Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóformán naponta erősíti meg, hogy legfontosabb mandátuma az árstabilitás fenntartása, és ennek érdekében mindent megtesz azért, hogy letörje a júniusban már 5,3 százalékosra ugrott, uniós szinten rekordmagas inflációt, a magyar lakosság továbbra sem bízik abban, hogy erősödhet a forint - derül ki a Pulzus Kutató felméréséből. Pedig a jegybank kamatemelései valamelyest stabilizálták a július második felében 362 forint fölé szökő euró/forint kurzust, ezen a héten már 355 forint alatt volt az euró ára.

A forintárfolyamot persze nemcsak a jegybank intézkedései befolyásolják, hanem egyéb tényezők is. Júliusban például a szakértők szerint a magyar kormány Brüsszellel folyó csörtéi miatt gyengült sokat.

Kapcsolódó

A régiós devizák közül a forint azért vált térség fekete bárányává, mert Brüsszelben csúszik Magyarország helyreállítási tervének (RFF) elfogadása, mivel az Európai Unió úgy látja, a nemrég elfogadott pedofiltörvény több ponton is sérti az uniós jogszabályokat. 

A legtöbben 360 fölötti euróra rendezkednek be

A Pulzus révén lapunk csaknem egy évvel ezelőtt is megkérdezte lakosságot arról, milyen euró/forint árfolyamot várnak, és a jelek szerint azóta még pesszimistábbá váltak a magyarok a forint sorsával kapcsolatban. Tavaly ugyanis még csak 59 százalékuk várt 365-400 forint közötti euró/forint árfolyamot, az idén már az arányuk 61 százalékos, és míg egy évvel ezelőtt 18 százalék számított több-kevesebb forinterősödésre, az idén ezek aránya már csak 11 százalék. Jelenleg a lakosság 28 százaléka látja úgy, hogy a jelenlegi szint, vagyis 350-365 forint között marad az év végéig a kurzus. 

Az idén május végén és június elején volt a legerősebb a forint, akkor körülbelül három héten át 350 forint alatt tartózkodott az euró/forint keresztárfolyam, a mélypontot pedig márciusban érte el a magyar fizetőeszköz, amikor 369 forint fölé ment a kurzus, és nem volt messze a 2020. április 1-jén beállított 369,54-es történelmi mélyponttól. 

A két nem nagyjából egyformán ítéli meg a forint közeljövőjét, a nők csak egy árnyalatnyival optimistábbak a férfiaknál. A nők 60 százaléka várja a magyar fizetőeszköz gyengülését az év végéig, a férfiaknál ez 62 százalék. Az árfolyam jelenlegi szinten maradására a nők 29 és a férfiak 27 százaléka számít, miközben erősödésre mindkét nemnél 11 százalék voksolt. A nők között ugyanakkor lényegesen magasabb azok aránya, akik nem csupán enyhe, hanem komolyabb erősödésben bíznak, 350 forint alatti euróval számolnak az év végére. 

A férfiak tavaly is valamivel nagyobb arányban számítottak a forint további gyengülésére, és jóval kevesebben gondolták azt közülük, hogy erősödhet az év végére a magyar deviza. 

A középkorúak különösen pesszimisták

A korosztályos bontás alapján a forint erősségével kapcsolatban a 40-59 évesek a legkevésbé derűlátók. Ebben a korcsoportban 65 százalék volt azok aránya, akik a magyar fizetőeszköz gyengülésére számítanak. Tavaly is ez a korosztály volt a legpesszimistább.

A 40 év alattiak hisznek a leginkább abban, hogy a forint árfolyama a mostani szinten marad, 32 százalékuk erre számít, a fiatalabbak közül várják a legkevesebben azt, hogy a forint gyengülni fog, de azt is, hogy számottevő erősödés következik be az árfolyamában. Az enyhe erősödésben viszont ez a korosztály bízik a legnagyobb arányban. 

Az idősebbek közepesen pesszimisták a középkorú és a fiatalabb generációhoz képest. Kevesebben várnak komolyabb gyengülést, mint a középkorú megkérdezettek, de a stabil árfolyamra vagy enyhe erősödésre is kisebb arányban számítanak, mint például a 40 alatti korosztály. A komolyabb forinterősödésben, vagyis a 340 forint alatti euróban viszont a 60 év fölötti korcsoport bízik a leginkább, 5 százalékuk prognosztizált ilyen árfolyamot az év végére. 

Budapest kilóg a sorból

Az iskolai végzettség alapján az alapfokú végzettségűek azok, akik a leginkább borúlátók a forint sorsa kapcsán, miközben a felsőfokú iskolát végzettek viszonylag stabil árfolyamra számítanak. Az alapfokú végzettségűek között 62 százalék volt azok aránya, akik 365 forintnál drágább eurót várna 2021 végére, igaz, ebben a körben a legmagasabb azok aránya is (5 százalékos), akik jelentősebb forinterősödésre számítanak. 

A felsőfokú végzettségűek körében jóformán senki sem gondolja azt, hogy 340 forint alá megy az euró az év végén, de azt is csupán 57 százalékuk prognosztizálja, hogy 356-400 forint között lesz a keresztárfolyam. Iskolázottság alapján ez az a réteg, amelyik a legnagyobb arányban bízik abban, hogy a jelenlegi szinten marad az euró/forint kurzus, esetleg valamelyest még erősödik is a magyar fizetőeszköz. A középfokú végzettséggel rendelkezők középtájon helyezkednek el, kevésbé pesszimisták az alapfokú végzettségűeknél, de kisebb arányban bíznak a stabil árfolyamban, mint a főiskolát, egyetemet végzettek. Tavaly egyébként a középfokú végzettséggel rendelkezők bíztak a legnagyobb arányban az árfolyam stabilizálódásában. 

A településtípusok szerinti bontás hozta a legvegyesebb képet a felmérésben. Budapesten kiugróan magas azok aránya, akik stabil forintot várnak, és nem számítanak arra, hogy komolyabb mértékben gyengülni fog a forint. Az összes településtípusnál 64 százalék volt azok aránya, akik legalább 365 forintos eurót várnak 2021 végén, Budapesten csupán 48 százalék. A fővárosiak 40 százaléka vár a mostanihoz hasonló árfolyamot, 9 százalékuk pedig enyhe erősödést tart valószínűnek. 

Vidéken 24-26 százalék volt azok aránya, akik a mostanihoz hasonló árfolyamra számítanak az év végén, és 7-8 százalék vár enyhe erősödést. Nagyobb mértékű erősödésre a legnagyobb arányban a falvakban számítanak, 5 százalék nyilatkozott úgy, hogy 340 alá várja 2021 végén az euró/forint árfolyamot. Tavaly a községek lakói voltak a legderűlátóbbak a forintárfolyammal kapcsolatban, és a megyeszékhelyeken lakók számítottak a legnagyobb arányban drasztikus forintgyengülésre. 


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!