A Napi.hu megkeresésére Kaltenecker Endre elmondta: jelenleg mintegy 11 ezer tehenet tartunk számon, ebből 5900 pedigrés, a többi pedig más fajtával keresztezett vagy fajtatiszta, ám nem pedigrés.

A nyilvántartás szerint jelenleg 320 db tenyészbika van, ezek fele már a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete tulajdonát képezi. Ez tulajdonképpen megnyugtató szám, a hatvanas évek mélypontjához mindenképpen, amikor volt hat bika és kétszáz tehén.

A tenyésztők, és azok a gazdák, akik még szüleik, nagyszüleik révén ismerték a szürke marha tartási szabályait, ekkor fogtak össze, áldozatos munkával és sokszor a központi vezetés utasításait egyenesen megszegve, megmentették ezt a hungarikumot. (2015-ben került be a hungarikumok közé.)

Viszont számos olyan tényező akad, ami miatt a tenyésztés, a kereskedelem, az export speciális, különleges helyzetben van.

Az állatállomány nagysága

Az egyéb húsmarhával összehasonlítva itt teljesen más piaci lehetőségekről beszélhetünk. Hiába jönnek arab és török üzletemberek és vásárolnának akár élő állatként, húsként, vagy száraz készítményként száz és száz tonnákat, az állatállomány nagysága ezt nem engedi – utóbbit egy év alatt lenulláznánk, ha minden ilyen mértékű igényt kiszolgálnánk.

Ezért mind az egyesület, mind az érintett kormányzati szervek megpróbálnak egyedi, a szürke szarvasmarhára vonatkozó stratégiát megvalósítani.

Ebben a körben a következőkre lehet alapozni. Kutatási eredmények igazolják a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő beltartalmi értékét, illetve minden más marhahústól eltérő íz világát és minőségét, továbbá azt, hogy garantáltan BSE-, azaz kergemarhakór-mentes.

Tartásának és takarmányozásának ma is legfontosabb eleme a legeltetés, ebben egészen egyedülálló a világon.

Az osztrákok már 300 éve tudták

Bécsben már I.Lipót idejében, 1710-ben születtek olyan rendeletek, hogy amikor megérkeztek a hajdúk által terelt magyar gulyák, minden más szarvasmarha húsának árusítását fel kellett függeszteni, hogy véletlenül se keveredjen a minőségi magyar hússal. Nürnbergben pedig egyenesen szobra van a magyar szürkének, hálából, mert megmentette a várost a tűzvész utáni éhhaláltól.

A szarva nélkül csak egészen kivételesen

A Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete ügyvezetője kiemelte: évente mintegy 5-6000, főleg hímivarú állat kerül értékesítésre, túlnyomórészük borjú korú.

Nagyon jellemző a véghízlalásra került állatokra, hogy a szállítási költségek a szürke szarvasmarha tekintetében a duplájára rúgnak, nemes egyszerűséggel a szarva miatt, kétszer akkora hely kell neki, mint a normál szarvasmarhának.

Néha érkeznek olyan vásárlói igények, hogy szarva nélkül szállítsák, ám erre a magyar tenyésztők csak egészen kivételes esetekben voltak hajlandóak.

Kaltenecker Endre rámutatott: a jelenlegi értékesítési adatok megnyugtatóak, a magyar szürke eladható, igaz, áraiban elmarad a többi szarvasmarhafajta áraitól. Ám ebben a körben az utóbbi években történt előrelépés, és továbbra is dolgoznak rajta, hogy a minőséget a megfelelő ár is kifejezze.