Komoly munka várhat a most hivatalba lépő Donald Trumpra, ha azt szeretné elérni, a mostani szintekről is folytatódjon az emelkedés az amerikai tőzsdéken. Az új elnök korábbi ciklusában is teljesítménye sikerességének mércéjeként használta a tőzsde emelkedését, így valószínűleg mostani ciklusában is hangsúlyos lesz majd ez a téma. Még akkor is, ha a historikus adatok ellene dolgoznak.

A statisztikák alapján az elnöki ciklusok és a tőzsde szereplése között kimutatható valamilyen összefüggés. A hosszabb távú adatok szerint ugyanis a részvénypiac egy-egy négy évig tartó elnöki ciklus első két évében rendszerint gyengébben, s az utolsó két évben erősebben teljesít.

A Stock Traders Almanach szerint az arányok valahogy úgy alakultak, hogy a választást követő

  • első évben (ez van most) átlagosan mindössze 1,6 százalékot emelkedett az S&P 500-as index
  • utána 3,7 százalékot.
  • A harmadik év szokott a legjobb lenni 11 százalékkal,
  • míg a választási év átlaga 6,8 százalék.

Az elnöki ciklusok és a tőzsde teljesítményének összefüggését rendszerint azzal magyarázzák, hogy egy új kormányzat általában a ciklus elején teszi meg a megszorító lépéseket és a választások közeledtével jöhet a fiskális lazítás, ami jót tesz a gazdasági növekedésnek.

Obama és Trump is kivételes volt

Persze ha igaz ez a logika, akkor azt az elmúlt két évtizedben alaposan felborította a valóság. Már 2008-ban is az volt a helyzet, hogy Barack Obama a globális pénzügyi válság miatt arra kényszerült, már elnöksége első évében masszív fiskális ösztönzőkkel rángassa ki az amerikai gazdaságot a recesszióból. Ha csak az amerikai szövetségi kormány kiadási oldalát nézzük azt látjuk, Obama első elnöksége alatt a kiadási oldal az első két évben nőtt, majd a második két évben csökkent, míg a második négy évben a klasszikus mintához tért vissza. Trump első elnöksége alatt gyakorlatilag folyamatosan nőtt, míg Bidennél az elnökség második évétől indult meg az emelkedés.

Az S&P 500-as index alakulása
Az S&P 500-as index alakulása
Kép: Economx, stooq.com

A tőzsde teljesítménye sem hozta teljesen az elnöki ciklusok mintázatát, az első Trump évben jelentősen emelkedett a piac, a másodikban, 2018-ban már esett. Emlékezetes, hogy ekkor erősödött fel az akkor szigorítási ciklusba kezdő amerikai jegybank, a Fed és Trump között a verbális adok kapok. A Federal Reserve végül abbahagyta a kamatok emelését, miután az S&P 500-as indexben sikerült egy mini medvepiacot okoznia, a mutató 20 százalékot esett néhány hónap alatt. Onnan azonban a kamatemelések 2019 év eleji befejezése után repülőrajtot vett és egészen a  Covid járvány kirobbanásáig töretlenül menetelt.

Egyébként az elmúlt években már napvilágot láttak olyan statisztikai tanulmányok is, amelyek szerint az amerikai törvényhozási ciklusoknak jóval nagyobb a hatása a tőzsdék teljesítményére, mint az elnökieknek. Konkrétan a legnagyobb emelkedések a félidei választásokat követő fél évben szoktak lezajlani a piacon. Míg  Biden elnöksége hozta ezt a receptet, hiszen a 2022 elején indult medvepiac mélypontja pont a félidei választások környékén volt, addig Trump előző elnöksége alatt ez az összefüggés sem teljesült. Erről bővebben itt írtunk.

További nehézséget jelenthet a tőzsdék számára, hogy az amerikai részvények árazása historikus összehasonlításban rettenetesen magas. Ha valaki nem szeretne a különböző részvénypiaci mutatókkal foglalkozni, elég ha csak arra gondol hogy a fundamentális alapon befektető Warren Buffet az elmúlt negyedévekben folyamatosan csökkenti portfólióban a részvények arányát.

Van azonban egy tényező, amely Trump malmára hajtja a vizet. Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest szakértője a Net Davis Research vizsgálatára hivatkozva ugyanis azt állítja, hogy negatív korreláció áll fenn az amerikai elnökök elfogadottsága és a részvénypiaci hozamok között. Tehát minél kevésbé elfogadott egy elnök annál inkább várható, hogy a részvénypiac jól teljesít. Ez persze csak bizonyos keretek között érvényes, egy elnök kiugróan magas népszerűtlenségét ugyanis a részvénypiac gyenge teljesítménye kíséri. Trump jelenlegi elfogadottsága épp annyira alacsony, hogy az jót tegyen a tőzsdének, de még nem éri el azt a szintet, ami veszélyt jelentene a piacra.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!