Szépen fogytak a múlt héten is a lakossági állampapírok, legtöbb, közel 42 milliárd forintnyi ezúttal az évi 6,5 százalék kamatot kínáló Fix Állampapírból kelt el. Ez a kamat megegyezik a jegybanki alapkamattal, amelyről Varga Mihály elnök a múlt kedden kijelentette, huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat, így valószínűleg a népszerű, fix kamatozású állampapír kondícióban sem indokolt a változás. A FixMÁP-ból a lakossági befektetők 2130 milliárd forintnyit tartottak az április 15-i állapot szerint.

A Bónusz Állampapírból 24,3 milliárdnyit vettek a lakossági befektetők a múlt héten. Ezek a papírok még októberig magas – 7,36 százalékos – éves kamatot kínálnak. Nem véletlen a BMÁP-ok népszerűsége sem, az ilyen típusú változó kamatozású állampapírokból április közepén 1762 milliárd forintnyival rendelkeztek a magánbefektetők. 

Összesen a múlt héten 83,5 milliárd forintnyi új lakossági kötvényt értékesített a kincstár. 

Egy szintén hétfőn megjelent adatsorból pedig az is kiderül, mennyi állampapírral rendelkeztek március végén a hazai befektetési alapok. A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint az alapok:

  • 513 milliárd forintnyi diszkont-kincstárjegyet tartottak,
  • emellett pedig 2102 milliárd forint értékű magyar államkötvénnyel is rendelkeztek
  • ezeken túl tartottak 735 milliárd forintnyi MNB kötvényt és 986 milliárd értékű vállalati hitelpapírt is

Egy külön adatsor tartalmazza a biztosítók állampapír állományát is: a negyedév végén a szektor cégei 1533 milliárd forintnyi állampapírral és 68 milliárd forintnyi diszkont kincstárjeggyel rendelkeztek. 2024 végén még csak 1450 milliárdnyi állampapír és 41 milliárdnyi dkj szerepelt a mérlegükben.

A megnövekedett vételi kedv mögött állhat az állampapírok magas hozama (jelenleg 6,3-7,2 százalék közt szóródnak az éves hozamok), másrészt az, ha a biztosítók növelik az állományukat, akkor csökkenthetik az extraprofitadó fizetési kötelezettségüket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!