A Magyar Péter miniszterelnök vezette Tisza-kormányzat felállásával – bár számos problémakört hosszasan kiveséztek választási programjukban, mégis – egy csokornyi kérdés felmerül még a nyugdíjak helyzetének szerteágazó kérdéskörében. Ezek tisztázására most nyugdíjszakértőket kérdeztünk a következő alapkérdések mentén:
- Mit várnak alapvetően nyugdíjügyben a Tisza-kormánytól?
- Elégségesnek látják a már bejelentett, hangsúlyosan a kisnyugdíjasokat érintő korrekciókat, emeléseket?
- Rövid és közép távon milyen intézkedések meghozását gondolják indokoltnak a nyugdíjügyek területén – akár a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban?
- Milyen egyéb javaslatokat tartanak még szükségesnek a témában artikulálni és gyakorlatba ültetni?
Az Economxnak Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója és Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület elnöke nyilatkozott, hogy kifejtsék, a fentiek tükrében hogyan látják az előttünk álló évek nyugdíjkihívásait szakmai szemmel – további, adott esetben égető szükségű javaslatokat is megfogalmazva. Ezzel együtt az éppen megkezdett kormányzati cikluson is túlmutatva távlatibb célkitűzéseiknek, várakozásaiknak is hangot adtak a területen.
Fokozatos felzárkóztatás: helyzetbe hozzák a kisnyugdíjasokat?
Farkas András először is felelevenítette, az eddig megismert vállalások tükrében a Magyar-kormány
- mindent megtart, amit az előző kormányzat már beépített a nyugdíjrendszerbe (13. és 14. havi nyugdíj, Nők40), és ezeken túl
- további érdemi intézkedéseket ígér (minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése, a 120 és 140 ezer forint közötti sávban plusz nyugdíjemelés, 140 ezer forint fölött közelebbről meg nem határozott differenciált nyugdíjemelés, 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya a 250 ezer ezer forintnál nem magasabb nyugdíjak mellé, 100 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya a 250 ezer forintnál magasabb, de 500 ezer forintnál nem magasabb nyugdíjak mellé).
Látható, hogy a Tisza-kormány által vállalt érdemi minimálnyugdíj-emelésnek egyértelműen az a célja, hogy 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjat (és rokkantsági ellátást, de annak fedezetét az Egészségbiztosítási Alapban kell megteremteni) senki ne kaphasson Magyarországon. Ennél kisebb nyugdíjat jelenleg 225 ezer öregségi nyugdíjas kap, az ő számukra érdemi segítség lehet a nyugdíjuk 120 ezer forintra emelése – mutatott rá.
Azt is megfogalmazta, a 120 és 140 ezer forint közötti sávban (125 ezer öregségi nyugdíj tartozik ide) vállalt 6-12 ezer forintos kiegészítő nyugdíjemelés túlzottan kisléptékű beavatkozás, ehelyett a teljes nyugdíjemelési rendszer átalakítása elengedhetetlen a nyugdíjak valódi értékállósága biztosításának érdekében. A helyzet nyilván további elemzésre szorul a Tisza szerint is, ezért is nem tisztázták a 140 ezer forint feletti nyugdíjak tekintetében vállalt „differenciált nyugdíjemelés” mibenlétét.
Ezeknek a vállalásoknak mindenképpen elhárítandó hiányossága a küszöbértékek (120, 140 ezer forint) mechanikus rögzítése, ezeknek a küszöbértékeknek minimum az inflációval, de még inkább az országos nettó átlagkereset növekedésének ütemével együtt kell mozogniuk, hogy ne értéktelenedjenek el az intézkedés hatásai a következő években – figyelmeztetett.
Jöhet a Férfiak40? Mi lesz az ára?
Farkas azt gondolja, emellett a minimálnyugdíjat célszerűbb felhúzni a mindenkori mélyszegénységi határig (amely idén 140 ezer forint körüli érték, ez is évente változik), a kiegészítő nyugdíjemelést pedig a mélyszegénységi és a relatív szegénységi küszöbök közötti sávban (idén 140-180 ezer forint között, de ez is évente változik) végrehajtani.
A nyugdíjasok elszegényedését érdemben lassítani képes nyugdíjemelés azonban csak az emelési paradigma megváltoztatásával érhető el
– emelte ki Farkas.
Emlékeztetett, a nyugdíjak keresetektől való leszakadása, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése minden olyan évben nő, amikor a keresetek gyorsabban nőnek, mint az infláció, márpedig az elmúlt másfél évtizedben minden évben ez volt a helyzet, még az elszabadult infláció két évében is alig volt kisebb a nettó keresetek nominális növekedésének az üteme, mint az infláció emelkedése. Ennek a helyzetnek a megoldására olyan években, amikor az országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme magasabb, mint az infláció emelkedése, vegyes indexálással kell a nyugdíjakat emelni, vagyis az infláció mértéke mellett a nettó keresetnövekedés mértékét is figyelembe kell venni a nyugdíjemelés százalékos mértéke meghatározásához. A modern nyugdíjemelési rendszerekben az infláció 100 százaléka mellett a reálkereset növekedésének 20-50 százalékával is emelik pluszban a nyugdíjakat.
Arra is reflektált, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetének javítását célzó intézkedések mellett további lépéseket is tervez a Magyar-kormány (időskorúak járadékának megduplázása, otthonápolási díjak másfélszeresére emelése, 20 ezer nyugdíjasotthoni férőhely létesítése). Szerinte mindegyik intézkedés indokolt, hiszen az időskorúak járadéka idén havi (!) 37 ezer és 59 ezer forint között alakul az életkortól és a családi állapottól függően, az ápolási díjakat pedig havi 51 ezer és 93 ezer forint közötti összegben folyósíthatják az ápolt hozzátartozó egészségromlásának, fogyatékosságának függvényében – ezek az összegek nyilvánvalóan nem képesek érdemben segítséget nyújtani a rászorulók számára, ráadásul még 10 százalék nyugdíjjárulék is terheli ezeket a riasztóan alacsony segélyeket.
Az emelések költségvetési hatása csak mérsékelt lenne, viszont a 20 ezer idősotthoni férőhely létesítése más léptékben terhelné a költségvetést, de ez nem a nyugdíjkasszát, hanem az állami beruházásokat érintő tétel – és természetesen lehetséges, hogy államilag támogatott, de magánfinanszírozásban valósulnának meg az új idősotthoni férőhelyek.
Az igény hatalmas, jelenleg több mint 50 ezren várnak az idősotthoni elhelyezés lehetőségére
– ismertette a szakértő.
Arra is kitért, a Magyar-kormány végül, de nem utolsósorban célul tűzi ki a hosszan dolgozó férfiak korábbi nyugdíjba vonulási lehetőségének megteremtését a Férfiak40 program kidolgozása révén. A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv az lehet, hogy a várható élettartamuk jelentősen, közel négy évvel rövidebb, mint a nőké, így a férfiak a nyugdíjrendszer relatív vesztesei. Magyarország teljes lakosságának (9 604 000 fő) 48 százaléka férfi, ez az arány a 65 év feletti korcsoportokban 38,4 százalékra csökken.
A férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése ennek ellenére a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyeztető, kockázatos vállalkozás lenne. A megoldás mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének a megteremtése lehet – de ennek következménye az lenne, hogy a Nők40 a jelenlegi formájában megszűnne, mert a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5 százalék mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása. A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű elvonás terhelné. A Tisza kormányának célja a férfiak kedvezményes nyugdíja megteremtésére racionálisan csak ebben az összefüggésben vizsgálható – érvelt.
Meglódulhat a nyugdíjkassza: de el is bírja a büdzsé?
A költségvonzatról szólva a NyugdíjGuru alapító-vezetője úgy kalkulált,
a nyugdíjkassza idén meghaladja a hétezer milliárd forintot, jövőre – az új kormány plusz vállalásait is figyelembe véve – közelítheti a nyolcezer milliárd forintot
Megjegyezte, egy havi nyugdíj átlagosan 600 milliárd forint, és jelenleg három jogcímen is fut olyan juttatás, amit nem vagy csak részben támaszt alá járulékfizetés: a 13. havi nyugdíj, a fokozatosan beépülő 14. havi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja, amelyek önmagukban 1800 milliárd forintnyi plusz kiadást generálnak.
Ez szavai szerint látszólag hatalmas összeg az állami költségvetésben, de tudni kell, hogy ennek ellenére a magyar állam kirívóan keveset költ a nyugdíjrendszerre,
tekintve, hogy az Európai Unió huszonhét tagállama közül a huszonötödik helyre csúszott a nyugdíjakra fordított kiadások tekintetében. Ezt tükrözi az a szomorú statisztika is, hogy az EU tagállamai a saját GDP-jük átlagosan 10,9 százalékát fordítják a nyugdíjakra, míg Magyarország mindössze a magyar GDP 7,32 százalékát. Emiatt a magyar nyugdíjasok helyzetének javítására uniós kitekintésben bőven van tér, hiszen ha Magyarország csak közelítené az átlagos európai GDP-arányt, akkor is közel háromezer milliárd forintnyi mozgástere nyílna plusz nyugdíjas juttatásokra.
Farkas András kijelentette, ehhez képest a Magyar-kormány eddigi bejelentései alapján a minimálnyugdíj emelése és a 120-140 ezer forint közötti nyugdíjak plusz emelése hozzávetőleg 205 milliárd forintba, a nyugdíjas SZÉP-kártya program 325 milliárd forintba kerülne, így ezek az azonnali intézkedések várhatóan 530 milliárd forint plusz fedezetet igényelnének a nyugdíjkasszában.
A SZÉP-kártya program kapcsán érdemes szerinte megjegyezni, hogy a nyugdíjasok helyzetét érdemben javítani sokkal hatékonyabban lehet a nyugdíjba beépülő pótlólagos nyugdíjemelés révén, mint kártyás különjuttatással. A nyugdíjas SZÉP-kártya vállalásának teljesítéséhez szükséges legalább 325 milliárd forint plusz kiadás átlagosan 5 százalékpontos plusz nyugdíjemelést is finanszírozhatna. Ennek sávos megosztásával 250 ezer forintig például plusz 6 százalékponttal, 250 és 500 ezer forint között 4 százalékponttal lenne növelhető a nyugdíjemelés mértéke. Természetesen a küszöbértékeket ez esetben sem célszerű mechanikusan rögzíteni. E megoldás révén a kártyás juttatás logisztikája által megkövetelt évi akár tízmilliárd forintos tétel is megspórolható, illetve a nyugdíjemelés további növelésére lenne fordítható.
Átfogó reform a nyugdíjrendszerben: fogy az idő
A nyugdíjszakértő úgy látja, a Magyar-kormány a saját vállalásai megvalósításával egyidejűleg
nem halogathatja a magyar nyugdíjrendszer évtizedes távlatokat átfogó korszerűsítéséről, fenntarthatóságának és méltányosságának növeléséről szóló társadalmi, szakértői és politikai vita megkezdését.
A legsürgősebb intézkedés azonban az állami költségvetés augusztusra ígért áttervezése során a nyugdíjemelési eljárás jelzett átalakítása lenne, hogy érdemben csökkenjen a nyugdíjas elszegényedés kockázata – hangsúlyozta lapunknak Farkas András.
Kimaradt egy lényegi lépés?
Karácsony Mihály elöljáróban portálunknak elmondta, nagyon örül annak, hogy a legrászorultabbak helyzetének javításával kezdi az új kormány az idősek megsegítését. Mint megállapította, sajnos a kabinet kihagyta azt a paradigmatikus lépést, amellyel a ténylegesen kiszolgáltatottak segítségéhez el lehetne jutni.
Nemcsak a magyar költségvetésből folyósított nyugellátási összeget kellene figyelembe venni, hanem az adott személy jövedelmét is. De egyéb más rendszeres jövedelmeket is, például a tőkejövedelem, külföldi nyugdíj, szerzői jogdíj, stb. – sorolta.
Megjegyezte, hogy az, aki a MÁK-hoz fordul „méltányossági nyugdíjemelés” kérelemmel, ott a 140 ezer forint alatti jövedelem a feltétel a pozitív elbírálásnak. Nemrég a PM írásba adta, hogy a keret felülről nyitott – fűzte hozzá.
Emlékeztetett, a 2024. évi zárszámadási törvény (még csak ez ismert) alapján a benyújtott kérelmek száma: 46 634, az engedélyezett kérelmek száma: 30 114 darab, így egy főre jutó átlag 4689 forint/hó/fő .
Önálló parlamenti szakbizottság és tárca kellene?
A szakértő azt mondta, a Tisza-kormánytól azt várná, hogy az idősek ügyével a súlyának (létszám, társadalmi hasznosság, EU-összevetés, méltányolható örökség, költségvetési súly: bevétel-kiadás) megfelelően foglalkozzon.
Mint fogalmazott, hiányérzete van, mert
- az országgyűlési bizottságok létrehozása kapcsán – visszautalva vonatkozó posztjára – némi csalódottságának adott hangot, amiért a megalakult országgyűlési bizottságok egyikébe sem tartozik az idősek vagy nyugdíjasok életkörülményeinek sajátos ügyeivel való foglalkozás. Egyrészt a Szociális Bizottság feladatköre: szociálpolitika, család-, gyermek- és ifjúságügy, valamint esélyegyenlőség. Másrészt a Társadalmi Részvétel Bizottságának feladatköre: civil társadalom részvétele, érdekképviselet, társadalmi párbeszéd, egyesületek, alapítványok szabályozása és egyházpolitika. Harmadrészt a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság feladatköre: költségvetés, államháztartás, számvevőszéki ügyek, pénzügyek és adóügyek. Egyesek szerint, ha egy téma három aktor felelősségi körébe is tartozik, akkor egyhez sem.
- Emellett a kormány tagjainak a feladatkörébe tartozó témák kiosztásában – a 90/2026. számú kormányhatározat nyomán – szerinte nem igazán látszik az idősekkel való törődés súlya. Jelenleg hat-hét tárcához vannak szétosztva az időseket érintő ügyek. (pl.: nyugdíjpolitika, nyugdíjcélú közterhek és kiadások, magánnyugdíjpénztárak, nyugdíjasok munkavégzése, idősek sérelmére elkövetett cselekmények súlya, a nyugdíjasok kárára elszaporodó uzsoragyakorlat, az „eltartási szerződések” körüli anomáliák, a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó idősellátások, a szociális ügyek (sérülékeny idős személyek ellátása, gondozása), a születéskor egészségben megélt évek alacsony száma, az önszerveződő idős civil-szervezetek tevékenysége, ezek koordinációi, a gondosóra, a szolgálati nyugdíj, az RRF nyugdíjreformja.
Új alapokra helyezett párbeszédet sürget
Meglátása szerint nagyon fontos lenne, ha a Tisza-kormány sürgősen létrehozná a nyugdíjasok és a kormányzat közötti rendszeres, transzparens párbeszéd intézményét (pl. Nyugdíjas Köztestület), illetve létrehozná az idősügyi ombudsman tisztségét.
A legígéretesebb vállalása ugyanakkor a Tisza Pártnak az, hogy 20 ezer új, korszerű bentlakásos idősek otthonát létesít
– húzta alá Karácsony.
Nyúljunk vissza a korkedvezményes nyugdíjhoz egyes foglalkozásokban?
A Nyugdíjas Parlament nevében szólva jelezte, szeretnék, ha rövid időn belül ismét bevezetésre kerülne a korkedvezményes nyugdíj intézménye. Hangsúlyozta, hogy az egészségre káros, a szervezetet fokozottan igénybe vevő munkakörök esetében, mint például a bányász, kohász, búvár és más nehéz fizikai munkákban. Itt nemzetközi példák is rendelkezésre állnak.
Karácsony Mihály megjegyezte végül azt is, hogy Magyarország az Alaptörvény XV. cikkének értelmében külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
Ezzel együtt viszont, mint rávilágított, a várható egészségben töltött évek számát jelző élettartam 2024-ben a nőknél 64,5 év, míg a férfiak körében 62,5 év volt Magyarországon.