Nem született még döntés a polgármesterek fizetésének csökkentéséről. Szondi Vanda kormányszóvivő a szerda délelőtti sajtótájékoztatón reagált az Algyőről indult hírekre. A helyi polgármester korábban arról beszélt, hogy lemondási hullám jöhet a tervezett elvonások miatt, és ő maga is más hasznos elfoglaltság után néz. Szondi szerint erről nincs kormány előtti terv, konkrét számok nélkül felesleges találgatni. „Hogyha erről lesznek konkrét elképzelések, konkrét számok, szerintem akkor érdemes erről beszélni” – mondta.
Megkérdezték Szonditól, hogy a saját esetében milyen csökkentést tartana még elviselhetőnek. A kormányszóvivőt láthatóan váratlanul érte a felvetés. A legnagyobb meglepetésre kijelentette, hogy a munkát ő jelenleg társadalmi munkában végzi, sőt:
az, hogy én mennyit fogok keresni, az még fel sem merült.
Elmondása szerint a pozíciót szolgálatként fogja fel, így is vállalta a tisztséget. Később az is kiderült, hogy a kabinet többi szóvivője sem kap pénzt. Két hete vették át a feladatokat, gyakorlatilag ingyen dolgoznak a Miniszterelnökségen.
Háromfelé oszlik a daráló
Ha 1990-ig visszatekintünk, legalább 20 szóvivője volt az épp aktuális kormányoknak, ki többet, ki kevesebbet bírt. A legrövidebb ideig Havas Henrik, pontosan hat napig állt a pulpituson.
Vele ellentétben Borókai Gábor annak idején egy egész kormányzati ciklust végigszolgált, ahogy Szenkirályi Alexandra is letolt több mint négy évet.
Időarányosan pedig a legtöbb szóvivője a Horn- és a Gyurcsány kormányoknak volt. A kormányzati kommunikáció és a sajtó azonnali kiszolgálása brutális megterhelést jelent. Nagy Anna, a 2010-ben felálló Orbán-kormány első szóvivője korábban részletesen beszélt a pozíció nehézségeiről.
„Ebben a munkában az egyetlen állandóság a folyamatos változás” – fogalmazott egy alkalommal a feladatkör kapcsán, kiemelve, hogy a magánvélemény ilyenkor megszűnik, a szóvivő kizárólag a hivatalos kormányzati álláspontot képviseli.
Nagy Anna egyedülálló anyaként, kicsivel több mint egy évig, teljesen egyedül vitte a posztot. A folyamatos politikai pörgés melletti gyereknevelés állandó logisztikai harcot jelentett számára, végül családi okok miatt fizetés nélküli szabadságra ment. Később könyvet írt az egyszülős családok helyzetéről, majd megalapította az Egyszülős Központot.
A Tisza-kormány most más struktúrával próbálkozik. A feladatokat megosztották: Szondi Vanda mellett Köböl Anita és Magyar Éva is szóvivőként dolgozik. A napi szintű daráló és a folyamatos készenlét így leagább háromfelé oszlik.
A háromtagú felállás ugyan csökkenti a személyes kiégés veszélyét, de megtriplázza a hibalehetőségeket is. Hivatalos kormányzati háttérintézmények nélkül, puszta lelkesedésből összehangolni három különböző ember napi szintű megszólalásait rendkívül kockázatos vállalás – pláne úgy, hogy a stábtagokat egyelőre még egy aláírt szerződés sem köti egymáshoz.
A milliós fizetések kora alighanem lejárt
Persze Szondi Vanda elszólása mondhatni ütős kontrasztot mutat a korábbi kormányzati ciklusok gyakorlatával. Ha a korábbi kormányszóvivők javadalmazását nézzük, látható, mekkora váltást hozott az új kabinet érkezése. Vitályos Eszter korábbi kormányszóvivő és kormányzati kommunikációért felelős államtitkár például két forrásból is kapott fizetést.
Államtitkári alapbére az automatikus indexálás következtében a tavalyi évben elérte a bruttó 2,91 millió forintot. Mivel Vitályos emellett egyéni országgyűlési képviselőként is dolgozott, ehhez hozzáadódott a közel bruttó 2 millió forintos képviselői tiszteletdíj is. Mindent összevetve a korábbi kormányszóvivő havonta csaknem bruttó 4,9 millió forintot keresett, amihez szolgálati autó, sofőr és teljes hivatali stáb is járt.
Ezzel a havi fix, nettó 3,2 millió forint körüli összeggel szemben áll most a Tisza-kormány tagjainak és szóvivőinek nulla forintos egyenlege, legalábbis egyelőre.
És ha tartják magukat az ígéretekhez, aligha fognak a jövőben Vitályos Eszter-szintű jövedelmet kapni. Még megközelítőleg sem.
Üresek a miniszteri zsebek is?
Más kérdés persze, hogy ez egyáltalán nincs így jól. Szondi Vanda nyilatkozata mögött ugyanis egy sokkal nagyobb probléma húzódik. Ha a kormányszóvivők bér (és akkor ezek szerint munkaszerződés) nélkül dolgoznak, a helyzet akár a miniszterekre, államtitkárokra és helyetteseikre is vonatkozhat.
Magyar Péter a kampányban radikális állami bérvágást ígért, a saját miniszterelnöki fizetését bruttó 2,5 millió forintban maximálná, és ehhez igazítaná a tárcavezetők bérét is. Ennek a jogi hátterét – a törvénymódosításokat – azonban még le kell meccselni a Parlamentben.
Amíg az új bérplafonokról szóló törvény nem lép hatályba, a miniszterek sem kaphatnak utalást. A régi, sokmilliós tételeket az ígéreteik miatt nem vehetik fel, az újak kifizetésére pedig még nincs meg a jogi háttér.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy jelenleg az egész kormány társadalmi munkában működik.
A startup-kormányzat és annak határai
A Tisza-kormány jelenleg egyfajta politikai startupként funkcionál. A puritánság és az önzetlen elkötelezettség üzenete a jól cseng a választók füleiben, bizonyára nincs olyan állampolgár aki amiatt aggódna, hogy a politikai szereplők egyelőre puszira dolgoznak ám az elég komoly bizonytalansági tényező, hogy a meghirdetett radikális bérreformok és az állami vezetők átvilágítása miatt a hivatalos bérkereteket még nem fixálták az államigazgatásban.
A társadalmi munka egy új kabinet első heteiben kezelhető áthidaló megoldás, de ez túl sokáig nem tartható fenn és nem is szabályos. Egy állam nem működhet úgy, mint egy családi vállalkozás vagy egy civil szervezet, ahová a stábtagok csak „bejárnak segíteni a barátaiknak”.
A hivatalos papírok és szerződések nem a bürokrácia miatt kellenek. Ezek garantálják, hogy a minisztériumi döntés-előkészítő anyagok és az államtitkok biztonságban legyenek, és ezek rögzítik a jogi felelősséget is, hogy pontosan tudni lehessen, ki hibázott, ha baj van. Hivatalos kinevezések és nemzetbiztonsági átvilágítások híján a rendszer hosszú távon működésképtelen, így a kormánynak a következő hetekben mindenképpen rendeznie kell a szóvivők és a többi kormányzati alkalmazott státuszát.
