A Napi Gazdaság egyes piaci forrásokból úgy értesült, hogy az IMF problémája a jegybanktörvénnyel kapcsolatban nem csak az eddig hivatalosan jelzett pontokban keresendő, de a devizatartalékok feletti felügyeleti jogok szabályozásának kérdésében is. Ezt ugyan a nemzetközi szervezet az eddig nyilvánosságra került információk alapján eddig nem tette szóvá, de könnyen lehet, hogy a probléma megoldatlansága még egy ideig gátat szabhat a hiteltárgyalásoknak. Amint arról beszámoltunk, a devizatartalék kapcsán Ukrajna lehet az intő példa az IMF számára, így nem lehet véletlen, hogy onnan jött a Valutaalap új főtárgyalója.

"Megnéztem a Rogán Antal által múlt héten benyújtott javaslatot a jegybaki törvény módosításáról, s láttam, a lényeges kérdéshez nem nyúltak. Úgyhogy egyelőre nem vennék forintot" - mondta a javaslat benyújtását követően egy neve elhallgatását kérő piaci szakértő.

Kapcsolódó

A jelzett probléma forrásaink szerint a devizatartalékok feletti felügyeleti jogkör szabályozásában keresendő. A 2011. végével hatályát vesztő régi jegybanktörvény az MNB elnökéről így ír:

"Az MNB élén elnök áll. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az elnök hatáskörébe tartozik:
a) a 4. §-ban foglalt feladatok végrehajtásának irányítása"

A hivatkozott paragrafusban pedig ez is szerepel:

"4. § (1) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.
(2) Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze.

(3) Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt.

(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket
végez...."

Arról ugyan a régi törvény is rendelkezik, hogy az említett paragrafusban leírt feladatokkal kapcsolatban a legfőbb döntéshozó szerv az immár a kormánytöbbség által delegált tagok számbeli fölényével működő Monetáris Tanács (MT), de a végrehajtást egyértelműen MNB-elnöki hatáskörben tartotta.

Kimaradt az utalás

A 2012-ben életbe lépő új törvényben viszont már nincs utalás arra, hogy a fenti feladatok végrehajtásáért az MNB elnöke felel, sőt, azokat kifejezetten a Monetáris Tanács hatáskörében tartja, kivéve, ha valamely feladat végrehajtását a tanács, saját döntése alapján delegálja.

Ezek alapján látszik, hogy az új szabályozás egyik legfontosabb változása a régihez képest az, hogy a kassza kulcsát gyakorlatilag a kormányzati többséget reprezentáló MT kezébe adja az elnök helyett.

Bár formálisan egyik nemzetközi szervezet sem jelezte - legalábbis a nyilvános információk alapján -, hogy ez a jogszabályi változás lenne a tárgyalások igazi megkezdésének gátja, a problémát gyakorlatias szemmel néző szereplők egy része úgy gondolja, amíg itt nem történik változás, addig megegyezés sem lesz az IMF-hitelről.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!