Az év első hónapjában mérsékelt élénkülést mutatott a hazai kiskereskedelem. A forgalom volumene 2026 januárjában a nyers adatok szerint 3,0 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A havi dinamika ugyanakkor visszafogott maradt: a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom mindössze 0,5 százalékkal volt nagyobb az előző havinál.

A januári adatok mérsékelt, de nem kiugró élénkülést jeleznek a kiskereskedelemben.

Kapcsolódó

Bár az éves alapú növekedés több szegmensben is megjelent, az élelmiszerpiac visszafogott bővülése és a tartós fogyasztási cikkek iránti gyenge kereslet arra utal, hogy a háztartások fogyasztása továbbra is óvatos maradt az év elején.

Mire költünk a legtöbbet?

Az éves alapú növekedést elsősorban a nem élelmiszer jellegű termékek és az üzemanyag-eladások húzták, miközben az élelmiszer-kiskereskedelem jóval szerényebb bővülést mutatott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A szektoron belül ugyanakkor jelentős különbségek látszanak: az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,7 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletekben 6,5 százalékos visszaesést mértek.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem ennél jóval erősebb teljesítményt nyújtott: összességében 4,7 százalékkal bővült a forgalom volumene.

A legnagyobb növekedést a használtcikk-üzletek érték el, ahol 10 százalékkal emelkedett az eladások volumene.

Jelentősen nőtt a forgalom a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben is, ahol 6,7 százalékos bővülést regisztráltak. A könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletekben 3,3 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,9 százalékkal, míg a gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszerüzletekben 1,5 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.

Nem minden szegmensben volt azonban bővülés: a bútor- és műszakicikk-üzletekben 3,3 százalékkal csökkent a forgalom volumene, ami arra utal, hogy a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet továbbra is visszafogott.

Továbbra is kiemelkedően teljesít az online kereskedelem. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a teljes kiskereskedelmi forgalomból 9,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal emelkedett éves összevetésben.

Az üzemanyag-kiskereskedelem szintén erősödött: az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 5,7 százalékkal nőtt.

Ezzel szemben a kiskereskedelmi statisztikákba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 6,5 százalékkal csökkent, ami a járműpiac gyengébb teljesítményére utal.

Folyó áron a teljes kiskereskedelmi forgalom 2026 januárjában 1504 milliárd forintot tett ki. A forgalom szerkezetében továbbra is meghatározó az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem, amely az országos kiskereskedelmi forgalom mintegy felét adja.

Nem tesz jót a szektornak a kiszámíthatatlan környezet

A kiskereskedelmi szektor szereplői szerint a hazai fogyasztás alakulása továbbra is ellentmondásos képet mutat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára egy háttérbeszélgetésen elmondta, 

bár a reálbérek emelkedtek, ez nem jelent meg azonos mértékben a vásárlásban: a háztartások inkább megtakarítanak, mint költenek, ami visszafogja a forgalom bővülését. 

Kozák Tamás szerint a lakosság óvatossága és a bizalmi mutatók stagnálása is azt jelzi, hogy a fogyasztás élénkülése egyelőre törékeny.

A piaci szereplők arra is figyelmeztetnek, hogy az ágazat működését jelentős szabályozási terhek és bizonytalanságok befolyásolják. A kiskereskedelmi különadó, a plázastophoz kapcsolódó szabályok, valamint az árrésstop körüli viták a szakma szerint fékezhetik a beruházásokat és az ágazat fejlődését, miközben a hatásuk a forgalmi adatokban sem mindig jelenik meg egyértelműen.

A szakmai szervezetek szerint a kiskereskedelem szerkezete is átalakul: az elmúlt évben több ezer bolt zárt be, és egyre több településen nincs élelmiszerüzlet. A kisboltok különösen nehéz helyzetben vannak, miközben a szektor jövője nagyrészt attól függhet, hogy sikerül-e kiszámíthatóbb szabályozási környezetet és a beruházásokat támogató gazdaságpolitikát kialakítani.