Méhkasként bolydult fel a bukaresti részvénypiac, miután a pénzügyi szervezeteket felügyelő hivatal (ASF) jóváhagyta a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea, FP) sajátrészvény-vásárlási tervét. Az alap kezelője, a Franklin Templeton Investment (FTI) döntése szerint az FP október 15. és november 4. között 600 millió saját részvényt (az alap 4,35 százaléka) tervez visszavásárolni egy ajánlat keretében az idei 0,65 lejes átlagárnál 54 százalékkal magasabban, egylejes árfolyamon (egy euró 4,45 lej). A hírre a papírok ára 7 százalékkal történelmi csúcsra, 0,80-as szintre ugrott, ami azonban továbbra is messze elmarad a részvények nettó eszközértékétől, ami augusztus végén 1,1782 lej volt. A bőkezű, egylejes ajánlat gyakorlatilag minden részvényesnek jelentős profitot hozhat, igazán jól azonban azok járnak, akik még a tőzsdei bevezetés előtt, 0,2-0,3 lejért vásárolták a papírokat magánszemélyektől. Piaci szereplők szerint az ajánlat hátterében a többségi tulajdonos, az amerikai Elliot áll, amelynek célja az árfolyamot akár mesterségesen is felhúzni, hogy profitját realizálva kiszálljon az alapból. Ezt alátámasztani látszanak az allokációs elvek: ha 600 milliónál több papírt ajánlanak fel, a befektetők mindegyike arányosan tud eladni papírjaiból, vagyis a kicsiket nem részesítik előnyben.

A részvények 60 százaléka külföldi intézményi befektetők, köztük az Elliot, a Morgan Stanley és az East Capital kezében van, akik elégedetlenek az árfolyam alakulásával.

Noha az egy részvényre jutó nettó eszközérték 1,1 lej, a tőzsdei árfolyam évek óta a 0,5−0,6-os szinten bukdácsol, ami a 2009-ben kezelési jogot szerzett Templeton szerint annak tudható be, hogy Bukarest évek óta halogatja vállalatai privatizálását. A legnagyobb, 17 százalékos részesedéssel bíró Elliot nyíltan az FTI-t hibáztatta az alacsony árfolyam miatt, azzal fenyegetve az alapkezelőt, hogy új menedzsmentet állít az FP élére. A Templeton megbízatása jövőre jár le, a kezelőről most november 22-én közgyűlésen döntenek, ahol emellett az alap tőkéjének 677 millió lejes csökkentéséről és 740 millió lejes osztalékról határozhatnak. Piaci pletykák szerint az Elliot új jelöltje a Morgan Stanley, amely az elmúlt időszakban FP-papírok agresszív felvásárlásába kezdett, részesedése már elérte az öt százalékot. Az FP árfolyama idén 41 százalékkal emelkedett, miután a cég öt hónap alatt 322 millió saját részvényt vásárolt vissza. Az Elliot ugyanakkor továbbra is elégedetlen az árfolyam és a nettó eszközérték közötti 35 százalékos különbséggel; a részvényesek érdekeit szerinte az szolgálná, ha az eszközök értékesítésével fokozatosan felszámolnák az FP-t, a befolyó összeget pedig osztalék vagy sajátrészvény-vásárlás formájában szétosztanák a befektetők között.

Az amerikaiak 260 millió eurót fizettek a 17 százalékos csomagért, ami 550 millió eurót érne egylejes árfolyamon. Van, aki örül a Templeton ajánlatának, mondván, az FP esetleges felszámolásából befolyó összegek egy része visszatérne a bukaresti piacra, jelentősen növelve a többi részvény forgalmát. Mások úgy gondolják, hogy a mostani ajánlatot nem követi majd egy újabb, a Templeton az árfolyam növelésével elérte célját, az Elliot legalább részben pénzéhez juthat, amivel megőrizheti a menedzsmentjogait az FP fölött.

Az FP tulajdonosi struktúrája (nagyobb szereplők, százalék)
Manchester Securities − Elliot15,87
Beresford Energy Corp. − Elliot1,83
Morgan Stanley5,00
City of London4,87
East Capital1,97
SIF Moldova1,37
ING nyugdíjalapok0,95
ING International0,80
AZT nyugdíjalapok0,60
Bankinvest Asset Management0,49
SIF Transilvania0,46
Alico nyugdíjalap0,44
SIF Muntenia0,31
SEB0,23
Charlemagne Capital0,23
SIF Oltenia0,17
SIF Banat-Crisana0,13
BCR nyugdíjalap0,13
Aripi nyugdíjalap (Generali)0,13
Forrás: BVB, Napi Gazdaság-gyűjtés