Napi Gazdaság

Mégis kell az INA a horvátoknak

Mégis érdekelné Horvátországot a Mol INA-részesedésének megvásárlása: Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter szerint a kormányt "elviekben érdekli" a Mol részesedésének megvásárlása, de a magas horvát államadósság miatt ez nehézségekbe ütközhet. Egész biztosan vissza akarjuk kapni horvát kézbe az INA-t, mert ez a mi stratégiai vállalatunk. De nagyon komolyan kell megközelítenünk ezt a feladatot, mert az államadósságunk meghaladja az elfogadható szintet − nyilatkozta a Reuters szerint a miniszter. Zoran Milanovics horvát miniszterelnök szerint a horvát államnak elővásárlási joga van a Mol részesedésére, de szombaton még "üzleti kalandorságnak" nevezte a több milliárd eurós pakett esetleges felvásárlását. Milanovics a Mol pénteki bejelentésére reagált, amelyben a magyar olajipari cég a társtulajdonos horvát állammal való nézeteltérések miatt, a tárgyalásokkal párhuzamosan elkezdte előkészíteni az INA-ban lévő 49,1 százalékos részesedésének értékesítését (Napi Gazdaság, 2013. november 11.). A horvát Hina hírügynökség szerint Vrdoljak nem jelentette ki azonnal kategorikusan, hogy nincs elég pénz az INA-részvények megvételére. A Reuters információi szerint Budapesten a Concorde Értékpapír Zrt. 2,3 milliárd dollárra becsülte a Mol INA-részesedésének az értékét. A Reuters horvát lapokra hivatkozva azt írta, hogy a Mol a hónap végéig adott haladékot a horvát kormánynak, hogy eldöntse, él-e az elővásárlási jogával, de Vrdoljak ezt nem erősítette meg. Vrdoljak a maga részéről annyit mondott, hogy szerinte sok a bizonytalanság, de a következő év közepére már nem lesz ilyen tisztázatlan a helyzet. Szerinte ez túl drága lenne a Molnak is, és nekik is az az érdekük, hogy a lehető leghamarabb záródjon le az egész ügy.

Folytatódott a forint lecsúszása hétfőn

Hétfő délután 298,36 forintot kellett fizetni egy euróért, ez 0,6 százalékkal volt magasabb a múlt pénteki árfolyamnál. A dollárral szemben 222,44-ig gyengült a magyar fizetőeszköz, míg a svájci frank 241,96 forintba került. A régiós devizák közül a lengyel zloty a forintnál is nagyobbat esett, majdnem egy százalékkal, újra 4,2 fölé emelkedett a keresztárfolyam, míg a cseh korona minimálisan visszacsúszott, akárcsak a román lej. A nemzetközi piacokon a dollár kissé gyengült az euróval szemben, de ez csak a múlt heti nagy esés korrekciója lehetett, hiszen az ECB csütörtöki váratlan kamatvágása után nagyot erősödött a zöldhasú.

Nagy eséssel kezdte a hetet a Mol

Jelentős gyengüléssel zárt hétfőn a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, mely elsősorban a Mol háromszázalékos zuhanásának köszönhette a rossz teljesítményt. Az olajpapír az INA esetleges eladásának hírére esett, hiszen az utóbbi években a horvát társaság biztosította a növekedést, ami így kieshet.

Még tart a vita a bankunió szanálási mechanizmusáról

Az EU tagállamai a következő, decemberi csúcson akarnak megállapodni a tervezett bankunió még nyitott kérdéseiről, mindenekelőtt az egységes bankszanálási mechanizmusról (SRM). Az uniós állandó képviselők (Coreper) múlt héten lezajlott brüsszeli egyeztetésén tapodtat sem kerültek közelebb a nézetek, így a november 15-i pénzügyminiszteri találkozóé a feladat, hogy megállapodásra jusson.

Megtiltanák a csetelést a brókereknek

A JP Morgan mérlegeli, hogy megtiltsa üzletkötőinek az internetes csetszobák használatát, ahol más cégek alkalmazottaival kommunikálhatnak. Az amerikai bank az utóbbi hónapok kamatmanipulálási botrányai miatt tartja veszélyesnek a cégen kívüli kollégákkal való kapcsolattartást. A Bloomberg informátora szerint 2014 januárjára készülhet el a JP Morgan új belső szabályzata, mely többek között a cégek közötti kapcsolatra fokuszál majd. Állítólag Jamie Dimon elnök-vezérigazgató, amikor legutóbb a pénzintézet londoni központjában járt, külön felhívta a dolgozók figyelmét arra, hogy az e-mailekben és üzenetekben ügyeljenek arra, mit írnak le. Állítólag a készülő szabályzatban már egyenesen azt javasolják, hogy a jelenleg bevett csetszobák helyett telefonon vagy e-mailen kommunikáljanak az ügyfelekkel a nagy devizaügyletekkel kapcsolatban.

Veszélyes ukrán játékba kezdett a Franklin Templeton

A Magyarország legnagyobb magánhitelezőjeként emlegetett Franklin Templeton az utóbbi hónapokban ötmilliárd dolláros pozíciót épített ki ukrán állampapírokban − írja a Bloomberg adataira hivatkozva a Financial Times (FT). Ukrajna mostanra a pénzügyi válság szélére sodródott, de a jelek szerint az amerikai befektetési céget ez nem aggasztja, hiszen a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány a Templetonnál van.

Szabad az út a dollár erősödése előtt

Az utóbbi hetek komoly rángatása után most elvileg minden adott ahhoz, hogy erősödjön az euróval szemben a dollár. Egyrészt a Fed eszközvásárlásának leállása, másrészt pedig az ECB meglepő kamatvágása hat ebbe az irányba, így nem lenne meglepetés, ha néhány hónap múlva ismét 1,30 alatti árfolyamot látnánk.

Jól tőzsdéznek a magyar háztartások

Két százalékkal, 4406 milliárd forintra nőtt szeptemberben a magyar tőzsdei részvények kapitalizációja − derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közölt friss értékpapír-piaci statisztikájából. Az emelkedő piacon elsősorban a külföldiek voltak aktív vásárlók, míg a magyar háztartások eladták részvényeiket. Így rövid távon ismét jól tőzsdéztek a magyar emberek, hiszen augusztusban, a részvények áresésekor pont fordított volt a helyzet. Akkor ugyanis a nettó külföldi eladásokat szinte teljes egészében a magyar háztartások vették meg, amit szeptemberben már nyereséggel adhattak vissza a külföldieknek.

H2020 − előtérben az innováció

Januárban indul a Horizont 2020, az EU k+f+i programja. A hétéves program várhatóan 70 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik majd. Bár a k+f tevékenység továbbra is fontos szerepet kap, az eddigieknél hangsúlyosabban jelenik meg az innováció támogatása, a versenyképességhez és a társadalmi-gazdasági problémák megoldásához való hozzájárulás. A program magyarországi megnyitója november 26-án lesz.