A magyarok 42 százaléka lehetőségként számol vele, további 24 százalék pedig konkrétan készül rá, összességében tehát a felnőtt lakosság 66 százaléka nyitottan áll egy 40 ezer és 1,5 millió forint közötti hitel felvételéhez.

A Provident országos kutatásának eredményei szerint bár az elmúlt években a fogyasztói bizalom és a hitelfelvételi hajlandóság is ingadozott, a pénzügyi kilátások jelenleg stabilizálódni látszanak, és óvatosan növekvő bizalmat tükröznek, amely a hitelkereslet növekedésében is megmutatkozik.

A vizsgált kategóriában (vagyis az átlagosan 300 ezer forint alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező felnőtt lakosság körében) ha enyhe mértékben is, de folyamatosan nő azok aránya, akik a pénzügyi helyzetük javulásáról számolnak be. A 2023. októberi adatokhoz képest, amikor a megkérdezettek 48 százaléka mondta, hogy romlott a pénzügyi helyzete, 2024 decemberére már csak 37 százalékuk érezte így. A javulásról beszámolók aránya eközben a 2023-as 13 százalékról 2024 év végére 18 százalékra emelkedett, amely a duplája a 2020-as eredménynek.

Kiegyensúlyozottabbnak látszanak a lakosság pénzügyi várakozásai is, ugyanis a prognózisokból eltűntek a korábban jellemző nagy ingadozások. A helyzetük javulására most 26 százalék számít, ez csak minimális változást jelent 2023-hoz képest. Érdekesség, hogy a javuló tendenciára számítók aránya régiós összehasonlításban Romániában a legmagasabb, a hitelfelvételt tervezők arányát tekintve viszont már egyértelműen Magyarország vezet.

Ki venne fel hitelt?

A hitelfelvételt tervezők aránya már sokkal jelentősebb kilengéseket mutat. Míg 2020-ban 39 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan nem igényel hitelt, és majdnem ugyanennyien, 38 százaléknyian voltak azok, akik lehetségesnek tartották a hitelfelvételt, 2022-ben ez az arány 24 illetve 49 százalék volt, mostanra viszont 2024-re a két érték megint sokkal közelebb került egymáshoz (33 és 42 százalék), és összességében a hitelfelvételt tervezők vagy elképzelhetőnek tartók már jelentős többségben (66 százalék) vannak.

A legnépszerűbb hitelcélnak jelenleg az egészségünkkel kapcsolatos költségek fedezése számít, ezt a megkérdezettek 39 százaléka jelölte meg egy több választható tételt is tartalmazó válaszsorban. 38 százalékuk a házfelújítással, karbantartással kapcsolatos kiadásokra költene, a váratlan kiadások finanszírozása pedig 36 százalékkal szerepelt a válaszok között.

Ez a hitelfelvételi célrendszer tartós trendnek tűnik: a 2017 óta elvégzett kutatásokban mindig a fenti három cél került a dobogóra, legfeljebb a sorrendjük cserélődött fel egyes években. A következő gyakorisági sávba jelenleg a háztartási gépek beszerzése (28 százalék), az autóvásárlás, illetve -javítás (22 százalék), valamint a folyó kiadások fedezése (20 százalék) tartozik, és viszonylag jelentős tétel a közműszámlák kifizetése (20 százalék) is. Minden egyéb lehetséges hitelcél csak egy számjegyű százalékot ért el a mostani válaszokban, beleértve a saját mikrovállalkozásba történő befektetést (8 százalék) is.

„A kutatás eredményei megerősítenek bennünket abban, hogy a lakosság pénzügyi bizalma javul, és egyre többen keresnek tudatos, jól tervezhető megoldásokat. Változóban van a szemlélet is: a kis összegű hitelek iránti növekvő érdeklődés, különösen a mindennapi életet érintő kiadások finanszírozása kapcsán, azt mutatja, hogy a lakosság nem krízismegoldásként, hanem egyre inkább eszközként, tudatos pénzügyi tervezés részeként tekint a hitelre” – mondta Sulyok László, a Provident Pénzügyi Zrt. szenior kereskedelmi és ügyfélélmény vezetője.

Kapcsolódó