A Budapesti Értéktőzsde fő részvényindexe a BUX, amely a BÉT részvényszekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma. Az indexre kereskedni is lehet, elvileg több határidős és opciós termék van rá a BÉT származékos szekciójában, gyakorlatilag azonban csak a legközelebbi, decemberi határidőt használják. Jelenleg 14 részvényből áll, a múlt héten 26,95 százalékát a Mol, 25,18 százalékát az OTP, 23,38 százalékát a Richter, 17,18 százalékát pedig a Magyar Telekom tette ki. A kisebb társaságok súlya tehát csekély, a négy nagy papír több mint 92 százalékot képvisel. A kereskedés megkönnyítése érdekében valós időben, 5 másodpercenként számolják újra az aktuális piaci árak alapján. A BUX szerepe többrétű, amellett, hogy változása megmutatja, átlagosan merre megy a magyar részvénypiac. Egyrészt a külföldi nagyobb alapok szeretnek egy-egy piacon úgy vásárolni, hogy nem konkrét részvényeket, hanem indexet vásárolnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar tőzsdén lévő részvényekből azokat veszik meg, amelyek az indexbeli súlyuknak megfelelő mértékben szerepelnek a BUX-kosárban. Ezért lehet például jelentősége annak, hogy a BUX kosár felülvizsgálatakor miként változnak meg az indexbeli arányok, és annak is, ha valamelyik bekerül vagy kikerül, mert ebben az esetben vételi vagy eladási nyomás keletkezhet a részvénynél a nagybefektetők részéről. A BUX indexre üzleteket kötnek, ennek alapegysége a kontraktus. Egy kontraktussal 1 pont változás esetén 10 pontot lehet nyerni, illetve veszíteni, azaz egy kontraktus értéke egyenlő a BUX index pontban kiszámolt értékének tízszeresével. (Bár a mostani válságos időkben ezer, sőt annál is több pontos változások is előfordultak naponta...) Amennyiben valaki egy kontraktus vételt nyit, az például 13 000 pontos index esetében 130 000 forintos befektetést jelent. Ehhez azonban nem kell 130 000 forinttal rendelkezni, a BUX ugyanis tőkeáttételes termék. Azaz egy kontraktus nyitásához a brókercégeknél általában csak 28 ezer forint letét szükséges. Ennek az összegnek kell mindig a számlán fedezetként meglenni ahhoz, hogy ezt az egy kontraktust nyitva lehessen tartani. Jelenleg tehát durván négyszeres a tőkeáttétel, nagyjából négyszer akkora részvénycsomagot lehet BUX-határidőkön keresztül vásárolni, mint szimpla részvényvásárlással. A jelenlegi árfolyammozgásokat figyelembe véve azonban igencsak észnél kell lenni, nagyon gyorsan el tud olvadni ez az összeg, az index 5210 százalékot is mozog egyetlen nap alatt, ami 1000 pont körüli változást jelenthet. Ez, szorozva a pontonkénti 10 forinttal, napi 10 000 forintos veszteséget vagy nyereséget hozhat, amit a brókercégek folyamatosan figyelnek, a nap végén klíringelnek (a számlán megjelenik vagy eltűnik róla a különbözet). Sőt, napon belül is "likvidálhatják" a pozíciót, ha egy bizonyos szint alá süllyed a fedezet. Egy kontraktus kötésének a költsége, a brókerjutalék általában csak pár száz forint. A BUX index esetében nem csupán az emelkedésre lehet játszani. A kontraktus nyitásakor lehet eladási, illetve vételi megbízást is adni. Aki vételi megbízást ad, azt várja, hogy az index a jövőben emelkedni fog, és ezzel pénzt nyer. Eladási megbízás esetében azt várja a megbízó, hogy az index értéke csökken a következő időszakban, így az alacsonyabb pontértéken álló kontraktus visszavásárlásakor megnyeri a kettő közötti különbséget. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az ilyen ügyletek kockázatát, aki tőkeáttétellel dolgozik, annak nagyon hamar elolvadhat a teljes vagyona, extrém esetben akár ennél is nagyobb összeg. Az is elképzelhető ugyanis, hogy az index olyan gyorsasággal esik, hogy nemcsak meglévő pénzét, hanem annál is többet bukik a megbízó, azt pedig utólag mindenképpen behajtja a brókercég. Igaz ugyanakkor ez fordítva is, a megbízó vagyonának a többszörösét is megnyerheti egy jó húzással. A szakemberek ugyanakkor az ilyen jellegű ügyletek esetében az úgynevezett "stop losst" használatát ajánlják, a bizonyos veszteség esetén végrehajtott kiszállást.