A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium november 26-án konferenciát szervez a januárban induló Horizont 2020 program megnyitójaként. A Horizont 2020 (H2020), az Európai Unió (EU) hétéves kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) programja. A 2020-ig tartó keretprogram az unió történetében már a nyolcadik lesz és minden eddiginél nagyobb költségvetéssel, várhatóan 70 milliárd euróval gazdálkodhat majd. A H2020 alapvetően három kezdeményezést − a keretprogramot (Kutatási Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram), a CIP programot (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram) és az EIT-t (a budapesti központú Európai Innovációs és Technológiai Intézet) − foglal már magában. Részben ezzel is magyarázható, hogy erősödik az innovációorientált szemlélet az új programban − mondta a Napi Gazdaságnak Csuzdi Szonja, a NIH főosztályvezető-helyettese, a program szakértője.
Az új keretprogram koncepciója a gazdasági válság kontextusában született és így legfontosabb célja az unió versenyképességének erősítése, a növekedés beindítása. Ennek megfelelően az innovációs lánc minden eleméhez támogatást nyújt majd és az eredmények piaci hasznosítása is előtérbe kerül. Elvárás az is, hogy a keretprogram az uniós állampolgárokat leginkább érintő társadalmi-gazdasági problémák megoldásához is hozzájáruljon: ide tartoznak az egészségügy és az idősödő társadalom, az élelmiszer-biztonság, a fenntartható mezőgazdaság és biogazdaság, a klímaváltozás, a környezetvédelem, a megújuló energia, valamint a közlekedés területén jelentkező kihívások. A program három fő prioritási területe a kiváló tudomány, az ipari vezető szerep és a társadalmi kihívások. A pályázók széles rétegei számára igyekeznek vonzóvá tenni az új keretprogramot, így jelentősen egyszerűsödik az adminisztráció. A pályáztatás szinte teljes mértékben elektronikus lesz, rövidül a szerződéskötések ideje, egyszerűsödik a pénzügyi elszámolás, az auditstratégia a kockázat és csalás megelőzésére szolgál − mondta Csuzdi. Ráadásul a kis- és középvállalati (kkv) szektoron belül egy vállalkozás önmagában is pályázhat.
Magyarország a 2007−2013-as időszakban nagyjából az uniós GDP-hez való hozzájárulása arányában nyert forrásokat a keretprogramból, ez a 2013-as adatok alapján 0,7 százalék körüli értéket jelent. Ezzel a lehívással az összes tagállamot tekintve a középmezőnybe tartozik az ország, míg a 2004-ben vagy azt követően csatlakozott országokat nézve csak Lengyelország előzi meg. A mostani keretprogramban célzott akciókat indítanak annak érdekében, hogy a 2004-től csatlakozott tagállamok aktívabb részvételét és pályázati sikerességét elősegítsék.
Ennek egyik legfontosabb eszköze a pályázati források és a felzárkóztatást célzó regionális források összehangolt felhasználásának ösztönzése. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, nemzetközi versenyben, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásai további lehetőségeket jelentenek a magyar intézmények számára az ugyancsak uniós költségvetésből származó, de nemzeti szinten pályáztatott regionális források mellett. Éppen ezért a NIH kiemelt feladatának tekinti a magyar intézmények pályázati sikerességének elősegítését a Horizont 2020 programban. Ezt a célt szolgálja a H2020 nyitókonferenciája is, amelyet számos információs nap, konzultációs lehetőség, gyakorlatorientált képzés követ, mind Budapesten, mind a regionális központokban. A nyitókonferencia november 26-án a VAM Design Centerben lesz. A konferencia ingyenes, de a részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a NIH honlapján (www.nih.gov.hu) lehet.
Szerző: Molnár Barbara
