− Milyen a compliance helyzete Magyarországon?

− Az utóbbi 10-12 évben komoly fejlődésen ment keresztül a terület, ugyanakkor számos dolog hátráltatja még ennek a terjedését, így például a szónak máig nincs egyértelműen és világosan meghatározott magyar megfelelője. Sokan próbálták már a jogszabályi megfelelés biztosításaként vagy a bizalmas információk áramlásszabályozása rendszereként értelmezni, ám az említett tartalmak csak részterületei a compliance-nak. A magyar cégek közül egyébként először azoknál találkozhattunk compliance-szervezettel, ahol a külföldi anyacég hozta magával saját vállalati kultúrájának részeként.

− A magyar szabályozás tehát nem írja elő compliance-szervezet működését?
− A kötelező jelleg kizárólag a befektetési szolgáltatási tevékenységet végzőkre vonatkozik, náluk a 2007. évi CXXXVIII. törvény (bszt) előírja a compliance officer feladatait. A többi szektorban ez nincs megszabva, vagy alkalmaznak ilyen szakértőt, vagy szétosztják annak feladatait házon belül. Ezen kívül a belső védelmi vonalak kialakításáról szóló 6/2013-as PSZÁF-ajánlás a belső kontrollfunkciók részeként javasolja a pénzügyi szolgáltatóknak compliance-szervezet létrehozását. Noha maga az ajánlás nem kötelezi őket ennek létrehozására, a hatóság erősen ajánlja azt.

− Vannak-e hiányosságai az előírásoknak?

− A bszt megegyezik az uniós elvekkel. A PSZÁF-ajánlással kapcsolatban már sokkal több aggály merülhet fel. El kellene már jutni odáig, hogy meghatározzák a konkrét mozgásteret, illetve azt, hogy ki és milyen végzettséggel lehet szakértő, miként és hogyan kell egy compliance-egységet létrehozni. Az is rendben van, hogy a felügyeletnek egységesen kell ajánlást tennie a pénzügyi szolgáltatók felé, de azt látni kell, hogy egy 50 fős takarékszövetkezetnek az emberi és pénzbeli erőforrásai nem ugyanazok, mint mondjuk egy top−10-be tartozó banknak. Véleményem szerint az is komoly hiányosság, hogy az ajánlásból kimaradt a korrupció elleni küzdelem. További probléma, hogy az ajánlás nem alkot koherens egységet. Célnak kellene lennie, hogy ne csak a befektetési szolgáltatóknál, hanem a bankoknál, a takarékszövetkezeteknél, a biztosítóknál, a lízinggel vagy éppen faktoringgal foglalkozó cégeknél legyen kötelező a compliance-szakember használata.

− Ha ezt most kötelezővé tennék mindenkinél, lenne elég szakember, aki el tudná végezni ezt a feladatot?

− Ez leginkább attól függ, hogyan határozzuk meg az alkalmazási feltételeket. Jelenleg semmilyen előírás nincs, így akár − kis túlzással − ön is lehetne bármely bank compliance-szakértője. Nagyon jó iránynak tartom ugyanakkor, hogy a piacon már van lehetőség compliance-képzéseken, -tanfolyamokon részt venni, ezáltal is növelve a szakmaiságot.

− Mi okozza a legtöbb fejfájást itthon a compliance-szakértőknek?

− A befektetési szolgáltatási tevékenységet végzőknél egyértelműen a sok adminisztrációval járó jogszabályi megfelelés biztosítása, a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás megelőzése adja a legtöbb feladatot, de említhetném a fogyasztóvédelmet vagy a panaszkezelési gondokat is. Hasonlóan sok gondja van a kollégáimnak a pénzmosás-megelőzési területtel, itt egyébként jogi hiányosságokról is beszélhetünk, miközben például az összeférhetetlenségek kezelése akár cégen belül is könnyen megoldható. Számos feladatot és folyamatos egyeztetést kíván a FATCA-szabályozás bevezetése is.

− Eljuthatunk-e odáig, hogy itthon sem csak a nagyvállalatok alkalmaznak compliance-szakértőket?

− A korrupciónak hat szintje van a jelenség teljes figyelmen kívül hagyásán át a kiegyensúlyozott, ideális állapot eléréséig. (Mindehhez büntetőjogi eszközök alkalmazása és komoly megelőző intézkedések társulnak.) Magyarország jelenleg a hármas szint környékén van, azaz mindent büntetőjogi eszközökkel akar megoldani, a megelőzéssel kevesen törődnek, egészen addig, amíg meg nem jelenik egy nagyobb probléma vagy visszaélés, amely akár százmilliós veszteséget is képes okozni a cégnek.

− Mennyire optimista a következő évekkel kapcsolatban?

− Már az elején említettem, az utóbbi időszakban sokat haladtunk előre, így mára már kialakult egy jó szakmai közösség. Itt azonban nem szabad hátradőlni, el kell érni, hogy szinte minden üzleti szereplő használja ezt, illetve a kis cégeknél ne csak látszattevékenység legyen, hanem legyen mögötte tartalom is. Mindennek megfelelően bízom benne, hogy a következő tíz évben óriási fejlődés előtt áll a szektor, amihez azonban szükség lenne arra is, hogy az érintett hatóság a mostanival szemben szektorspecifikus ajánlásokat tegyen.

(Az interjú teljes terjedelemben a Napi Gazdaság Online-on olvasható)

Kép: Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n