Az OTP Bank Rt. közzétette tavalyi auditált, nem konszolidált IAS szerinti pénzügyi adatait, amelyekből kiderül, hogy a nemzetközi szabályok szerint még jobb (adó után 41,168 milliárdos) eredményt ért el, mint a magyar szabályok szerint. A különbség csaknem 2,8 milliárd forint, amelynek zöme az eltérő tartalékolási szabályoknak köszönhető. Megfigyelők szerint a konszolidált IAS szerinti adózott eredmény – amit a befektetők elsősorban figyelnek – megközelítheti a bűvös 50 milliárdos határt.
Az OTP magyar számvitel szerinti mérlegét (38,4 milliárdos anyabanki és 46,9 milliárdos csoportszintű adózott profittal) az április végi közgyűlés már jóváhagyta (NAPI Gazdaság, 2002. április 29., 7–8. oldal), ám a nemzetközi számviteli szabályok szerinti auditálás a csoport bonyolultsága miatt általában több időt igényel. Míg a nem konszolidált mérleg május végén, június elején szokott elkészülni, a konszolidált számokra előfordult, hogy szeptemberig kellett várni.
A tegnap közzétett nem konszolidált adatokból kitűnik, hogy a nemzetközi standardokhoz mind jobban közelítő magyar számvitel ellenére még mindig jelentős a különbség a két adatsor között. Az eszközök-források ugyan alig térnek el egymástól (IAS: 2103 milliárd, magyar: 2127 milliárd), de az eredmény már jóval inkább. Az IAS-eredmény 2 milliárd 770 millió forinttal haladja meg a magyart, és ez a különbség minden bizonnyal a konszolidáció során sem változik jelentősen. Így a befektetők szempontjából kulcsfontosságú IAS konszolidált eredmény nagyjából 49,5-50 milliárd forint közé tehető, vagyis 2001-es adatai alapján az OTP-nek esélye van arra, hogy a magyar tőzsdei profitok abszolút rangsorában a Moltól átvegye a második helyet. (Az olajtársaság 1998-ban ért el 47,5 milliárdos IAS szerinti eredményt.)
A csaknem hárommilliárdos különbség zöme, 1,73 milliárd forint az eltérő tartalékolási szabályoknak tudható be. Az IAS szabályok nem ismerik az általános kockázati céltartalékot, amelyre 2001-ben az OTP 2,38 milliárd forintot fordított. Tavaly januárban ugyanakkor megszűnt az országkockázati és az árfolyam-kockázati céltartalék – mindkettőt az 1998 őszi orosz válság nyomán vezették be –, így e tartalékok visszavezetése az OTP tavalyi magyar eredményét 650 millió forinttal növelte. A nem névértéken beszerzett, lejáratig tartandó értékpapírok árfolyamnyereségének elszámolása is eltérést okozott, méghozzá 493 millió forintot az IAS javára. (Ez a bank 400 milliárdos állományához képest nem jelentős tétel.) Az OTP által korábban épített lakásokra a régebbi könyvvizsgálatoknál (az IAS-ben) 1,5 milliárdos tartalékot képeztek, ennek utolsó, 153 milliós részletét tavaly szabadították föl. Az IAS 39. számú, 2001 elején életbe lépett irányelvei – amelyekhez a magyar számvitelnek még „nem volt érkezése” alkalmazkodnia – további 755 millió forinttal növelték a különbséget. A visszavásárolt saját részvényeken elért árfolyamnyereség – ami a magyar mérlegben eredménynövelő tétel – az IAS-ben a tartalékok között kerül elszámolásra, ez 72 milliós eredménycsökkenést okozott. További 268 milliós csökkenést jelentett az előbbi tételek -halasztott formában történő – adózása is. A két mérleg közötti eltérés lényege, hogy az IAS szerinti tartalékok 11 milliárd forinttal – szinte fillérre pontosan a magyar mérlegben nem a saját tőke részeként szereplő általános kockázati céltartalékkal – meghaladják az MSZSZ-ben szereplő jegyzett tőkén felüli vagyont.
K. G. T.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.