A borfogyasztás csökkenése világszerte aggasztó, de különösen súlyosan érintette Ausztráliát, mivel a kereslet az olcsóbb vörösborok iránt zsugorodik. Amikor Kína 2020-ban egy politikai vita során blokkolta az importot, Ausztrália elvesztette a legnagyobb borexportpiacát. Európával ellentétben a kontinens azonban, nem kínál pénzügyi támogatást a gazdáknak a szőlőtőkék és a felesleges bor elpusztítására – írja a Reuters. Annak ellenére, hogy Kína ebben a hónapban várhatóan ismét engedélyezi az importot, ez nem fogja kisegíteni az ágazatot, mivel ott sokkal gyorsabban esett a kereslet, mint máshol.

Ausztráliában a túltermelés lenyomta a szőlőárakat, és veszélyezteti a termelők és bortermelők megélhetését.

A legfrissebb adatok szerint a világ ötödik legnagyobb borexportőrének több mint kétmilliárd liternyi, azaz körülbelül két évnyi termése volt raktárban 2023 közepén, ezektől – még mielőtt megromlik – a tulajdonosok minden áron próbálnak megválni.

Ausztrália borszőlőjének körülbelül kétharmadát öntözött szárazföldi területeken termesztik, olyan nagy bortermelők, mint a Treasury Wines, a Carlyle Group vagy az Accolade Wines átáll a drágább palackokra, amelyek jobban fogynak,

kormány közben bejelentette, hogy az idei évre is alacsonyabb árakat prognosztizál, ezért elkötelezett amellett, hogy a termelőket támogassa, bár szerinte sokan közülük többre képesek.

A piac kiegyensúlyozása és az árak emelése érdekében a szőlőültetvények negyedét kellene kivenni a termelésből, ez több mint 20 millió szőlőtőkét pusztítana el 12 000 hektáron, ami Ausztrália teljes szőlőterületének körülbelül 8 százalékát adja, írta a Reuters Wine Australia adatai alapján.

Ha Ausztráliában a szőlőtőkék felét kitépnék, az még mindig nem oldaná meg a túlkínálatot

 – mondta egy nyugat-ausztráliai borász. Ennek ellenére sok termelő, aki leállt a munkával pénzt veszít, miközben abban reménykedik, hogy a piac megfordul.

2023 novemberében az Economx is feltette a kérdést, hogy haláltusáját vívja-e a bortermelés vagy feltámad? Kedvezőtlen a borágazat lapjárása: tavaly a klímaváltozás, előtte az infláció és az energiaválság miatt szakadt be a termelés és az értékesítés világszerte, amely Európában átrendezte az élvonalbeli termővidékek hagyományos rangsorát. 

Chile, Franciaország és az Egyesült Államok szintén túlkínálattal küszködik, és még az olyan kiemelt területeken is, mint például Bordeaux, több ezer hektár szőlőt irtottak ki.

A Wine Australia szerint a literenkénti 10 ausztrál dollár alatti áron értékesített bor a 2023 decemberéig tartó 1,9 milliárd ausztrál dollár értékű ausztrál borexport értékének kétharmadát tette ki. Egyes területek jobban teljesítenek, mint például Tasmania és a Yarra-völgy Viktória államban, ahol több fehérbort és könnyebb, drágább vörösbort termelnek, amelyek egyre népszerűbbek.

Egy új kutatás szerint a kihalás szélén áll három olyan szőlőfajta, amely elengedhetetlen szinte minden pezsgő készítéséhez. A ClimateAi szilícium-völgyi startup szerint a chardonnay, a pinot noir és a pinot meunier szőlők mellett még több száz fajnak mondhatunk búcsút. A fő ok az éghajlatváltozás, amely fokozottan érinti a világ legismertebb borvidékeit, többek közt az észak-franciaországi Champagnet is. A ClimateAi több száz globális éghajlati modell, műholdas és terepadat felhasználásával képes megállapítani a pezsgő és a habzóbor készítéséhez elengedhetetlen fajták jövőjét. Itt olvashatja a részleteket >>>