe kell tudni néznünk azzal, hogy a közegészségügy alapvetően életmentő funkciót lát el, míg a magánellátás sokkal inkább az életminőségről szól. Mielőtt azt hinnénk, a szakember „töltés nélkül tüzel” a magyar egészségügyre, valójában egyfajta józan hangként éppen azt kívánja tisztába tenni, hogy havi pár tízezer forintnyi járulékért „cserébe” nem lehetnek irreális elvárásaink, amikor baj van, mégis van hová, kihez fordulni. A gyakran irigykedve hivatkozott tengerentúli vagy skandináv modell – a vásárlóerő-paritást figyelembe véve is – aranyáron van ahhoz képest, hogy mi mindenhez van külön térítésmentes hozzáférésünk itthon.

Ezzel együtt alapvető eltérés, hogy a magánban a beteg nem kér, hanem választ, informálódik, eldönti, hol és hogyan akar gyógyulni. Ez a koncepcionális különbség alapjaiban határozza meg a két struktúra működését. „Az állami rendszerbe a beteg bekerül, általában választási lehetőség nélkül. A magánegészségügybe viszont tudatos keresés és döntés után érkezik a páciens” – érvelt Czeglédi Tamás, rámutatva, hogy éppen emiatt más a szolgáltatási elvárás és a kommunikációs felelősség is. Meggyőződése, hogy legnagyobb eltérés az információkezelés mikéntje: a magánegészségügyben nemcsak kezelnek, hanem el is magyarázzák, miért történik valami. A páciens érteni akarja, mi a diagnózisa, mitől javulhat az állapota, mire számíthat. „A kommunikáció, a szolgáltatási szemlélet nem extrák, hanem alapelvárások” – vont mérleget az egészségügyi és technológiai üzletfejlesztő, aki a családi vállalkozásnak indult MozgásKlinikából országos gyógytorna-rendelőhálózatot épít.

Kapcsolódó

Rossz állapotban félsiker a hosszabb élet

A franchise rendszert arra a saját felmérésen alapuló vészjósló tényre alapozza Czeglédi Tamás, hogy Magyarországon tízből hét-nyolc ember szenved derékfájástól, ötből három esetben már porckorongsérv, porckopás vagy gerincferdülés is fennáll. A megelőzés ritka, a legtöbben tüneti kezeléssel próbálkoznak, és csak akkor fordulnak szakemberhez, amikor már komoly a baj. Ez az ára az ülő életmódnak és a rossz testtartásnak, a túlsúlynak, a stressznek, az alvászavaroknak, a kevés minőségi mozgásnak – vagy épp ellenkezőleg, a sok rossz mozgásnak, a regeneráció hiányának. „Míg a jóléti nyugat-európai államokban magától értetődő módon fordulnak gyógytornászhoz már az első panasznál, addig itthon a legtöbben azon szocializálódtak, hogy lábon kihordják a fájdalmat” – jegyezte meg a stratéga.

Demis Hassabist, a Google mesterségesintelligencia-részlegének vezetőjét idézve, a mostani, a mesterséges intelligencia térhódítását elhozó ipari forradalom 10-szer akkora hatású, mint bármelyik korábbi, ráadásul 10-szer rövidebb idő alatt lezajlik. Ha ezzel a dinamikával élve az egészségügy is a maga malmára hajtja a vizet, akár a szív- és érrendszeri betegségek orvoslása is új szintre kerülhet, de a gerincünk nem fog magától kiegyenesedni, márpedig a megnövekedett élettartam rossz állapotban önmagában nem lehet cél

– vont mérleget Czeglédi Tamás.

Ha már a mozgás: friss jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a fizikai inaktivitást is az elkerülhető halálokok között tünteti fel. A WHO megállapította: az európai régióban (beleértve a nem uniós országokat is), évente 1,8 millió elkerülhető (és korai, azaz 75 éves kor előtti) haláleset következik be nem fertőző betegségek miatt, amelyek hatékony közegészségügyi intézkedésekkel megelőzhetők vagy időbeni, minőségi egészségügyi ellátással kezelhetők lennének. A WHO-jelentés szerint ezeknek az elkerülhető, nem fertőző betegségek okozta haláleseteknek a 60 százaléka olyan megelőzhető okokkal áll összefüggésben, mint a fizikai inaktivitás, amelyet immár egy lapon említenek ebben a tárgykörben a dohányzással és az alkoholfogyasztással, a magas vérnyomással, az egészségtelen táplálkozással és az elhízással.

Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője.
Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője.
Kép: MozgásKlinika

Országos lefedettség és nemzetközi terjeszkedés

Czeglédi Tamás rávilágított, hogy transzparens tájékoztatás híján könnyű eltévedni a botcsinálta csontkovácsok, gyakran kétes felkészültségű masszőrök, terapeuták útvesztőjében, a tapasztalatok szerint itt is könnyű belefutni kóklerekbe. Arról nem beszélve – visszatérve az állami- vs. magánellátás szempontokra – hogy aki bejárná a közegészségügyi „hivatali utat”, annak rendszerint sok türelemre, kitartásra van szüksége, holott mielőbbi terápiára lenne szüksége, csakhogy hosszú lehet az oda vezető út a háziorvostól, a beutalón át a szakrendelőig. Erre az információs asszimmetriára a lehető legfelkészültebb szakemberekkel adnának országos lefedettségű hálózati választ: olyan terapeutákkal dolgoznak, akik diplomás gyógytornászok, a rendszerükbe kerülve pedig folyamatosan fejlesztik, képzik őket.

„Három éven belül 80-100 tagú hazai franchise hálózat a cél, ezzel párhuzamosan nemzetközi terjeszkedés régiós piacok felé történő nyitással” – jelentette be az Economxnak a MozgásKlinika vezetője. Lapunk érdeklődésére elmondta: egyelőre tíz hazai helyszínen vannak jelen, hét budapesti, illetve fővároshoz közeli rendelő mellett már elérhetők Debrecenben, Szegeden és Győrben, szeptemberben pedig nyitnak Miskolcon, Szentendrén, valamint a budapesti IX. kerületben. A tervezett lefedettség azt mutatja, hogy túl az agglomeráción, eljutnának vidéken a megyei jogú városok mellett egészen a 15-20 ezer lakosú településekig. A potenciális exportpiacokról szólva az egészségügyi és technológiai üzletfejlesztőmegjegyezte: az egészségügy különösen nehezített terep, de magánszolgáltatóként reálisan több szomszédos országban is megvethetik a lábukat, mint például Románia, Szlovákia vagy Horvátország.

3 az 1-ben: rehabilitál, erősít és megelőz

A MozgásKlinika Szentiványi Rita szakmai vezető által megalkotott kezelési koncepciója arra épül, hogy kombinált terápiával – azaz manuálterápiával, gyógytornával és célzott, egyénre szabott funkcionális gyakorlatokkal nemcsak tünetet csillapít, hanem a fájdalom valódi okát – például az izomegyensúlytalanságot, rossz mozgásmintát – szünteti meg. A lényeg az, hogy a pácienssel nem passzív módon bánnak, mint egy klasszikus gyógytornán vagy fizikoterápián, hanem „edzőtermi környezetben, szakmailag ellenőrzött mozgásmunka” zajlik, amely rehabilitál, erősít és megelőz is egyszerre.

A cél nem csupán a fájdalommentesség visszanyerése, hanem a helyes mozgásminta és erőnlét felépítése, hogy a hétköznapi életben vagy sporttevékenység során a sérülés ne térjen vissza.

A MozgásKlinika ezért orvosi szemléletű diagnózist ötvöz modern funkcionális edzéseszközökkel, így hidat képez a rendelő és a konditerem között – megteremtve egy új, mozgáson alapuló egészségügyi rehabilitációs modellt. Ennek pedig nemcsak a hazai, hanem a régiós piacokon is lehet létjogosultsága Czeglédi Tamás szerint, ezért fogalmazta meg ambiciózus célként a nemzetközi terjeszkedést is a hazai hálózatépítéssel egy idejű, hároméves terv részeként.

Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője.
Czeglédi Tamás, a MozgásKlinika franchise társalapítója és stratégiai vezetője.
Kép: MozgásKlinika

Befektetői szemmel tekintve a magánegészségügyre, amikor a magyarországi piac olyan nagyágyúit említjük, mint a Doktor24, a TritonLife vagy éppen a Medicover, hajlamosak vagyunk arra gondolni, ez csak is a nagypályások terepe, a milliárdosok játszótere. Czeglédi Tamás ezt a saját modelljével rögtön cáfolja: a MozgásKlinikánál a teljes befektetés igény 20 millió forint, ez a belépési díj a hálózatba, amiért megkapja a befektető a sikeres működtetéshez szükséges know how-t a tudás, tapasztalat átadásával, közösen hozzák létre, építik ki a rendelőt, a büdzsé pedig olyan szoftköltségeket is lefed, mint a toborzás vagy a marketing. Kulcskérdés a megtérülés, ez akár két év is lehet, de sok múlik a kezelőhelyiségek számán, illetve azon, hogy saját vagy bérelt ingatlan a rendelő.

Egészségügy és blokklánc?

A csillagok izgalmas együtt állása, hogy Czeglédi Tamás a hazai blokklánc-technológiai szcénának is meghatározó tagja: alapítója a Blockchaineumnak, szakmai vezetője, majd nemzetközi munkacsoportvezetője a Blokklánc Koalíciónak, mint ahogy az Edutus Egyetem blokkláncszakember-képzésének is a megalapozója. Márpedig az egészségügyi adatvagyon hatékonyabb hasznosítása számtalan lehetőséget rejt magában a blokklánc révén, gondoljunk csak a klinikai kutatásokra, a gyógyszerfejlesztésekre, a személyre szabott orvoslásra, de az egészségbiztosításra és az orvosi dokumentációra is. A szakember szerint végtelen a lehetőségek tárháza, és a technológiai színtérre is igaz, hogy a közfinanszírozott egészségügy és a magánellátás viszonyrendszerében a jövő nem a versenyben, hanem az átjárhatóságban rejlik. Erre jó példa az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, az EESZT rendszer, amely a betegadatok digitalizálásával hidat képezhetne az állami és a magánszolgáltatás között. Csakhogy a hatósági rendszer még nem nyitott az igazi partnerségre, a kommunikáció sokszor egyoldalú, a fejlesztés lehetősége szűk.