A tárgyalások az INA-ról megkezdődtek, és talán ez a legfontosabb, amit jelenleg erről el lehet mondani − mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a befektetőknek készített videointerjújában. A Napi Gazdasághoz csütörtökön eljuttatott üzenetben Hernádi elmondta: évek óta készen álltak erre, de a horvát fél nem volt partner a tárgyalásokban. A Mol ugyanakkor két lehetséges utat vázolt fel a horvát kormány számára. Az egyik a piaci modell, ahol a hosszú távú értékteremtést követik, a másik az úgynevezett állami modell, ahol a döntések rövid távú politikai célokat és közérdeket szolgálnak és nem a vállalat hosszú távú érdekeit.

Mindkét irány elképzelhető, és lehet példákat is sorolni rájuk, így a horvát kormány eldöntheti, melyik utat választja. A Mol azonban csak az üzleti út esetében hajlandó a közös munka folytatására, ha az állami modellt választják, ahhoz nem csatlakoznak. Utóbbi esetben felajánlották, hogy az európai normáknak megfelelően vásárolja meg a horvát kormány a Mol-részesedését. Amennyiben ezt nem teszik meg, a Mol akkor is eladja tulajdoni hányadát − derül ki Hernádi szavaiból. Ennek oka, hogy nem akarják a részvényesek érdekeit veszélyeztetni. Hernádi azt is jelezte, hogy a végtelenségig nem várhatnak a horvátok döntésére, ezért az igazgatóság felhatalmazta a Mol menedzsmentjét a részvények értékesítésének előkészítésére. A jövő évvel kapcsolatban Hernádi azt mondta, hogy elsősorban pontot kell tenni az INA-ügy végére. Ugyanakkor a tárgyalásokon nem beszélnek az INA irányításáról, a jelenlegi modell ugyanis a külső szakértők szerint is az egyik legjobbak közé tartozik, ezért nincs ok változtatni rajta.

A Mol pénzügyi mérlege amúgy erős, így képesek az értékteremtésre, ezért Hernádi nagyon optimista a jövő évet illetően. Ugyanakkor a következő időszakban a kutatás-termelés üzletág egészére kiterjedő változtatásokat akarnak elindítani − mondta Hernádi Zsolt. Jelentős változások már most is vannak, hiszen Kurdisztánban kereskedelmi mennyiségű olajat találtak az Akri-Bijeel blokkban, emellett pedig végrehajtottak néhány személyi és szemléletváltást is a kutatás területén. Ugyanakkor az üzletágban mindenképpen fontos a hatékonyság javítása, ezzel kíván a társaság inorganikus növekedést elérni a következő 12 hónapban. A Mol jelentős beruházásokra készül − hangsúlyozta Hernádi, aki gyakorlatilag megerősítette azt, amit a Napi Gazdaságnak egy nappal korábban az elemzők elmondtak: olyan területekre is beteheti a lábát a Mol, ahol eddig nem volt jelen. A cél ugyanis az, hogy olyan országokba ruházzanak be, ahol a kockázatok alacsonyabbak, mint ahol a Mol jelenleg végez kutatásokat és fúrásokat. Ugyanakkor a már meglévő területeken is elképzelhető a termelés növelése, amelyek közül Hernádi kiemelte a FÁK-országokat, Pakisztánt és Kurdisztánt.

A feldolgozás és kereskedelem üzletágban ugyanakkor a 2011-ben kitűzött célokat teljesítette a vállalat − mondta Hernádi, hozzátéve, ez 300 millió dolláros eredményjavulást jelentett. A hatékonyság javítását azonban folytatják, és jövőre további 100 millió dollár eredményt szeretnének elérni. Az üzletág nagyon nehéz helyzetben van, hiszen Európában a kapacitások 15 százalékkal magasabbak a szükségesnél, és nagyon sok nem versenyképes az új, más földrészeken épült finomítókkal. A Molnak viszont két finomítója, a pozsonyi és a százhalombattai a legjobbak között van Európában, de ezeket is tovább kell fejleszteni, hogy versenyben maradjanak. Az INA két finomítójával kapcsolatban Hernádi elmondta: már nagyon sok pénzt költöttek rájuk, ebből akár egy vadonatúj finomítót is lehetett volna építeni. Ez sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy ezek a leghatékonyabb finomítók közé emelkedjenek, így a jelenlegi negatív trendben a működtetésük nagyon nehéz, amit már fel is vetettek. A két finomító ugyanis egy ekkora piacon nagyon nehezen működtethető − tette hozzá Hernádi Zsolt.

 

Szerző: Deák Bálint