Moldován András, a Livestocker Solutions Kft. ügyvezetője a Business Talks '24 konferencián tartott előadásában többek között arról beszélt, hogy egyre több pénz van az állattenyésztésben, ezért egyre inkább előkerül a mesterséges intelligencia is. A globális sertéspiac folyamatosan nő, ha pedig kitalálják, hogy a tehénhús fogyasztása környezetvédelmi okok miatt nem jó, akkor a fehérjefogyasztás még inkább el fog tolódni a sertéspiac irányába, becslések szerint évente 8,6 százalékos emelkedés várható.

Az előadásban az a gondolat is előkerült, hogy a közvéleményben nagyon úgy él most ez a szektor, mint egy környezetgyilkos struktúra, az emögött álló okok kapcsán úgy fogalmazott az Economx kérdésére, hogy a világot sokan nézik sokféleképpen, leginkább a saját szemszögükből. Véleménye szerint a jó cél az volna, hogy egy egyensúly legyen, de könnyebb azt mondani, hogy az állattenyésztés az rossz, mint tenni azért, hogy ne legyen az.

Könnyebb azt mondani, hogy együnk csak növényt, aztán bele se gondolunk, hogy milyen következményei vannak ennek. A megtermelt gabonának régen a 85 százalékát az állatok ették meg. Azzal, hogy az Európai Unió behozta a bioetanol felhasználás kötelezettséget, mert arra gondoltak, hogy ez milyen jó, mert csökken a karbonlábnyom, kevesebb kőolajat használunk. Igen ám, de az egész növénytermesztés struktúráját felborította

– emelte ki a Cápák között befektetője.

A korábbi helyzetet úgy jellemezte, hogy hosszú távú megegyezések alapján a növénytermesztők az állattenyésztőknek termeltek olyan áron, ami elviselhető volt mind a két fél számára. Aztán jött az olajipar, és azt mondták, hogy drága az olaj, ezért sokat fizetnek a kukoricáért, mert kiváltja az olajat. Most, amikor lement az olaj ára, akkor elkezdtek kevesebbet fizetni, és két éve veszteségesen termel az agrárium.

Moldován András szerint ebből az a tanulság, hogy amikor ráengedünk egy idegen, új struktúrát egy működő közegre, akkor abból mindig egyensúlytalanság lesz. Meglátása szerint az, hogy 12 százalék bioetanolt kell tenni a benzinbe, az is egy egyensúlytalanság.

„Ha ezt még teleöntjük majd olcsó gabonával, akkor még nagyobb egyensúlytalanság lesz, de az állattenyésztő meg jobban fog keresni” – mondta.

A környezetszennyezés kapcsán hozzátette, hogy vannak jogszabályok, azokat kell betartani.

Miért mondják az állattartóról, hogy környezetszennyező, ha betartja a jogszabályokat? Ha nem tartja be, bűnöző. Tehát mindenki, aki nem tartja be a jogszabályokat, az bűnöző, mindenki, aki betartja, az meg jogkövető állampolgár. Az, hogy ezek a jogszabályok jók-e, azt meg nem az állattenyésztők döntik el, meg sem kérdezik őket, hogy milyenek legyenek

– szögezte le.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések kapcsán arról kérdeztük a befektetőt, hogy a magyar agrárium jelenleg hogyan áll ebből a szempontból. Moldován András erre úgy válaszolt, hogy nagyon nagy mértékű koncentráció megy végbe jelenleg a szektorban és ezek a nagyobb struktúrák sokkal inkább megengedhetik maguknak az ilyen típusú fejlesztések támogatását, mint például egy kisgazda. Azt már jelenleg is lehet látni, hogy egy-egy speciális terményt leszámítva a földművelésben sem fog működni az 50 hektáros kisgazdaság, hanem az egyre nagyobbak lesznek az egyre nagyobb gépekkel hatékonyabbak.

Moldován András nagyon vár még egy generációváltást a szektorban, mivel az agráriumot a rendszerváltáskor a regnáló TSZ elnökök vették át, akik utána akár 70-80 éves korukig is dolgoztak. Meglátása szerint 2010 után indult el egy olyan generációváltás, amivel egyfajta másik gondolkozás egyre előrébb jut és ez a folyamat fog majd teljesen lezajlani.

Business Talks '24

A konferencia fókuszában az újranyíló EU-s források és a minden vállalkozás életében legalább egyszer felmerülő nehéz kérdés, a generációváltás állt. A konferencia percről percre tudósítását ezen a linken olvashatja vissza.