Az OTP magyar számvitel szerinti mérlegét (38,4 milliárdos anyabanki és 46,9 milliárdos csoportszintű adózott profittal) az április végi közgyűlés már jóváhagyta (NAPI Gazdaság, 2002. április 29., 7–8. oldal), ám a nemzetközi számviteli szabályok szerinti auditálás a csoport bonyolultsága miatt általában több időt igényel. Míg a nem konszolidált mérleg május végén, június elején szokott elkészülni, a konszolidált számokra előfordult, hogy szeptemberig kellett várni. A tegnap közzétett nem konszolidált adatokból kitűnik, hogy a nemzetközi standardokhoz mind jobban közelítő magyar számvitel ellenére még mindig jelentős a különbség a két adatsor között. Az eszközök-források ugyan alig térnek el egymástól (IAS: 2103 milliárd, magyar: 2127 milliárd), de az eredmény már jóval inkább. Az IAS-eredmény 2 milliárd 770 millió forinttal haladja meg a magyart, és ez a különbség minden bizonnyal a konszolidáció során sem változik jelentősen. Így a befektetők szempontjából kulcsfontosságú IAS konszolidált eredmény nagyjából 49,5-50 milliárd forint közé tehető, vagyis 2001-es adatai alapján az OTP-nek esélye van arra, hogy a magyar tőzsdei profitok abszolút rangsorában a Moltól átvegye a második helyet. (Az olajtársaság 1998-ban ért el 47,5 milliárdos IAS szerinti eredményt.) A csaknem hárommilliárdos különbség zöme, 1,73 milliárd forint az eltérő tartalékolási szabályoknak tudható be. Az IAS szabályok nem ismerik az általános kockázati céltartalékot, amelyre 2001-ben az OTP 2,38 milliárd forintot fordított. Tavaly januárban ugyanakkor megszűnt az országkockázati és az árfolyam-kockázati céltartalék – mindkettőt az 1998 őszi orosz válság nyomán vezették be –, így e tartalékok visszavezetése az OTP tavalyi magyar eredményét 650 millió forinttal növelte. A nem névértéken beszerzett, lejáratig tartandó értékpapírok árfolyamnyereségének elszámolása is eltérést okozott, méghozzá 493 millió forintot az IAS javára. (Ez a bank 400 milliárdos állományához képest nem jelentős tétel.) Az OTP által korábban épített lakásokra a régebbi könyvvizsgálatoknál (az IAS-ben) 1,5 milliárdos tartalékot képeztek, ennek utolsó, 153 milliós részletét tavaly szabadították föl. Az IAS 39. számú, 2001 elején életbe lépett irányelvei – amelyekhez a magyar számvitelnek még „nem volt érkezése” alkalmazkodnia – további 755 millió forinttal növelték a különbséget. A visszavásárolt saját részvényeken elért árfolyamnyereség – ami a magyar mérlegben eredménynövelő tétel – az IAS-ben a tartalékok között kerül elszámolásra, ez 72 milliós eredménycsökkenést okozott. További 268 milliós csökkenést jelentett az előbbi tételek -halasztott formában történő – adózása is. A két mérleg közötti eltérés lényege, hogy az IAS szerinti tartalékok 11 milliárd forinttal – szinte fillérre pontosan a magyar mérlegben nem a saját tőke részeként szereplő általános kockázati céltartalékkal – meghaladják az MSZSZ-ben szereplő jegyzett tőkén felüli vagyont. K. G. T.